Pápai Hírlap – XI. évfolyam – 1914.

1914-08-01 / 31. szám

LEÁNYKA RUHA KÉZIMUNKA LEÁNYKA RUHA KÉZIMUNKA LEÁNYKA RUHA KÉZIMUNKA KÉZIMUNKA LEGOLCSÓBB BEVÁSÁRLÁSI HELYE LEÁNYKA RUHA LEÁNYKA RUHA RR R

R KÉZIMUNKA KÉZIMUNKA SZOLOSY E. CÉGNÉL (MATUS-HÁZ) LEÁNYKA RUHA KÖTÖTT ÉS SZÖVÖTT ÁRUK URI DIVAT ELÖNYOMDA NŐI DIVAT KÖTÖTT ÉS SZÖVÖTT ÁRUK A háború hirei. A mozgósítás. A Magyarország területén levő hadtestek közül eddig a budapesti és temesvári hadtesteket mozgósították. Városunk tudvalevőleg a pozsonyi hadtest területén van és tartalékosaink leginkább e hadtest különböző csapataihoz tartoznak. Mindazonáltal Pápáról már igen sokan vonultak be, azok t. i., akik a mozgósított két hadtest valamelyik ezredének kötelékébe tartoznak. A város katonaügyi osztálya s a szolgabírói hivatal a hét elején háromnapon át szakadatlanul kézbesítették a behívókat. Városunkból magából közös ezredekhez mintegy 160-an, honvédekhez 30 an s néhányan a népfelkelőkhöz is bevonultak. Összesen mintegy 200-an mentek el tehát innen a háborúba, 48 óta az első háborúba, melybe szívesen megy a magyar. Fiatal tanáraink, ügyvédeink, orvosaink, egyetemi ifjaink közül többen bevonultak, mint tartalékos tisztek, mindannyian lelkes elszántsággal. Mint tartalékos hadnagy bevonult a debreczeni Vilmos huszárokhoz Esterházy Pál gróf is. A pozsonyi hadtest — benne a pápai 7. honvédhuszárezred — mozgósítására — úgy beszélik — csak orosz háború esetén kerül a sor. Meglehet azonban, hogy minden eshetőségre előbb is felkészítik. — A munkás rokkantegylet a miniszterelnöknél. A Magyarországi Munkás- és Rokkant egylet, melynek Pápán is van fiókja, választmányi ülésén elhatározta, hogy 12 millió korona vagyonának készpénzben rendelkezésre álló részét, egy millió koronát állampapírokban helyezi el. Ezt a határozatot Kölber Alajos kocsigyáros elnök vezetésével küldöttség közölte Tisza István gróf miniszterelnökkel, aki a küldöttségnek a következő, örök feljegyzésre méltó gyönyörű választ adta : „Nem tudom az uraknak megmondani, nem tudom szavakban kifejezni, milyen lelki melegség járta át egész valómat, amikor az egyesület e szándékáról tegnap értesültem. Nem tudok az uraknak egyebet mondani most sem, mint csak azt, hogy az Isten áldja meg az urakat azér t az érzelemért, amely erre a lépésre ve zette önöket, s ezért a lépésért, amely higyjék meg, a legcifrább és legszebb szavaknál is sokkal ékesebben szól. — S ön asszonyom? — Mondottam megismételve a kérdést. Nem válaszolt. Csak ujjával mutatott tétován a messze tenger felé, amely most homályba és sötétségbe volt burkolódzva egészen. Valami távoli görög sziget felé mutatott, talán éppen a regebeli Szkirosz volt, ahol Akhilleszt rejtegette az anyja, féltő gonddal, lányruhába öltözötten egy pásztorkirály udvarában. Az asszonyt nem láttam azóta. Elfelejtettem. De késő hónapok múlva, sugaras őszszel, hogy utaztam visszafelé, egy ismerős fiatalember szállott fel Régiónál a hajónkra. Megismertem. A tenger asszonyának a kisérője volt. — És a nővére ? — kérdeztem tőle. Az arca elborult. Most vettem csak észre, hogy egészen feketébe van öltözve. — Meghalt — suttogta eltompult hangon. Elmerengve nézett a levegőbe, azután folytatta: — Nem is a nővérem volt, hanem, a feleségem. — Rettenetes, — sóhajtottam. S én nem tudtam, hogy a nővére volt-e, vagy a szeretője, vagy a felesége — akivel az életben csak néhány semmitmondó szót cseréltem. De éjjel, mint mikor valaki a tenger ős az alvilág ismeretlen isteneinek kiván áldozatot hozni — fekete bort ittam a hajófedélzeten egész virradatig és a palackokat egymásután bedobáltam a tengerbe. Tisztelt uraim ! Én ki nem állhattam egész életemben a farizeuskodást. Mindig ellensége voltam annak, hogy mézes-mázos frázisokkal hidaljuk át az életnek súrlódásait, küzdelmeit, ellentéteit. A gazdasági élet támaszt súrlódási pontokat, támaszt ellentéteket ; ezeket nem lehet akármicsoda kenetteljes frazeológiával elenyésztetni. Ezeket az ellentéteket lojális gazdasági küzdelemben kell el intézni. De minden ilyen ellentétek közepette és minden ilyen ellentétek felett éreznünk kell azokat a szent szálakat, amelyek közös hazánkhoz és mint e közös haza egyaránt édes gyermekeit, egymáshoz fűznek. Tisztelt Uraim ! Borzasztó dolog a háború. Higyjék meg önök, éreztem, átéreztem a háború minden borzalmát és a háború megindításával járó felelősség (egész súlyát azokban a napokban, amelyekben nekem is részt kellett vennem a döntésben. De a háborúnak vannak jó oldalai is: a mindennapos élet apró, kicsinyes, önző légköréből kiemeli az embereket azokba a magasabb és tisztultabb szférákba, amelyekben elfelejtjük azt, ami elválaszt bennünket, amelyekben egyekké leszünk az egyént föláldozni tudó igaz, önzetlen hazaszeretetben. A háborúnak ez a fölemelő, ez a megtisztító szele nyilvánul meg abban az elhatározásban, amely idehozta önöket. Én még egyszer csak azt mondhatom : A jó Isten áldja meg önöket !

a — A táviratozás beszüntetése. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter elrendelte a táviratozás beszüntetését. E szerint a belföldön, Ausztria, Bosznia és Herczegovina és Németországba táviratok további rendelkezésig nem küldhetők. — Munkás kirendelés. A helybeli katonaügyosztály utasítást kapott, hogy 52 szabóiparost rendeljen ki, akik szükség esetén a hadtestparancsnokságnál az e szakmában szükséges munkákat végezzék. Kemény Béla v. tanácsos nem élt a kirendelés jogával, hanem szabó-iparosainkat önkéntes jelentkezésre szólította fel. Hazafias felbuzdulással nem 52 en, de 100-an jelentkeztek 1 Derék dolog. — Szerb katonaszökevények. Polgármesterünk a belügyminisztertől értesítést kapott, hogy legközelebb három szerb katonaszökevényt internálnak városunkba. A három szerb legénykék, akik nem akarnak ellenünk háborúskodni, itt munkát fognak kapni. Mindnyájunknak el kell menni! Ő felsége a tegnapi napon az általános mozgósítást és a népfelkelés behívását elrendelte. Az erre vonatkozó falragaszok már megjelentek. Tegnap este 16 huszártrombitás Bottka Elemér hadnagy vezetésével bejárta a főbb utcákat s fújta a takarodót és huszárindulókat. Ezrekre menő lelkes nagy néptömeg — a bevonuló tartalékosokkal és népfelkelőkkel együtt — kisérte őket. A honvédszobor előtt a Himnuszt énekelték. Éljen a király! Éljen a haza! § Aszfaltjárda az Esterházy-kastély me lett. Az Esterházy-uradalom még a mult évbe kérte a várost, hogy a kastély mellett aszfalt gyalogjárót készíttessen. A városi tanács nemréj megbízta a főmérnököt, hogy a munkálatokrí készítsen költségvetést, aminek az alapján mos értesítette a tanács az uradalom igazgatósága hogy a 423 méter hosszúságban készítend 2 méter széles aszfalt járda 7 K 50 fillé egységár mellett 6345 koronába, a szüksége keramit szegély pedig 1420 koronába, vagyi Összesen 7765 kor. 50 fillérbe kerül, melyne kétharmad része az uradalmat terhelné s íg általa 5180 korona volna befizetendő. Tekintett azonban a nagy forgalomra, a tanács a k< méteres járdát nem tartja elégségesnek s ezé azt a város terhére félméterrel kiszélesítei rendelte s kimondotta, hogy amennyiben fenti összeget az uradalom befizeti, az aszfs tozási munkálatok teljesítésével a városi főmé nököt azonnal megbízza. § Kataszteri változások. Megírtuk ann idején, hogy a kataszteri térképen az évenkéi változások keresztül vezetése szükségessá vá A városi tanács most arra való tekintettel, ho a változások keresztül nem vezetése a vár( térképet használhatatlanná tenné, szükségesn látja, hogy a kataszteri felügyelőség által évenkénti változások a kataszteri térképen 1 resztül vezettessenek, az 1913 és 1914. évi vál zások bejelentésére és berajzolására 400 koron rendelt felvenni, minek foganatosításával a számvevőt bízta meg. § Hirdetmény. Felhívom mindazokat, a Magyarországra különösen Amerikából vis: vándorolnak és itt letelepednek, hogy letelej désüktől számított 8 nap alatt a rendőrkapitá hivatalnál jelentkezzenek, hogy a főorvossal m vizsgáltathatók lehessenek. Aki ezen rendel zésnek eleget nem tesz, kihágást követ el megbüntettetik. Pápán, 1914. évi julius hó 29Mészáros Károly polgármester. § Az Erzsébet-ligeti hidak. A városi tan legutóbb tartott ülésében elhatározta, hog; Sörház mellett az Erzsébet-ligetbe egy új \ beton hidat építtet, a meglevőt pedig a Cir nak a Tapolcába való betorkolásánál állítja Az új, három méter szélességű vasbeton1000 koronába, az ott levő régi hidnak az helyezése pedig 400 koronába kerül. Utasít( egyúttal a főszámvevőt, hogy ezen összege jövő évi költségvetésbe állítsa be. § Hirdetmény. Pápa város háztartását közs. közmunka-, kövezetvám- és vizveze

1 alapjának 1915. évi költségvetése, továbbá 1915. évi közs. közmunka összeírás a sz vevőség jelentésével együtt az 1886 : XXII. 125. §-nak megfelelőleg f. évi augt. 2-tól fc 15 napon át a számvevői hivatalban közsz lére kitéve lesz, — a költségvetések ellen észrevételek, — a közmunka összeírás e pedig a felszólalások ezen időtartam alal polgármesteri hivatalnál Írásban beadha Pápa, 1914 julius 30-án. A városi hatc Steckenpferd liliomtejszappar Bergmann 8t Co. cégtől Tetschen a/Elbe egyre nagyobb kedveltségnek és elterjedtségm örvend szeplő ellen való elismert hatásánál fog' s a bőr- és szépség gondozásában való föli mulhatatlanságáért. Ezernyi elismerőlevél! Si legnagyobb kitüntetés ! Bevásárlásnál óvatossá Ügyeljen nyomatékosan a Steckenpferd védöjegy és a cég helyes nevére 1 Darabja 80 fillérért ka ható gyógyszertárakban, drogériákban, illatsze üzletekben stb. Hasonlóképen kitűnő Bergmann Manera liliomkrén (70 fillér egy tubus). Kitüuő szer női kezek gondozásá