Pápai Hírlap – XI. évfolyam – 1914.

1914-08-15 / 33. szám

vagy előbb tán, vagy később tán, ki tudná megmondani. Ha valamivel később, akkor esetleg kisebb lesz az áldozat s lesz-e köztünk egy is, aki ezért neheztelne rájuk ? Dr. K. E. Iskolai értesítők. VII. Református főiskola. Az elmúlt iskolai évről 220 oldalra terjedő értesítőben számol be a református főiskola, amelyet dr. Thury Etele theol. akadémiai és Faragó János főgimnáziumi igazgatók állítottak össze. Az értesítőt néhai dr. Antal Gábornak, a dunántúli ref. egyházkerület nagynevű volt püspökének kitűnően sikerült arcképe díszíti, akit 1914 január hó 14-én veszített el az egyházkerület. Az értesítő bevezető része is az ő emlékének van szentelve s ebben dr. Antal Géza irta meg a kiváló püspök életrajzát. A nagy gonddal készült és nagyon szépen megirt ismertetésben teljes nagyságában áll előttünk a reformátusok nagy püspökének alakja, egyházi, politikai és közéleti szereplése és értékes munkássága a diákévektől élete utolsó napjáig. A 30 oldalra terjedő méltatás magában foglalja gróf Tisza István egyházkerületi főgondnok beszédét, melyet Antal Gábor püspök halála után az egyházkerületi közgyűlésen mondott, valamint az egyházi lapok cikkeit és egy „Antal Gábort sirató éneket" Szabó Imre tollából; mindezek az elhunyt püspök nagyságát méltatják. Második értékes közleménye az értesítőnek Pongrácz József theológiai tanár székfoglaló értekezése: „Jézus kijelentése Istenről" cimen. Pongrácz Józsefnek ezen értékes, kiváló tudást kivánó vallástörténeti munkája csak fokozza szerzője egyházi tudásáról alkotott elismerő véleményünket. Az értesítő bevezető részét dr. Boclola Gyula főgimn. tanárnak egy Petőfiről szóló igen érdekes tanulmánya zárja be, melyet a szerző a főiskolai képzőtársulat jegyzőkönyve és különböző források nyomán Petőfi pápai diákéletéről alapos irodalomtörténeti tudással irt meg. A főiskola ezévi történetét dr. Thury Etele főiskolai igazgató közli, amelyben meleg szavakkal emlékezik meg az egyházkerület elhunyt püspökéről, majd szól az intézet működéséről és népességéről, az ifjúság neveléséről és oktatásáról. Megemlékezik az intézet javára tett alapítványokról és adományokról, mely ezúttal is jelentékeny összeget tesz ki. Legnagyobb alapítványa az évnek az a százezer koronát meghaladó alapítvány, melyet Oergey Károly az iskola fejlesztésére hagyományozott. A theológiai akadémián az elmúlt tanévben 12 tanár működött. A tantestületben ez évben annyi változás történt csak, hogy szerveztetett a hatodik theológiai tanszék, amelyre Pongrácz József választatott meg. A theológiai akadémiára ez évben 58 papnövendék iratkozott Jbe, akik közül 2 külföldre ment, 2 pedig évközben kimaradt. Legtöbb hallgatója volt a theológiának Veszprém (10) és Komárom (7) megyékből. Az I. félévben minden tárgyból jelesen kollokvált 19, jól 24, elégségesen 12; a II. félévben jelesen 17, jól 19, elégségesen 18, elégtelenül 1 hallgató. 'Az önmunkásságra bő alkalmuk volt a hallgatóknak a Theol. Önképzőkörben, ahol tartottak 23 gyűlést, ezek közül egy alakuló, egy rögtönzött, egy előkészületi vita, egy diszgyülés és 19 rendes gyűlés volt. Az értesítőnek a főgimnáziumra vonatkozó részét Faragó János igázgató állította össze, amelynek bevezetője szól a tanári karról, a a javító-, pót- és magán vizsgálatokról, a beiratkozásról, tanévmegnyitás- és bezárásról, tanulmányi ügyekről, a valláserkölcsi nevelésről és a tanulmányi kirándulásokról, nemkülönben áz egészségügy, ünnepélyek, gyűjtések és adományokról. A főgimnáziumba az elmúlt iskolai évben 625 tanuló iratkozott be, akik közül 612 nyilvános, 13 pedig magántanuló. Az előző évben 583 volt a nyilvános tanulók száma s így a növekedés 29 volt. A 612 tanuló közül jelesen vizsgázott 54 = 9% ; jól 127 = 22% ; elégségesen 330 = 55%; eSY tárgyból elégtelen volt 37 = 6%; két tárgyból 26 = 4% és több tárgyból 27 = 4%• A követelményeknek tehát megfelelt 511 = 86%, nem felelt meg 90 = 14%Az eredmény kedvezőbb, mint az előző évben, amikor a tanulók 31%-a nem felelt meg a követelményeknek. A tanári kar a hitoktatókkal együtt 26 tagból állott, akik 12 osztályban tanítottak, mert a négy alsó osztály párhuzamos volt. A tananyag részletes kimutatása után a tanulók névsora és osztályzata következik. Tiszta jelesek voltak : I. A. osztály : Kovács Jenő, Tóth Albert. I. B. osztályban: Tóth Lajos. II. A. osztály: Czike Antal, Fábián Dániel, Kovács Lajos, Tóth Kálmán, Tóth Lajos. II. B. osztály: Csukás Kálmán, Fellner Béla, Hoffner Pál, Sas János. III. A. osztály: Hoda János, Magassy Gábor. III. B. osztály: Szőke Károly. IV. A. osztály : Barcsi József, Décsi Benő, Földes Gyula, Gáty Ferenc, Hegedűs Bálint, Kovács Elek, Varga Kálmán, Wellisch Iván, IV. B. osztály: Czike Zoltán, Kőrös Béla, Parais Árpád, Tóth Endre. V. osztály : Gáncs Lajos, Jakab Áron, Kerkapoly Géza, Lázár Imre, Szakáll Zsigmond, Szalay Sándor. VI. osztály: Neubauer Mihály, Takács Gyula, ny. Tóth Sándor. VII. osztály : Csapó József, Csizmadia Aladár, Horváth István, Mattersdorfer József, Tóth Kálmán. VIII. osztály: Balassa Miklós, Kis Károly, Lipsitz Benő, Rózsás József, Sándor Oszkár, Szenczy János. Beszámol az értesítő a tandíjmentesség, köztartási segélyek, a főgimnáziumi internátus, az ifjúsági egyesületek és a tornakör működéseiről, valamint a szertárak és gyűjteményekről. Az ezt követő statisztikai adatok közül fontosabbak a következők: beiratkozott 612, vizsgát tett 592, kimaradt 19, kizáratott 1 tanuló. Illetőségre 298 veszprémmegyei, 65 komárommegyei, 51 vasmegyei, 28 fehérmegyei, 27 zalamegyei, a többi 143 tanuló 15 más vármegyéből való. Vallásra volt: 376 református, 105 izraelita, 79 evangélikus és 41 katholikus. Anyanyelvre magyar volt 600, német 1. Tanulásbeli előmenetelre az összes tanulók közül jeles volt 54 = 9%, jó 127 = 22%, elégséges 330 = 55%. elégtelen 80 = 14%- A vizsgát tett tanulók közül egész tandíjmentes volt 79, féltandijmentes 98 tanuló. Az elengedett tandíj összege 7680 korona. A könyvtár gyarapodása is jelentékeny. A tanári könyvtárban van 41.916 drb. önálló szakmunka, az ifjúsági könyvtárban 4100 tankönyv és 8150 olvasmány, a gyarapodás tehát 3432 darab. Érdekes adatokat tartalmaz az értesítőnek a köztartásra vonatkozó része is. A köztartáson a lefolyt tanévben 403 egyén nyert élelmezést. Ezek közül dijat fizetett 352, a többi ingyenes volt. A nagy gonddal Összeállított értesítőt a jövő tanévre szóló értesítés zárja be . Az állam segítsége. — A belügyminiszter rendelete. — Hivatalosan jelentik, hogy a kormány már megkezdte akcióját a bevonult katonák családtagjainak segítésére. Arról, hogy segítségre kik számíthatnak és hol kell jelentkezniük, Sándor János belügyminiszter ma a következő részletes rendeletet adta ki: Az 1882-ik évi XI-ik törvénycikk 9-ik §-a alapján elrendeltem, hogy a mozgósítás folytán bevonultaknak gyámolító nélkül maradt családjai a segítség végett összeirassanak. Amikor ezt közhírré teszem, nyugtassa meg e nehéz időkben a bevonultak családjait az a tudat, hogy a magyar állam megtesz minden tőle telhetőt, hogy a családfő távolléte idején létfenntartásukat biztosítsa. A segítésre jogosultak. Segítésre igénnyel bir minden, a magyar szent korona országainak területén tartózkodási hellyel biró, tényleges katonai szolgálatra bevonult s a legénység nem tényleges állományába tartozó, tartósan szabadságoknak, tartalékosnak, póttartalékosnak, tengervédőnek és népfölkelőnek, valamint az 1912. évi LXVIII. törvénycikk alapján személyes szolgálatra bevont egyénnek : a) felesége, b) gyermeke, akkor is, ha házasságon kivül született, c) mostoha gyermeke, d) unokája, e) apja, anyja, mostoha apja, mostoha anyja, f) nagyapja, nagyanyja, g) nejének édes apja, nejének édes anyjaj h) édes vagy mostoha testvére, de valamennyi csak akkor, ha semmifélt állandó ellátásban nem részesül, ha magát vagyonának jövedelméből vagy önálló más keresetéből fenntartani nem képes és ha őt addij egészben vagy részben a bevonult tartotta e saját keresetéből. Segítésre való igény szem pontjából a bevonultak gyermekével egy tekin tet alá esik az a gyermek is, akit az állam gyermekvédelem helyezett el a bevonultnal családjában. A segítésért jelentkezés. Az összeírás jelentkezés alapján történik A segítésre igényt tartók azonnal jelent kezzenek: községekben a községi elöljáróságnál, városokban a polgármester által megbizot tisztviselőnél. Segítésért mindenki ott jelentkezik (abbá a községben, városban), ahol tartózkodik. Állami (államvasuti) alkalmazottaknak igén^ jogosult családtagjai ne jelentkezzenek, me azok hivatalból iratnak össze. A segítés összege. A segítés napi összege fejenként (csalát tagonként) annak a katonai átvonulási éle mezési illetéknek napi összegével számíttati amely a bevonultnak állandó lakáshelyére néz

1 meg van állapítva. A segítés napi összege törvényhatóságo ként különböző; a segítés legkisebb összej naponként s fejenként 57 fillér, a legnagyol 70 fillér, azonban Kassán 80 fillér, Fiumébi 81 fillér, Pozsonyban 88 fillér. A nyolc évesnél fiatalabb családtagokna valamint az olyan családtagoknak, akiket bevonult csak részben tartott el saját keres téből, az egy családtagra nézve megállapít* segítés Összegének fele jár. Amennyiben a segített családnak sa lakóháza vagy egyébként ingyen lakása nin napi lakásilletéket kap, amely lakásilleték rer szerint a napi segítésösszeg fele ; azonban e évre számítva, nem lehet nagyobb a segít család által fizetett évi lakásbér összegénél. A család részére megállapított renc napi segítésnek és a napi lakásilletéknek össze együttvéve nem haladhatja meg a bevon átlagos napi keresetének összegét. A segítés megállapítása. A segítésre való igényt véglegesen mi állapítja: községekben a járási főszolgabíró, városokban a polgármester, Fiúméban a városi tanács. A segítésre való igénynek, valamint segítés összegének megállapítása ellen jo^ voslatnak helye nincsen. A segítés kifizetése. A segítéseket községekben az előljá városokban a városi pénztár fizeti ki. Minden segítésre jogosult fizetési kö vecskét kap, amelynek Oktatás-ában vannak összes szükséges tudnivalók. A segítést első izben egy összegben gusztus hónap folyamán, azontúl minden hó 1-én és 16-án előre fizetik. Utólagos jelentkezés. Olyan családnak, amely a bevonultna községbe való visszaérkezés napjától számi két hónap, vagy a bevonult elhalálozásának v eltűnésének napjától számított hat hónap elt után jelentkezik, segítésre egyáltalán n igénye. Egyéb tudnivalók. Aki a segítés összegére befolyással 1 körülményekre nézve tudva valótlan adat mond be, vagy adatokat elhallgat, ugyszii aki a megállapított segítés összegének less tását vagy a segítésnek beszüntetését rr után vonó körlményeket a hatóságnak halac talanul be nem jelenti, kihágást követ e 15 napig terjedhető elzárással és 200 koro; terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. A segítés körül mindennemű eljárás gyenes.