Pápai Hírlap – XI. évfolyam – 1914.

1914-02-07 / 6. szám

1914 február 7. így házkerületnek a nagy veszteség fölött érzett gaz, őszinte részvétét nyilváníja. Elnöki bejelentések. Bejelentette ezután a polgármester, hogy i vármegye törvényhatósága a Hungária műrágyagyárra, a kataszteri bérház bérbeadására, iz Ántalháza pusztára, a Koch György iskolaszolga kegydijára, az ingatlan átruházási illeték árgyában alkotott szabályrendeletre vonatkozó íözgyülési határozatokat, valamint az 1914- évi cöllségvetést jóváhagyta, utóbbit azzal, hogy i költségvetésből törölt rendörbiztosi illetmójyeket újból felvette. Közgyűlés a bejelentésedet tudomásul vette. Interpellációk. Napirendre térés előtt Aluli József egyszerre öt rendbeli interpellációt intézett a város >olgármesteréhez, nevezetesen: 1. a gyáripar éjlesztése érdekében hajlandó-e a Tízes-malom negvétele tárgyában az Esterházy-urad tlommal irintkezésbe lépni és ott egy ipari közműhely léteítésére hajlandó-e a szükséges lépéseket megenni ; 2. Fischer Gyula indítványához képest lajlandó e a közgyűlésre gyorsírót alkalmazni; }. hogy a már megszavazott mentőkocsit bezereztette-e, ha nem, miért késik a beszerzés; L az Árok- és Irhás utcákban megvett egézségelen házakkal mit szándékozik tenni, miután izokban a lakás már tűrhetetlen ; 5. elmondja, logy a sajtó-törvény eJJen rendezett tüntetésből kifolyólag a rendőrkapitányság sok egyént i rendőrségre idézett. Hajlandó e intézkedni, logy azok megbüntetve ne legyenek? Elnöklő lOlgármester valaszai : 1. a Tízes-malom megéteJe ügyében ő már több ízben érintkezett z uradalommal, de mindig azt a választ kapta, lOgy nem eladó; 2. a mentőkocsi ára a költségetésbe beállítiatván, a tanács be fogja sze ezni; 3. az Árok-utcai házak vételára május>an ki lesz fizetve, s a kiköltözés csak azután iszközolhető; 4. gyorsírónak a közgyűlésekre raló beallitasa tárgyában beadott indítványt a ;özgyülés ele fogja terjeszteni, végül 5. hogy i tüntetők megbüntetve ne legyenek, nem tetet semmit, mert ez a rendőrség hatáskörébe * ">zik, a sérelmes Ítéleteket azonban joguk an megfellebbezni. A választ úgy interpelláló, nint a közgyűlés tudomásul vette. Dr. Löwy zászló a hadsereg szíiporítasa ügyében inter•ellái s a polgármester figyelmét arra hivja fel, logy kellő utanjarassal talán sikerül egy új zredet Pápára hozni. Bartkulos István a rác budapesti fővonalnak Szekrsfehérvár felé aló elvitele tárgyában interpellál. Tudomása an arról, hogy a kereskedelmi miniszter az ez gyben nála járt küldöttségnek megígérte, hogy a kérdéssel komolyan foglalkozik, feltétlen szükségesnek tartja tehát, hogy ennek ellensúlyozására mi is megtegyük a kellő lépéseket. Polgármester mindkét interpellációra kijelenti, hogy a dolgok felöl mindkét irányban érdeklődni fog, s amennyiben szükségesnek mutatkozik, akár deputációval azon lesz, hojy mindkét irányú mozgalmunk sikerrel járjon. A válaszokat tudomásul vették. Napirend. Egyhangú határozatok. Néhai Szvoboda Vencel volt városi tanácsos jótékonycélu alapítványairól szerkesztett alapító leveleket Csoknyay János dr. tiszti főügyész ismertetése után a közgyűlés hozzászólás nélkül, egyhangúlag elfogadta. Egyhangúlag adta meg a képviselőtestület Krancsák József pénztári ellenőrnek betegség címén kért három havi szabadságát. Hozzászólás nélkül egyhangúlag fogadta el a tüdőbetegeket gondozó és segélyző intézet alapszabályait, a 7 éven felüli elhagyott gyermekek segélyalapjának az 1913. évről szóló számadásait. A városi adópénztári hivatalba pedig egy számleiró és összeadó gép vételárát három évi részletben fogja lefizetni. Az egész világon az: össze

s népeknél és: nemzeteknél ei van terjedve 23 év óta ;a Kathreiner-féle Kneipp malátakávé. A Kathreiner millió és mlMló családnak mindennapos reggeli ás ouonna itala. Kell-e ékesebben szóló bizonyíték ezen legjelesebb kávépótszer és pótkávé iósága.zamatla és olcsósága mellett ? A Schlick gyár fellebbezése. A Schlick-Nicholson gépgyár megfellebbezte a városi tanácsnak azon határozatát, amellyel a tanács a Schlick-gyár követeléséből késedelmes építés címén bizonyos összeget levonásba hozott. A tiszti főügyész ismertette ezután az ügy előzményeit és hogy a levonás miből állott elő. A közgyűlés ezután a fellebbezést, arra való tekintettel, hogy a szavatosság kérdése még bírói Ítélettel eldöntve nincs, elutasította. Szemétfuvarozási szabályrendelet. A köztisztaságról és a házi szemét kifuvarozásáról alkotott szabályrendelet hozzászólás nélkül a napirendről levétetett, miután az nem volt kellően előkészítve. Acsád—görzsönyi út. A városi főjegyző ismertette ezután az acsád—görzsönyi ut jókarba helyezése tárgyában kelt alispáni leiratot, valamint a városi gazdának e tárgyban beadott azon javaslatát, hogy az út 3200 korona költséggel járhatóvá tehető. Gyurátz Ferenc fontosnak és szükségesnek tartja az út megjavítását, ami nemcsak a közönségnek, hanem magának a városnak is érdeke. Elfogadja az állandó választmány javaslatát. Dr. Scheiber Jenő nem tartja elegendőnek a javaslatba hozott összeget, mert az utat csak alépítménnyel tartja megjavítandónak. Javasolja, hogy erre a célra a közgyűlés évről-évre egy nagyobb összeget állítson be a költségvetésbe. A közgyűlés végre is névszerinti szavazással az állandó választmány javaslata mellett döntött s kimondotta, hogy a szükséges összeget a Pápai Takarékpénztárnál folyószámlára veszi fel. Tözifaraktár. A városi tüzifatelep felállítása tárgyában beérkezett tűzifa ajánlatokat a városi főjegyző ismertette az állandó választminy javaslatával együtt, amely a magas árakra való tekintettel a tüziíaraktár felállítását nem javasolja. A javaslathoz elsőnek Gyurátz Ferenc szólott, aki a fölvetett kérdést annál is inkább megfontolandónak tartja, mert köztudomása, hogy a tűzifának s általában a tüzelő anyagnak az ára rövid idő alatt annyira emelkedett, hogy a jelenlegi állapot különösen az alsóbb osztalyra már majdnem elviselhetetlen. Indítványozza, hogy a közgyűlés kérje fel a város polgármesterét és tanácsát a kérdés tanulmányozására es ha lehetséges, egy közraktár felállítására. Muli József uial arra, hogy a közönség teljesen ki van szolgáltatva a tüzifakeresked'íknek, d iCára, hogy a Bakony aljában lakunk. Polgármester kijelenti, hogy a város nagyobb mennyi, ődő lángelmék műveibe tekintünk, stilizáljuk Tagunkat a Csokonai Lilla-dalaihoz, elképzelik a bús, kietlen országúton Tinódi Sebestyén yomdokain járó kóbor lantost, akinek duhaj, icomátlan durvaságok végletei felé hajló szavai lögött még csak egy század múlva kiharsant ársadalmi és művészi forradalom tüzei reszettek, de a verseinek pongyola szerkezetében, óriás kifejezésformában, primitívségében csak legsovénebb igyekezettel sem találhatjuk meg korszerű szépséget, amelyből a mai irodalom és ultúra táplálkozhatik. Gyönyörű ereklye Csokonai s költészete, de annak az újságírói brutalitás ^pázta Tóth Imre szinidirektornak mégis igaza olt, mikor az őszinteség nyerseségével nyilatoztatta ki Móricz Zsigmond ügyében, hogy 'iiéz Mihály versezete, a mai színpadra még lézetek formájában sem kerülhet sikert igéién. A prózaírók közül Kemény Zsigmondot Bressük elő, az elsőt, aki Benjámin Constant s Stendhal rendszerében való lelki mélységekbe atolás törekvescit, az analitikus regény meghiúsítását mutatja. De ha megbámuljuk is lagasrendü, igazán európai intell ektualitásáak erejét, a zord időknek epikus szélességű rchaikus komolysagu történelmi raizát, az a erejtekes küzdelem, amit a nyelvvel vívott, ifejező képt sségenek technikai meggyötörtbe, szófüzesének erőltetett ziláltsága és siíluinak melodiallansága Kemeny Zsigmondnak, nagy publicistának, a kivalóan előkelő és bkonszenves magyar tehetségnek, a szép•odatomban való íultamadasát ma már lehetetnné teszi. A nagy reformátor báró Eötvös Józsefnek, a XIX ik század uralkodó eszméi látnoki tehetségű humanista Írójának, dogmáit regénybe öliöztető Falu jegyzője és We^her keserveinek inspiiációjából fakadt Karthauzi cimü könyvei bői is kiélvezett és kimerített már nemzedékünk minden korszerű értéket és azért a szépirodalmi továbbképzés művét Jókain, Mikszáthon és az édes fecsegőn, Eötvös Károlyon keresztül napjaink belletrista termelésének kell megvalósítania. Ne legyünk igaztalanul pesszimisták. A hirlapirás bérmunkarobotjába kényszerített magyar irodalomnak nemcsak a külföldi sikerek lorró diadalaitól koszorúzott Molnár Ferenc, Biró Lajos, Földes Imre és Lengyel Menyhértjei vannak, nemcsak ezek az Öntudatos lutinérek képviselik a magyar irodalmi képességet, hanem a színmagyar húmuszból sarjadt, teljesen a magyar fajtának erkölcséből, szépségéből, naivitásából, ezer fcnákságaiból tárgyat és tartalmat nyert reprezentátiv magyar Írásokkal is méltán jelentkezhetünk az alkotások világversenyén. A költészet gyönyörű, ezer illatú virágbokrétáját adta nemzetének ajándékul Kiss József az ő költeményeiben, Szabolcska Mihály bő terméséből is kiválaszthatunk tizenöt-husz örök szépségű magyar melódiát és a fiatal forradalomnak Ady Endre beteg tüzénél hevülő titánjai is adtak a mester, Emőd Tamás, Bodor Aladár, Kaffka Margit, Büky György, Dulka Akos, Olah Gábor és Tóth Árpád személyeben legalább ötven abszolút szép magyar verset. Kosztolányi Dezső .Szegény kis gyermek panasza" cimü ciklus-sorozata a francia párnás siennék lírájának tiszta hangulatait váltják ki lelkünkből, a Babics Mihály, a Dante fordító némely klasszikus strófái formamüvészetük ós szókincsük ragyogásával a költői nyelvnek hihetetlen gazdagodását jelentették. A félmúlt idők poétái közül Makai Emil, Hellai Jenő heinei hatásoktól kissé túlságosan .átjárt pointköltészete sok meleg melódiát takar. Kozma Andor magyar szimfóniái közölt is találunk Arany János nagy lelkének igazi ihletétől átjárt fajzengéseket. A régi programmversek 10 koronás arannyal honorált vezércikk pátoszától meg ineg nem mételyezett Ábrányi Emil Margit dalai is gyönyörű váriációkban intonálta a derűs magyar mélabú hangjait, Endrődi Sándor régi verseiben a borongásoknak, a molanchóliának, kuruc nótáiban pedig a R tkóc/.i legendán ódon szépségei érvényesültek és Krü/selvi Erzsi a hervadas nagy asszonyköltője. A tragikus végű Rudnyánszky Gyula gazdag terméseben is volt egy pár szivbe markoló magyar poéma. Van itt egy marék virág, egy pár cserépre való muskátli, friss, üde, nem keli a szépségért visszam •nni a mult poros lointarába. Ha pedig a széppróza köuyvLárszobáiba tekintünk es megh'jlással üdvözöltük a realisztikus novella megteremtőjét, Herczeg Ferencet, és a hódolat babérkoszorúit elhelyeztük a a Bank-ban óta első igazi történelmi dráin*, a Bizancz költőjének lábai elé s megremegett a szivünk a Pogányok archaikus szépségéből és Brody Sándor pittoreszk örök ifjuságiol duzzadó költői prózájától és a legfiatalabb magyarok