Pápai Hírlap – XI. évfolyam – 1914.

1914-08-15 / 33. szám

LEÁNYKA RUHA KÉZIMUNKA LEÁNYKA RUHA KÉZIMUNKA LEÁNYKA RUHA KÉZIMUNKA KÉZIMUNKA LEGOLCSÓBB BEVÁSÁRLÁSI HELYE LEÁNYKA RUHA LEÁNYKA RUHA RR R

R KÉZIMUNKA KÉZIMUNKA SZOLOSY E. CÉGNÉL (MATUS-HÁZ) LEÁNYKA RUHA KÖTÖTT ÉS SZÖVÖTT ÁRUK URI DIVAT ELÖNYOMDA NŐI DIVAT KÖTÖTT ÉS SZÖVÖTT ÁRUK Récsbe érkeztem. Egyrészt pápai barátaim felhívására és ösztökélésére, nemkevésbbé saját érzéseimtől sugallva azon elhatározásra jutottam, hogy tekintettel a magyar orvoshiányra, felajánljam orvosi szolgálataimat szülőhazámnak ebben a súlyos helyzetben. Megjegyzem, hogy nevem az amerikai nagykövetség közbenjárása folytán külön miniszteri engedéllyel egyszersmindenkorra törölve lett a magyar katonakötelesek sorából, amiről kellő igazolványok birtokomban — velem — vannak. De a vér nem válik vizzé és így készséggel szeretném a sebesülteket orvosi tudásommal gyógyítani, segíteni. Talán felesleges is felemlítenem, hogy honoráriumra nem tartok igényt. Külön postautalványon 10-én képviselő úr nevére 50 K t küldök a pápai bevonultak családjainak segélyezésére; kérem kegyeskedjék azt átszármaztatni az illetékes hatósághoz, vagy pénztárhoz. Ha nem volnék ilyen bizonytalan időben, messze nagy úton, akkor háromszor is megdupláznám, de fogadják el ezt a csekélységet; igaz szivvel adom". — A szép adományt dr. Antal Géza országgyűlési képviselő átszolgáltatta a segítő bizottság pénztárába, egyben meleg köszönetét nyilvánította a nemeslelkü ajánlattevőnek úgy adakozásáért, mint ajánlatáért. Találjon a nemes példa számos utánzóra. — Elmentek a huszárok. A mi nyalka, vitéz huszárainkat mult vasárnap éjjel szállította el a vonat valahová, valamelyik orosz határszélre. Jókedvűen, tele lelkesedéssel, s a diadalmas győzelem biztos tudatával mentek el tőlünk, hogy megmutathassák kozáknak, rácnak, az egész világnak, hogy a magyar huszár most is „méltó régi jó híréhez": félelmetes, s minden eggye hős ! Festői, de egyuttai bensőséggel teljes is volt ez az elmenetel. Olyan volt, mintha nem is a halál torkába, hanem valami nagy diadalra indultak volna. Apró nemzetiszin zászlók lengedeztek a forgós csákó mellett. Virággal volt pazarul földíszítve az egész vonat, mtnt hogyha egy óriási menet menne lakodalomra. Éljenzés és kendőlobogtatás, mosoly az ajkon és köny a szemben, aztán „háromszor füttyentett a pápai vonat, s elvitték, elvitték a szép huszárokat". Harci dalok pattogó ritmusa , vegyült a gőzkocsi tompa kattogásába. A harci mámort és lelkesedést magukkal vivő hadfiak között azonban volt olyan is, aki könnyeket csalt a közönség szemébe, mikor azt dalolta : Pusztíthatom, vághatom én Halomszámra a muszkát, a rácot, Még sem látom soha többé Szép Magyarországot. Pedig amelyik nemzetnek ilyen katonái vannak, s amelyik ezrednek a parancsnoka gróf Lubienski János, egy lengyel származású magyar ember, azok a katonák nem legyőzöttek, hanem győzők lehetnek csak. Ugy legyen! — Halálozás. Nagy Pál helybeli evangélikus tanítót és családját mély gyász érte. Édes atyja Nagy Gábor nyug. lébenyi tanító, áldásos életének 71. évében f. hó 11 én elhunyt Lovászpatonán fiánál, Nagy Lajos ottani tanítónál. A tanügy veterán bajnokát csütörtökön délulán helyezték örök pihenőre a lovászpatonai csendes temetőben. — Kémkedő postamesternő. Heincz Gusztávné postamesternőt, aki évek hosszú sora óta vármegyénkben a hajmáskéri postahivatal vezetője volt, kémkedésért letartóztatták. Heincz Guszlávné gyanús viselkedése, felette bőkezű költekezése már régebben feltűnt a községben. Most kiderült, hogy az elegáns postamesternő szerb kém volt. Heincz Gusztávné postamesternőnek, amint más postahivataloknak is, egy lezárt boríték volt őrizetére bizva, amely csak mozgósítás esetén bontható föl. Még a mozgósítás előtt való napokban történt, hogy a soproni postaigazgatóság váratlan rovancsolást rendelt el a hajmáskéri postahivatalnál. A rovancsolást végző tisztviselő legnagyobb meglepetésére a borítékot, mely titkos utasításokat tartalmazott, felbontva találta. A fölfedezésre a postamesternő elsápadt ós zavart feleletet adott a tisztviselő kérdéseire. Sehogy sem tudta okát adni annak, hogy miért bontotta föl a borítékot. A rovancsoló tiszt nyomban helyettest rendelt a postamesternő mellé és visszautazott Sopronba, ahol a vizsgálatról jelentést tett az igazgatóságnak. Az igazgatóság táviratban hivta föl Heincz Gusztávnét, hogy azonnal jelentkezzék Sopronban az igazgatóságnál. Heinczné azonban e helyett hirtelen eltűnt Hajmáskérről. Mikor erről az igazgatóság tudomást szerzett, intézkedett Heincz Gusztávné letartóztatása iránt. A veszprémi ügyészség megkeresésére egyik balatonmenti fürdőhelyen, ahol fia, aki a szerb hadseregben őrnagy, a nyarat töltötte, a csendőrség letartóztatta éppen akkor, amikor szökni készült. Csak most derült ki, hogy fiának, a szerb őrnagynak gyakori látogatása milyen érdekeket szolgált. Az idei nyarat az őrnagy egyik balatonmenti fürdőhelyen töltötte. Automobilt tartott és azon járt gyakran Hajmáskérre. Amikor a mozgósítást elrendelték, hirtelen eltűnt erről a vidékről. — Huszárezredünk bucsu üdvözlete. Hogy a békében mennyire összeforrott velünk a mi kedves honvéd huszárezredünk, annak igen szép bizonyítéka az a távirat, amelyet a tisztikar és legénység nevében küldött Bertalan Pál őrnagy a város polgármesterének. Mégegyszer visszanéztek a szép magyar haza virágos földjére s erről a búcsúpillantásról szól a következő távirat: „Munkács, 1914 augusztus 11. Szép hazánk határához közeledve, nem mulaszthatom el, hogy a tisztikar és a legénység nevében újólag hálás köszönetet ne mondjak Pápa város közönségének a szives búcsúztatásért. Éljen Pápa! Viszontlátásra! Rertalan őrnagy." Igen! A viszontlátásra! Mert „Lesz még egyszer ünnep a világon!" x A nyári hőség veszedelmei kétségkívül a csecsemőre nézve a legnagyobbak, inert a legtöbb esetben egy megfelelő, megbízható táplálék hiányzik. Adjon azonban kedvencének Nestlé-féle gyermeklisztet, mely készítmény már nemzedékről nemzedékre számtalan esetben oly fényesen bevált, s azáltal nemcsak sok bánattól óvja meg magát, hanem kis gyermeke szép fej lődésében is gyönyörködhetik. Próbadobozokat kívánatra azonnal teljesen díjtalanul küld a Henri Nestlé cég, Wien, I., Riberstrasse 138. P. — A hadügyminisztérium közzététele. A császári és királyi hadügyminisztérium gondoskodott arról, hogy az ütközetben szenvedett veszteségekről a csapatoktól érkező jelentések (veszteség-kimutatások) és az egészségügyi intézetek részéről a közös központi tudakozódó irodához intézett közlések (hirek sebesültekről és betegekről) lehető gyorsan és hiteles módon tétessenek közzé, hogy sajtóhibából eredhető nyugtalankodás lehetőleg kizárassék. Ezen közlések utánnyomása tilos, ellenben lehetővé fogják tenni úgy a hírlapvállalatoknak, mint az egyes személyeknek is, hogy ezen közleményeket az általuk kivánt számban a bécsi császári és királyi udvari és állami nyomdáknál önköltségen beszerezhesssék. Az az általános közérdek, hogy a veszteség-kimutatások és a sebesültekről és betegekről szóló hirek gyorsan tétessenek közzé, kizárja ezen közléseknek több nyelvre való fordítását. Minden ilyen fordítás különben is újabb szedést igényelne s újabb hibák forrásául szolgálhatna. Hogy azonban a zászló alatt levő katonák azon hozzátartozói, akik a német nyelvet nem bírják, e jegyzékeket megérthessék, a táblázatos kimutatás fejrovata a német, magyar és horvát nyelveken kivül cseh, lengyel, rutén, szerb, román, szlovén és olasz nyelvű is lesz. A hadügyminisztérium a lakosságnak, különösen a művelt osztályoknak jóérzésére appellál, hogy polgártársaikat szükség esetén a jegyzékek megértésében minden erejükből támogassák. Ezen kimutatásokat a hadügyminisztériumnak erre a célra szervezett bizottsága minden törvényhatóságnak, rendezett tanácsú városnak és községnél megküldi, úgy, hogy az érdeklődőknek még a legkisebb községben is módjukban fog állani, hogy az eredeti veszteségi kimutatásokba a megjelenés után azonnal betekintsenek. Ezer kivül gondoskodás történt arról, hogy a vesz teségi kimutatásnak az illető vidék lakosságál leginkáb érdeklő részét tartalmazó kivonat fal ragaszok útján az illető vidékeken szokáso: nyelven is közhírré tétessék. — Öngyilkos huszárszázados. Talán éj abban a pillanatban, mikor a huszárezredünl törzsét szállító vonat az állomásról kirobogott dördült el az Erzsébet-városban, a Bakonyé mellett épült agglegény-lakásban az a lövés mely kioltotta Sényi Géza huszár százados éle tét. A százados maga kereste és félelmete biztossággal meg is találta a halált. Évek óti az ezredirodában dolgozott és vezette a nép felkelő nyilvántartást. Ebben a beosztásbai találta őt a mozgósítás és aki a béke idejé a békésebb hivatalnoki foglalkozást maga kívánta most keserűséggel telt el, hogy nem vonulha bajtársaival a harci dicsőség mezejére. Kért* hogy szolgálati beosztásán változtassanak, m vei azonban ez nem volt lehetséges, ez elkese redettség egy őrületes pillanatában véget vetel életének. A szomorú gyászesetről honvéd huszái ezredünk tisztikara és népfelkelő osztálya gyászjelentést adott ki. Nagyunyomi Són' Géza előkelő és vagyonos család sarja vol Mindössze 41 évet élt, 23 évet szolgált a katoni ságnál s ez idő java részében Pápán állornásc zott, hol polgári körökben is sok jó barátj volt. Temetésén, mely teljes katonai dissz kedden d. u, ment végbe, jelen volt a 7. ho véd huszárezred népfelkelő osztályának egé tisztikara Nádosy György alezredes vezetés vei. Ott zokogtak a koporsó mellett a váratlan elhunytnak megtört öreg szülei is. A Kálvári sírkertben helyezték örök nyugalomra. Nyugo jék békével! A temetést Fóris Sándor „Kegyele temetkezési vállalata rendezte. — A védköteles kivándorlók visszahívás A monarchia fenyegetett érdekeinek védeli fegyverre szólította az ország véderejét. elrendelt általános mozgósítás alkalmával a 1 hívottak tömegesen és lelkesen jelentkezt véderőtörvényünk alapján a hadkötelezetts teljesítésére. S akkor, midőn az ország je való védköteles férfinépessége az ország véd mére harcba megy, nem szabad hiányozni azt nak sem, kik az elmúlt időkben munkakereí céljából az ország területét elhagyták, de ak nek a szivében ma is melegen él a hazáh való ragaszkodás nemes érzése. Sokan leh nek, akikhez a nagy távolság miatt nem jut a haza hívó szózat. De sokan vannak azok kik annak idején védkötelezettségük rnegsér sével hagyták el az országot s akiket a bür téstől való félelem tartott az idegen föle vissza. Királyi kegyelem folytán most ezel bántódás nélkül visszatérhetnek. A visszatói nél azonban közvetlen hatással van a tá levőkre hozzátartozóik hivó szava, mert ej hez köti őket a vér és a rokoni kapcsc Hazafias kötelességet teljesít tehát a közön: ha hozzátartózóikat a közkegyelem tényí értesítik s maguk is buzdítják őket a hazajc telre. A legközelebbi osztrák magyar konzi tusnál megkaphatják összes útiköltségeiket. oar }{irdessen a ípápai Jíirlapba