Pápai Hírlap – XI. évfolyam – 1914.

1914-12-12 / 50. szám

PÁPAI HIRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos főszerkesztő: D**- KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. Egy fontos közegészségi kérdésről. Tisztaság — egészség; piszok — betegség. Ezt tanítja a közegészségtan minden paragrafusa. Mindenütt, ahol emberek, vagy állatok laknak, szemét támad; ebben tanyáznak a különféle mikrobák billiói és trilliói. Ebben van penész, rothadás és itt található az erjedés minden fokozata; ezért gőzt ereszt minden szemét és mivel házhelyeink kicsinyek, az udvarok még kisebbek, káros és sokszor mérges gázok igen könnyen belejutnak a lakásokba. Ez magyarázza meg, miért szükséges a szemét mielőbbi elhordása. Körülbelül így vagyunk az utca szemetével is. Kevés kivétellel minden utcánk szük, csak néhány utcánkat söprik egyszer-kétszer hetenként. A legtöbb utca söpretlen marad és sok-sok időre összegyűlik bennük a szemét, melyet csak az eső, vagy a szél visz tova. Néhány utcát söpörnek ugyan talán kétszer hetenként, de ebben sincs köszönet, mert söprés előtt nem öntözik fel a kocsiutat, minek következménye, hogy nagy port vernek fel a söpréssel és a nyitott ablakokon betódul a por a lakásokba. Mivel a nemes város il.en példát mutat, utánozza az egész lakosság; ha a járdát lesöprik, azt előbb nem öntözik föl, hanem oly nagy port csinálnak, hogy talán jobb volna, ha nem söpörnének. Látható ebből, hogy a rendőrségnek el kellene rendelni, hogy seprés előtt a járdát fel kell öntözni, de a rendőrség maga menjen elől a jó példával és öntöztesse meg a kocsiutat söprés előtt. Egy másik nagy hiba, hogy az összeseprett szemétkupacokat a kocsisok nyitott kocsiba dobják, minek folytán a szemét és por nagy részét a nálunk folytonosan fuvó szél más helyekre elviszi. Elkerülhetlen szükség, hogy a szemetet csak erre a célra szerkesztett kocsikban szállítsák. Még egy nagy hiba van ezen a téren. T. i. a városi hatóság a szemetet a lerakodó helyen felraktározza, ahonnan a piszok egy nagy részé t a szél ismét behordja a város utcáiba. Ezen csak úgy lehetne segíteni, ha a szemetet azonnal vagy a szántóföldekre vinnék, vagy pedig, ha azonnal elégetnék; ez utóbbi lenne a szemétkérdés legalaposabb és legegészségesebb megoldása. A szemét kivitelének ügye minden város hatóságának nagy gondot csinált; mindegyik város iparkodott ezt valamikép megoldani; de csak azokban a városokban oldották meg jól ezt a feladatot, ahol a szemetet elégetik, sőt ezzel némi hasznot is tesznek a városnak, ha van valami gőzgépe. Pápán is a városi tanács dicséretre méltó, igen jó szabályrendeletet terjesztett ez év tavaszán a közgyűlés elé, melynek csak két hibája volt; az egyik az, hogy a szemetet nem elég gyakran akarta a házakból elhordatni, a másik pedig az, hogy a szemetet raktározni akarta. Ha a szabályrendelet életbe lépett volna, ezen a hiányon idővel lehetett volna segíteni. A közgyűlésnek csak egy kifogása volt: több szónok amellett szólalt fel, hogy a csak egy szobával biró lakosok a fizetés alól felmentessenek. A közgyűlés ezt a módosítást egyhangúlag el is fogadta, de az agrár párt néhány tagja azt kiabálta: „Adjuk vissza a tanácsnak" és a polgármester engedett a közbekiáltóknak és a város közegészségének kárára még mai napig sincs szabályrendeletünk a szemét kihordásáról. Ezért kötelessége úgy a tanácsnak, mint a közgyűlésnek, ezen szabályrendelet mielőbb letárgyalni elfogadni, hogy rövid idő múlva megvalósuljon. Dr. Lővy László. Yálasz a Városok Lapjának. A Városok Lapja lesajnálja Pápa város képviselőtestületét azért, hogy a tisztviselők nyugdijszabályzataügyében „szüklceblüés makacs" magatartást tanúsított. A Városok Lapja magas nivóju, előkelő organuma a várospolitikának s a modern város fejlesztésnek sok egészséges eszméje e lapokban pendíttetett meg és kelt életre. Épen mert, ilyen magas véleménnyel vagyunk e lapról, rossz néven vesszük becsmérlő kritikáját, melyből kiányzik az az alaposság, amit e komoly lapnál egyébként megszoktunk. Hogy Pápa város közgyűlése szűkkeblű volna tisztviselőivel szemben, azt csak az mondhatja, aki a képviselőtestület működését nem kisérte figyelemmel, vagy aki szemet huny afelett a tény felett, hogy Pápa város tisztviselőinek fizetése az utóbbi években 64.000 K-ról 183.000 K-ra emelkedett. Igaz, hogy valamivel emelkedett a tisztviselők száma is, de még ha az e cimen előállott szaporulatot figyelmen kivül hagyjuk is, akkor is bizonyára megkétszereződött tisztviselőink fizetése. A makacsság vádját is joggal elutasíthatja magáról a városi képviselőtestület mindazok előtt, akik ismerik a nyugdíjügy történetét. A közgyűlés álláspontja e kérdésben az volt, hogy a városfejlesztési törvény 19. §-a nem kötelezi őt arra, hogy az állami nyugdíjtörvénnyel azonos nyugdijszabályzatot állapítson meg tisztviselői számára, de állásfoglalásának nem ez volt a lényege. Az ismert határozat súlypontja az volt, hogy mivel a dolog természete szerint minden nyugdíjintézet teljesítőképessége bizonyos valószínűségek matematikai bázisára van alapítva, e valószínűségi számítások pedig egy-egy város tisztikarának kis körében nem érvényesülhetnek, hanem csakis a tisztviselők nagyobb tömegében, azért az összes városok tisztviselői egy közös nyugdíjintézet keretébe vétessenek fel. Ez a határozat nem a tisztviselők ellen irányult, hanem csakis az egyes városokra súlyosan nehezedő nyugdijtehernek szélesebb körben való megosztását célozta. Ez az álláspont talán nincsen Ínyére egyik-másik városi tisztviselőnek s talán annak sem, akitől a városunkat becsmérlő közlemény származik, ele ez az álláspont nem lehet ellenszenves a Városok Lapja szerkesztősége előtt, mely nem csak felkarolta, de a legnagyobb buzgalommal propagálta a magyar városok országos kongresszusának mozgalmát a közös nyugdíjintézet megalakítása iránt. Kérelem a nemes szivü közönséghez. Azon hazafias áldozatkészség, melyet társadalmunk minden rétege hadbavonult és megsebesült katonáink iránt tanúsított, arra bátorítja a pápai jótékony egyletek és körök bizottságát, hogy a szeretet nevében kérelmével a jószívű közönséghez forduljon. Közeledik karácsony, a szeretet ünnepe, amelyen az irgalmas szivek mindig iparkodnak letörölni a fájdalom könnyeit és enyhíteni a szenvedők keserveit. Ha van, aki rászorul a szeretet melegére és a jószivek irgalmára, elsősorban sebesült katonáink azok, akik távol családi otthonuktól körünkben töltik el a karácsonyi ünnepeket. Nemcsak a hazafias kötelesség, hanem elsősorban a szeretet ösztönözzön bennünket arra, hogy a hazáért szenvedő hőseinknek tehetségünk szerint kellemessé tegyük az ünnepet és felejtessük a családi otthontól való távollét keserű érzelmét. A szeretet bármi formában nyilvánul, mindig enyhítő balzsama a fájdalomnak. Hisszük, hogy az áldozatkész társadalom szive megdobban és a szeretet adományával hozzájárul azon nemes cél megvalósításához, hogy beteg katonáinknak karácsonyi ajándékkal kedveskedjünk. Hogy az ajándékozásban bizonyos egyöntetűség legyen és a sebesült katonák közül senki ki ne maradjon, arra kérjük a szives adakozókat, hogy pénzbeli adományaikat Karlovitz Adolfné úrnőhöz december hó 18-ig küldeni szíveskedjenek, a természetbeli adományokat pedig (kalács, alma, dió, cukorka, cigaretta, szivar, teasütemény) elfogadja a jótékony egyletek bizottsága a református főgimnázium dísztermében december hó 20-tól 24-ig, naponként d. e. 10 órától d. u. 6 óráig. Az a tudat, hogy áldozatkészségünkkel azoknak szerzünk örömet, akik legjobban megérdemlik, legszebb jutalma lesz a jócselekedetnek. Isten velünk! A pápai jótékony egyletek és körök bizottsága. LEÁNYKA RUHA KÉZIMUNKA LEÁNYKA RUHA KÉZIMUNKA Előírás szerinti ÁPOLÓUŐI KÖPÉST fejvédövel és vöröskereszt jelvénnyel együtt 5 korona SZŐLŐSY E. CÉGNÉL (MATUS-HÁZ) KÉZIMUNKA LEÁNYKA RUHA KÉZIMUNKA LEÁNYKA RUHA