Pápai Hírlap – XI. évfolyam – 1914.

1914-12-19 / 51. szám

HETI ÚJDONSÁGOK. Idegen országban. Lombjavesztett erdő felett Sötét felhő száll át. Törött ágon árva galamb Siratja a párját. Siró galamb, sötét erdő Idegen itt nékem; Nem olyan itt a sirás sem, Nem olyan a lombhullás sem, Mint minálunk a nagy erdőszélen. Más ország az én országom, Szebb ott még az ég is, Kedvesebb ott, melegebb ott Még a hidegség is. Az emberek sem olyan jók Itt ezen a tájon, A lányok sem olyan szépek, Az ibolyák sem olyan kékek, Mint minálunk, szép Magyarországon. Csak még egyszer megláthatnám Bakonyerdö táját! Megláthatnám szülőföldem Szép asszonyát, lányát — Visszajönnék megnyugodva, Kemény szívvel, bátran, Szemem könnye sohse folyna, Meghalnom is könnyebb volna Itt ebben az idegen országban. Zágráb, 1914 dec. 15. Molnár Kálmán. — Katonai szemle. Czech József altá­bornagy, kerületi parancsnok kedden este Pápára érkezett, s másnap szemlét tartott honvéd huszáraink felelt. Az altábornagy a tapasztaltak felett teljes megelégedését fejezte ki. Másik magasrangu látogatója is volt huszá­rainknak a héten gróf Marenzi Viktor táborszer­nagy személyében, aki pedig e hó 17-én érkezett Pápára a huszárezred megszemlélése céljából. Ö is mindent rendben talált. — Személyi hír. Véghely Kálmán, Vesz­prémvármegye főjegyzője pénteken délután vá­rosunkba érkezett a Kéttornyulakról Mezőlakra tervezett mezei vasút ügyében. — Vármegyei közgyűlés. F. hó 14. és 15-én tartotta téli közgyűlését Veszprémmegye. Erre a gyűlésre nem szoktak sokan összejönni a bizottsági tagok. S ha mégis most valamivel látogatottabb volt e gyűlés az az előttieknél, annak oka valószínűleg az lehetett, hogy az alispán ekkor akart végleg bucsut venni a vár­megyétől, ahol oly sok időn keresztül annyi ügyszeretettel és igazi lelkesedéssel dolgozott. A gyűlést Hunkár Dénes főispán nyitotta meg, a mai körülményekhez illő hazafias buzdító szavakkal. Ezt követte az alispáni jelentés, amelyet Véghelyi Kálmán v. főjegyző terjesztett elé. Ennek a végén vett bucsut Koller Sándor alispán a vármegyétől. Az előterjesztés után dr. Antal Géza emelkedett szólásra s ismert kiváló szónoki képességével meleg szavakban búcsú­zott el a megye közönsége nevében az alispán­tól. A valóban szép beszéd nem egy része kel­tett általános élénk helyeslést és tetszést, a végén pedig magával ragadta a hallgatóságot s hosszú éljenzés között ünnepelte a szónokot is, a búcsúzó alispánt is. A megragadó beszédre szintén igen szép és melegséggel teljes szavak­kal válaszolt az alispán. Hangján és szavaiban meglátszott és átérzett az a fájdalom, amely eltöltötte őt a válás szomorú pillanatában. Az ünnepléshez csatlakozott még Mohácsy Lajos m. biz. tag megható beszédje is, amely az alispán köszönete után hangzott el. Mohácsy egyébként búcsúbeszédjével kapcsolatban három rendbeli interpellációt is intézett az alispánhoz, s ez mindahárom kérdésre teljesen kielégítő választ adott. Ezen ünnepies rész után tért át ismét a gyűlés a rendes tárgysorozat folytatására. Legérdekesebb pontja volt a közigazgatási bizottsági tagok választása. Kétféle liszta küz­dött egymással, amely küzdelemnek a vége az lett, hogy dr. Antal Géza, Bélák István, övári Ferenc, Sült József csaknem egyhangúan, Reé 16 szótöbbséggel győzött ellenjelöltje, az al­ispán fölött. Eme választás után az ügyek már gyor­sabb tempóban mentek. Megalakították az 1915. évre az igazoló választmányt, az állandó választmányi és az áll. biráló bizottmány meg­üresedett helyeit betöltötték, a sorozó bizottsá­gok polg. elnökeinek és a közig, bizottság fő­ügyészének helyettesítéséről gondoskodtak. Megszavazták a hadi kölcsönre a 150 ezer koronát a gyámpénztári-, a rendelkezési-, a honvédsegély- és a jégkárosultak segély-alapja terhére (?) A többi ügyek kevésbbé fontos köz­igazgatási intézkedések voltak. Városunkból a gyűlésen nagyon kevesen jelentek meg. — Vizsgálat a munkásbiztosítóban. A pápai kerületi munkásbiztosító pénztár külön­böző okok közrehatása — többek közt az sutonómia felfüggesztése — folytán súlyos pénzügyi viszonyok közé jutott, s nagy gondot ad, hogy a pénztár fennakadás nélkül meg­felelhessen kötelezettségeinek. Ez okból dr. Buchberger József, az Állami Munkásbiztosítási Hivatal kiküldötte, mult szombaton Pápára ér­kezett, s alapos vizsgálat alá vette a pénztár anyagi helyzetét. Adatokat szerzett be, ki­mutatásokat készíttetett s ezek alapján fog az Állami Munkásbiztosítási Hivatal utasításokat adni, irányt szabni a továbbiakra nézve. Már most felemeljük azonban tiltakozó szavunkat minden, esetleges olyan intézkedés ellen, amely a heLzetet a táppénzek megszorításával akarná orvosolni. Ez a megoldás a mai nehéz napok­ban a legembertelenebb volna. — Hősi halál. Mély részvéttel vettük a gyászos hirt, hogy Neuhauszer István, a cs. és kir. 26. gyalogezred 16. menetszázadának had­nagya az oroszok elleni ütközetben Olkusznál f. évi november hó 25-én kapott súlyos sebesü­lése következtében életének 24 ik évében f. hó 8-án hajnali 2 órakor Wienben, hősi halállal elhunyt. A megdicsőült porhüvelyét f. hó 10-én d. u. 2 órakor adták vissza az anyaföldnek a wieni központi temetőben a hősök részére ki­jelölt disz-sirban. Szomorú levél érkezett Berta Mihály hely­beli fazekas mesterhez, kinek két derék fia küzdött az északi harctéren. Ikertestvérek voltak, egy században, egymás mellett vitézül harcoltak s a héten levelet irt apjának az egyik fia s meg­írta, hogy testvére Lajos hősi harcban egy shrapnell lövéstől halántékon találva elesett s ő fogta le a haldokló testvér szemeit s ő vele küldte el utolsó üdvözletét a bánatos szülőknek. A 71. számú veszteség-kimutatásból vettük hirét annak, hogy Böhm József egyéves önkén­tes tizedes — Böhm Ignác helybeli nagybér­lőnek fia — hősi halált halt. Már közel 2 hónapja, hogy hire jött városunkba a derék fiatal ember halálának s a kétségbe esett szülők mindeddig reménykedtek abban, hogy fiuk élet­jelt ad magáról, mig végre a hivatalos jelentés megfosztotta őket minden reményüktől. A család iránt általános a részvét. — Sebesült katonáink karácsony estéje. Igen szép elhatározásról hallottunk hirt. Az jutott ugyanis tudomásunkra hogy valamennyi hadi kórházunkban a karácsony estéjét ünnep­séggel és a szenvedő harcosok megvendégelé­sével fogják emlékezetessé tenni. A ref. főisko­lában maga a főisk. tanári kar, a bencés szék­házban a rendház, a Zimmerman-utcai kath. elemi iskolában a kath. iskolaszék, a zsidó iskolákban az izr. hitközség, az ovodában és az ipariskolában a város lesz a megvendégelő gazda. Örömmel és hazafias elismeréssel üdvö­zöljük e szép elhatározást s azok nemes lelkű végrehajtóit. Ha nekünk oly jól esik a szeretet ünnepének e magasztos előestéjét csendben ós békében megülni, nem szabad semmiesetre sem elfeledkezni azokról, akik a mi békességünk és nyugalmunk megvédéséért szenvedtek a harc­mezőn s e küzdelmök miatt vannak elszakítva édes szeretteik köréből s nem élvezhetik csa­ládi körükben a karácsonyi szent este örömét. — E tárgyban a következő felszólamlást kaptuk : „A szeretet ünnepén jótékonycélu egyesületeink városunk társadalmához azzal a kérelemmel fordultak, hogy akinek szive a meghitt családi körtől távol eső és betegen fekvő katonának némi örömet szerezni óhajt, szives adományát szolgáltassa be a közös gyűjtőhelyekre (itt is megjegyezzük : készpénzt Karlovitz Adolfnéhoz, ételnemüt a ref. kollégium dísztermébe). Ez a helyes. Egyformán tisztelt bajnokaink ők, különb­ség nélkül egyformán kell megemlékeznünk mindről — és nem szabad egyről sem meg­feledkeznünk. Amint tudomásunk van, néhány­lelkes család külön akar néhány betegnek kará­csonyi ajándékot juttatni ; ne tegyék ezt, gon­dolják meg, hogy ezzel azt érnék el, hogy a többieknek bánatot okoznának, — hogy ha így járnak el, nem minden beteg jut adományhoz. Talán mégis csak illőbb a karácsony magasztos ünnepéhez és ennek nemes eszméjéhez , a szeretethez, hogy egyenlőképen iparkodjunk némi örömet szerezni minden, a hazáért szenvedő katonának." — Karácsonyi színjáték. Az irgalmas nővérek tanítónőképző-intézete f. hó 19-én, elemi iskolája december 21-én jótékonycélu karácsonyi színjátékot rendez. Ugyanazon be­lépőjegy mindkét estére érvényes. Belépő-díjak : 1—4. sor 2 K, 5—8. sor 1'40 K, a többi ülő­hely 80 f, állóhely 30 f. Mindkét előadás dél­után 5 órakor veszi kezdetét. A tiszta jövedel­met a hadbavonultak gyermekeinek és szegény árvák felruházására fordítják. — Disz-sirhely az elhunyt katonáknak. Városunk egyik polgára azzal a szép eszmével járult a polgármester elé, hogy a Pápán el­hunyt katonák a temetőben elkülönített dísz­sírhelyet kapjanak, mely fölé a háború befejez­tével a hősök érdemeihez méltó emlékkő emel­tessék. Polgármesterünk az eszmét szívesen fogadta, s rögtön intézkedett, hogy az alsóvárosi temetőben az elhunyt katonák részére disz­sirhely jelöltessék ki, s a hadi kórházakban mult héten meghalt három derék katonát már ide is temették. Mi is igen szépnek, igen helyesnek tartjuk ezt az intézkedést. Hadd legyen temetőnkben egy megszentelt hely, hol a jövő nemzedék erősödhetik hazaszeretetben, a legdicsőbb polgári erényben, hogy a veszély­ben forgó hazáért mindenünket, életünket is fel kell áldoznunk. — Katonai előléptetés. Kis Elemér kadettot, Kis József helybeli ref. esperes deré k fiát, aki a Stabzug nr. 3-nál a galíciai harc­téren teljesít szolgálatot, az ellenség előtt tanú­sított vitéz magatartásáért soron kivül zász­lóssá léptették elő. — A lisztkeverés ellenőrzése. Balogh István veszprémi iparfelügyelő f. hó 17-én és 18-án szemlét tartott a pápai malmokban a lisztkeverés ellenőrzésére. — A népfelkelők szemléjére vonatkozó s mult számunkból elmaradt adatokat a követ­kezőkben közöljük: Adásztevel községből 40, bakonyjákói körjegyzőségből 32, Bakonytamási községből 16, Lovászpatona községből 30, mihályházai körjegyzőségből 44 és 18 idegen mezőgazdasági munkás, nemesszalóki körjegyző­ségből 62, pápakovácsi körjegyzőségből 70 és a pápateszéri körjegyzőségből 64 egyén találtatott fegyveres szolgálatra alkalmasnak. — Zsebatlasz. 1915. Ára 2 K 40 f. A Magyar Földrajzi Részvény-Társaság Kogutovitz Károly dr. és Bátky Zsigmond dr. szerkesztése mellett igen értékes Zsebatlaszt adott ki. Tartalma: előszó, naptár, csilla­gászat, a nagyhatalmak gazdasági versengése, az indiai császárság és Egyiptom, a német birodalom gyarmatai, európai Oroszország területi kialakulása, Germán-Szláv mérkőzés, Galícia és Bukovina, a szerbek és föld­rajzi elterjedésük. Páris földrajzi helyzete. A hadviselő államok hadereje 1913-ban. 6 darab aktuális háboru­térkép. A mai időkben — amikor a jó térképek a kö­zönség tájékozódását a hadviselésben annyira megköny­nyítik — hasznos szolgálatot teljesítő kitűnő Zseb­atlaszt ajánljuk a közönség figyelmébe. — Országos vásár. Kedden és szerdán országos vásár volt városunkban, melyben külö­nösen az állatforgalom volt igen nagy. A takár­mánynemüek óriási drágasága mellett mindenki szabadulni akart felesleges állataitól. Ez magya­rázza meg a felhajtás nagyságát. Az árak elég jutányosak voltak, csak a hízott sertés volt olyan drága, amilyen talán még soha. 1"20—1*40 K volt kilogrammonként élő súlyban. Tavaly pl. 1 K volt a legmagasabb ára. Igaz, hogy akkor az árpa métermázsája 14—15 K-ért kelt, idén pedig ára 17—18 K-ra, sőt azon felül is emelkedett. A hizlalásnál előállott különbözetet pedig a vevőnek kell megfizetni. Ez a vevők végzete — ős idők óta. A vásárra egyébként felhajtottak 4440 szarvasmarhát, ebből eladtak 1650 darabot; lovat és csikót felhajtottak 1481 darabot, el­adtak 203 darabot; sertést felhajtottak 825 darabot, eladtak 398 darabot. A kirakodó-vásár is élénk forgalmú volt.

Next

/
Thumbnails
Contents