Pápai Hírlap – XI. évfolyam – 1914.

1914-07-18 / 29. szám

stömeti, valamint egyhangú határozattal nyert intézést a hirdetési szabályrendelet ügye, elyet. a belügyminiszter időközben jóváhagyott így a képviselőtestület az életbeléptetéssel ró költségek fedezésére 700 koronát meg;avazott. Szintén egyhangúlag mondotta ki, )gy a szénkéneg raktárt városi kezelésbe veszi. Sávoly-puszta felmérése. Csoknyay Károly főjegyző terjesztette elő tanács azon javaslatát, hogy a Sávoly-puszta i az egyéb változások felmérése alkalmával Imerült költségekre 1500 koronát szavazzon eg. Dr. Fehér Dezső nem tartja szükségesnek ; összeg megszavazását, mert a város az talános felméréseket már teljesíttette. Dr. offner Sándor felvilágosít, hogy a törvény érint a város a költségeket előlegezni köteles, ely azonban a tulajdonosokat birtokuk arárában terheli. Jílek Ferenc nem fogadja el a vaslatot, mert az általános felmérés összeett a parcellázással s ezt altkor kellett volna zközölni. Révész Arnold a költség jogosságá1 szól s azt megszavazandónak tartja. A közülés így is határozott s a javaslatot elfogadta. Medertisztogatási bizottság. A városi tanács a kis Séd meder tisztotásának ellenőrzésére bizottság kiküldését rasolja. Keresztes Gyula kérdezi, hogy a ipolcza-folyó tisztogatásához is miért nem ldenek ki ellenőrző bizottságot ? Polgáríster kijelenti, hogy rövidesen rendelet fog ézkedni arról, hogy a Tapolcza tisztogatását város tartozik teljesíttetni, amikor a bizottg kiküldése iránt is intézkedni fog. A közülés a javaslatot elfogadván, az ellenőrző jottság tagjaiul Kluge Károly elnöklete mellett íresztes István, Tóth József, Koritschoner zsef és Keresztes Józsefet választotta meg. A Korvin utca aszfaltozása. A Korvin utcai lakosok utcájuknak aszttal való burkolását kérelmezték, aminek jesítését azonban a nagy költségekre való Intettel a bizottságok nem javasolják. Botka lő nem köti magát az aszfalthoz, megelégk makadámmal is, csak az utca jókarba zassék. Polgármester kijelenti, hogy a jókarba yezésről, amint a pénzügyi viszonyok megfedik, gondoskodás történik, mire a kérvényt lapirendről levették. A főmérnök bejelentései. Révész v. főmérnök „meghatalmazás folykét bejelentést" tett szintén a napirend előtt, ő bejelentése a győri útra vonatkozott mely; kiszélesítésére az Esterházy-gróíi uradalom landó a szükséges területet ingyen átengedni, a város eziránt meg keresi. A másik bejeízettem vagy száz pengő forintot adóba és g mindig hátralékban vagyok. A másik meg szintén azon kesereg, adván: — Mégis csak jobb a földhöz ragadt gény embernek, azt legalább nem keserítik ekzekválással, s nem veszik el adóba a asait. Ha marhát veszek, megadóztatnak, ha lok, adót rónak ki rám. így van az ember a onával, a földdel, a házzal: ha csak mocik az ember, már abból is részesedik az m. Mégis csak könnyebb a szegény féreg)er élete. Inkább semmije se legyen. Ábris keserű szívvel hallgatta ezt a panaszást és már-már szinte föl akart ugrani, hogy menjen a két elkeseredett gazda elé, hogy 'mondja nekik : ha olyan nagyon irigylik a >ény ember sorsát, akinek nem kell adót tni, hát ő rááll, cseréljenek vele, ő adja íaga szegénységét, ők meg adják át neki a iagságukat, átveszi ő minden adóteherrel, amint van. És megint eszébe jutott az ő ínybéli álma, mikor csak egy tehénkét, egy acot, egy-két hold földet, meg egy kis lentésében előadta, hogy a grófii uradalom, hajlandó a városnak országos vásártér céljára a vasút mellett megfelelő nagyságú területet ingyen átengedni azzal a föltétellel, ha a város viszont az orsz. vásárteret házhelyeknek parcellázza a befolyó összeget az építendő köz kórház céljára fordítja. A polgármester kijelentette, hogy mihelyt e két ügy konkrét alakot ölt, sietni fog a városi képviselőtestület elé vinni. A kórházügyre egyébként örömmel jelentheti, hogy a szerződést, mellyel a kórházépítésre szükséges telket a grófi uradalom a városnak örök bérletbe adta, a hitbizományi hatóság jóvá hagyta. Az acsád görzsönyi ut. Hosszas és zajos vitára adott okot az acsád-görzsönyi úthoz szükséges területek kisajátítási ügye, melyhez elsőnek Keresztes Gyula szólott. A kisajátítás mellett foglal állást, mert a tulajdonosok 1 és 7 koronát kérnek telkeikért, ami nem lehet igazságos. Dr. Kendek dám célszerűségi szempontból bírálja a dolgot, mert itt bizonyos kufárkodást lát a várossal szemben, aminek végre véget kell vetni. Az igazságot keresi s így nem talál megnyugvást másban, mint a bírósági döntésben. Révész Arnold rámutat, hogy mi az oka az árak közötti nagy eltérésnek. Dr. Scheiber Jenő kissé érdekelve érzi magát s így az ügy érdemi részéhez nem is kiván szólni, kijelenti azonban, hogy a közgyűlés ebben a kérdésben nem jogosult határozni, mert ez ügyben már hozott határozatot, amely ellen fellebbezés adatott be, de az még ma is az iratok között fekszik. Kérdezi, hogy másfél év óta miért nem terjesztették azt fel ? Dr. Hoff'ner emlékezetébe idézi Scheibernek, hogy ö, Scheiber is belement annak idején abba, hogy a fellebbezés egy ideig visszatartassék. Dr. Kende Ádám feleslegesnek tartja az új határozathozatalt, egyben azonban kérdezi, hogy az ügyek miért nem terjesztetnek úgy elő, hogy azokban mindenki tisztán lásson, hogy azokat mindenki megérthesse és megismerhesse, hogy a képviselőtestület tagjainak ne a közgyűlés alatt kelljen az ügyeket tanulmányozni ? A kisajátítási összeget egyébként bírói letétbe kéri helyezni, indítványozza tehát, hogy a tanács utasíttassék az eljárás megindítására , a szükséges összeget pedig a város folyó számlára vegye fel. Dr. Fehér Dezső elfogadja Kende indítványát, azonban csak 5 K-t kér négyszögölenként letétbe helyezni, az egész ügyet pedig a jogügyi bizottsághoz kéri utalni. Még Acs Ferenc jegyzi meg, hogy azok a földek nem érnek semmit s ezzel a vita bezárult s a közgyűlés az ügyet a jogügyi bizottsághoz tette, a kisajátításhoz szükséges összeget pedig megszavazta. kunyhót kivánt magának s elgondolta, ho gy emezeknek tán tízszer annyijuk van, mégis pokol az életük. De azért nagy merészen mégis odaszólt a két elkeseredett atyafihoz: — Instálom, ha meg nem sértem az urakat, mondanák meg nekem, mi lenne a kívánságuk, ha úgy az Úristen elé tudnánk egyszer kerülni ? A két gazda összenéz erre a furcsa kérdésre s azután mintha összebeszéltek volna, olyan egyszerre feleltek rá: — Hát az, hogy ne kelljen adót fizetni — s jóízűt nevettek hozzá. — Hát kendnek tán más -kívánsága lenne ? — kérdi mindjárt rá az egyik Ábnstól. — Más ám, én azt kivánnám, bár kéne minél több adót fizetni s hogy lenne miből? aztán fölhörpintette a borát és magában motyogta: — Bár pokollá tenné az életemet a végrehajtó, sohase kívánkoznék a mennyek országába egy tehénkéért, egy malacért, meg egy kis viskóért. Szemétfuvarozás. Élénk vita indult meg a szemétfuvarozási szabályrendelet körül is, melyben dr. Rohonyi Nándor, Keresztes Gyula , dr. Fehér Dezső, Baráth Károly, dr. Kende Ádám, Révész Arnold és Becsey Ferenc vettek részt, érdemleges határozatra azonban nem került a sor, mert az ügy nem lévén még most sem úgy előkészítve, hogy az igazságos volna és ezt mindenki megnyugvással fogadhatná, dr. Rohonyi Nándor indítványára az ügyet a napirendről levették s átdolgozás céljából egy új b izottsághoz utalták, melynek tagjaiul Csizmadia Lajos elnöklete mellett Blau Henrik, Baráth Károly, dr. Fehér Dezső, dr. Hoffner Sándor, Aluli József, Becsey Ferenc és Csoknyay Károly v. főjegyző küldettek ki. Szabályozási térkép. A tárgysorozat utolsó pont jaként szerepelt az Erzsébetvárosrész nek a vasúti sineken túl fekvő területére vonat kozó szabályozási térkép tervezete, melyet a képviselőtestület változtatás nélkül, egyhangúlag elfogadott. Több tárgy nem lévén , a közgyűlés egynegyed hét órakor véget ért. Iskolai értesítők. a. Izr. polgári fiu iskola. A pápai izr. polgári fiu-iskola ez idei Értesítőjét Blau Henrik igazgaló vezeti be alapos készültséggel megirt értekezésével. Kedvenc témájával, az énektanítással foglalkozik, amiről már szakkörökben is figyelm et keltő közleményei jelentek meg pedagógia i újságokban. Blau Henrik az énektanításban az abszolút módszerrel szemben a szolmizáció hive, amellyel szerinte az énektanítás célja, „hogy a tanulók hangszer segítsége nélkül" tudjanak egyes énekeket és dalokat betanulni — sokkal könnyebben és előbb elérhető, mint a körülményes elméleti tanítást feltételező abszolút módszerrel, amelynek ideje szerinte ép úgy lejárt, mint a hangoztató olvastatási módszernek. A tanév történetében örvendetesen említi fel az Értesítő, hogy az 1913/14. tanévben a növendékek létszáma teteme sen megszaporodott, amennyiben a rendes tanulók száma a négy osztályban 145 re emelkedett. Az iskolában a tanulók között testvéries egy etértés uralkodott s a többféle vallásfelekeze thez tartozó fiuk megtanulták egymást becsülni, szeretni. A fegyelmi állapot jó volt, amit nagyban elősegített a tanári kar az a helyes intézkedése, hogy az iskolai felügyeletbe bevonták a IV. osztályos tanulókat is. A városban uralkodott vörheny betegséget az intézet két tanulója kapta meg, s mivel az ugyanazon épületben levő elemi iskolások között a veszedelmes járvány elharapódzott, január 9—26-ig az előadásokat szüneteltetni voltak kénytelenek. Az iskolát meglátogatták dr. Vértessy Gyula kir. tanfelügyelő, Mihálik Sándor miniszteri iskolalátogató és dr. Steiner József iskolaszéki elnök. A tanári karban szomorú okokból vált ozások történtek. Az intézetben 13 év óta tanító Farkas Dezső tanár a tavasz folyamán súlyosan megbetegedett; órái ellátásával Nagy Sándor áll. tanítóképző int. tanárt bizták meg. A tanév végén elhunyt Pfeiffer Mór német és héber óráit pedig Várhelyi Izsó és Marton I. L. vállalták magukra. Iskolai ünnepeket tartottak március 15-én

r április 20 án (ápr. 11-ike helyett), nov. 19-én és junius 8 án. A szertárak és könyvtárak gyarapodása után a gyorsírás, gépirás- és rajzkiállításról számol be az Értesítő. A segítőegyesület 241 könyvet osztott ki a szegény tanulók között. A Schor-alapítványra idén 397 K 40 f érkezett be a gyűjtő-iveken, amellyel az alap vagyona 1356 K 05 f-re emelkedett. A rendes tantestület 12 tagból állott, a hébert és zsidó hittant négyen, a másfelekezetü hittant hárman tanították. A tanulók előmen etele jónak mondható, a negyedikben pláne csak egy utasíttatott javító vizsgára. A 145 tanuló közül általános kitűnő volt 7 (4-08%), jeles 23 (15-86%), jó 55 (37-93%), elégséges 33 (22-75%), egy vagy több tantárgyból elégtelen 27 (18-62%)- Vallás szerint volt a tanulók között 82 izr., 43 r. kath., 15 ev., 5 ref.; anyanyelvre nézve magyar 136, német 5, rutén 3, tót 1. A szülők lakóhelye gyógyforrás vese- és hólyagbajoknál, köszvénynéi, czukorbetegségnél, vörhenynél, emésztési és lélegzési szervek hurutjainál kitűnő hatású. Természetes vasmentes savanyúvíz. Kopható dsvánvvizhereskedésebben crUTTT TEQ ATfl^T Szinyelipóczi Salvatorforrás-vállalat é* gyógyszertárakban. XnULlCÍ AtiUO 1 Budapest, V. Rudolf-rakpart 8.