Pápai Hírlap – XI. évfolyam – 1914.
1914-06-06 / 23. szám
vasutügy megbukott volna a törvényhatóság termében. De ha a kérvényező, illetve az engedményes nem tartja be a már megadott 140 ezer korona fejében tett kötelezettségét, mely szerint a vonalat akkép vezeti, hogy az Alsóváros a vásártér szélén rakodó állomást kap — az esetben nemcsak a megyén, de a város tanácstermében is el fog bukni az ügy. És méltán! Az alsóvárosi állomás már régi és jogos és a város fejlődésére nézve felettébb hasznos kívánsága a lakosság igen nagy részének. Midőn a közgyűlés megszavazta az újabb 30 ezer korona hozzájárulást és megigérte az állomásnak az ingyen telket, ami 10 ezer koronának megfelel, — akkor a lakosság eme csaknem közóhajának tett eleget és ezért hozott áldozatot. A közgyűlés ettől a határozatától semmi szin alatt el nem térhet. Köti őt a város egyetemleges érdeke, köti az engedményessel, közmegegyezéssel megállapított szerződése is, köti a vármegyei közgyűlés ide vonatkozó határozata is. Ugyanis a vármegye a hozzájárulási határozatát csakis azon városi közgyűlési határozatunkkal kapcsolatban hozta, amelyben az alsóvárosi állomás létesítése mint föfeltétel van kikötve. Ha tehát e feltételt a megvalósításnál elejteni szándékoznának, a szerzett jogot és igazságot sértenék meg, amely ellen nemcsak orvoslatot keresnénk, de a vasútnak ily sérelmes megépítése ellen teljes erővel kűzdenénk és minden követ megmozdítanánk, hogy belőle semmi sem legyen. Clara pacta, boni amici — tartja a latin közmondás. A világos szerződések meg vannak, amelyektől eltéri sem az engedményesnek, sem a városnak nem áll érdekében. A város megadta a kijelölt vasútvonalért a kellő ellenértéket, a másik fél, az engedményes azt elfogadta: az engedményesnek most az a kötelessége, hogy az elfogadott összegért kifogástalanul teljesítse az igéretét. Csak így lehet e vasutüggyel jó barátságban városunk s csak így határozhat majd e dologban a városi képviselőtestület is. Steckenpferd liliomtejszappan Bergmann & Co. cégtől Tetschen a/Elbe egyre nagyobb kedveltségnek és elterjedtségnek örvend szeplő ellen való elismert hatásánál fogva s a bőr- és szépség gondozásában való fölülmulhatatlanságáért. Ezernyi elismerölevél! Sok legnagyobb kitüntetés! Bevásárlásnál óvatosság! Ügyeljen nyomatékosan a Steckenpferd védőjegyre és a cég helyes nevére! Darabja 80 fillérért kapható gyógyszertárakban, drogériákban, illatszerüzletekben stb. Hasonlóképen kitűnő Bergmann Manera liliomkrémje (70 fillér egy tubus). Kitűnő szer női kezek gondozására. 1 A mai nő. A nők minden ideálja a férfiakéval közös. Nincsen olyan nő, akinek szive mélyén ott nem szunnyad vagy ott nem ég a vágy, hogy elsősorban feleség és anya lehessen. E kettő valóban olyan fontos szerep, hogy kimerítené minden óhajtását azoknak, akik ezt el is érték. De, sajnos, az élet megtanít bennünket arra, hogy nem mindenki elég szerencsés, hogy elérje ezt a célját. És mi történjék azokkal, akikkel a sors mostohán bánt? Akit senki sem szólít feleségnek, vagy édesanyának? Azoknak meg kell állniok a maguk lábán és önmagukról gcndoskodniok, hogy terhére ne legyenek sem a családnak, sem a társadalomnak. Különben a mai berendezkedés, a szociális életnek szervezkedése, a reánk nehezedő gazdasági kérdés, mindenütt arra kényszerítik a nőt, hogy segítő társa legyen a férfinak. Ha gondja van, kivegye belőle a maga részét, ha gondja nincsen, akkor mint képzett, lelkileg finom és értelmes feleség, igazi asszony, részt kérjen minden kötelességéből. De ennek igaz értelme és jogosultsága csak akkor lesz, ha a kötelesség mellett közös jogaik is lesznek. A törvényeket férfiak alkották meg férfiak részére, de lassankint belátják, hogy azok is alapos változásra szorulnak. A mi utolsó évszázadunk dicsősége, hogy a nőkérdés homloktérbe nyomult. Nem fakadt belőle semmi veszedelem. A munkásasszony annak előtte robotoll és néhány nyomorult fillérért dolgozott, mig otthon neveletlenül maradt családja, néha aprí gyermekei. Ma már a munkabérek is javultak és ott vannak a szociális berendezkedések amelyek lehetővé teszik, hogy a dolgozó asz^ szony gyermeke el ne pusztuljon. És ebben i nagy munkában kiváló szerep jutott a nőknél minden országban. A jótékony intézményei nagy része az ő kezdésükből fakadt és a női tartják fönn saját munkájukkal. Megnyíltak a; egyetem kapui is a nők előtt, habár nem i: engedik őket minden fakultásra. De ez is csa' idő kérdése. Meg fog jönni, mert meg kell jönni ennek az időnek. Ma már nem állíthatja senki hogy a nő nem képes minden tudományo munkára. Milyen sors várjon arra a nőre, aki egyedü áll, saját magára támaszkodhatik csupán é nem kíván terhére lenni sem a szűkebb értelem ben vett családnak, sem a tágabb értelembe vett társadalomnak. Sajnos, a női lelket mé mindig nem tartják elég szépnek, hogy puss tán lelke kedvéért megbecsüljék, ha küls szépséggel nem rendelkezik. Ez a tény adt a nő kezébe a munkát! És munkaköre volta képen csak tágult, amikor az élet küzdőtéréi lépett. Gazdasági munkát még a legjelentéke nyebb asszony is végez. Egyetlen egy háztartí sem lehet el vezető nélkül; miért zárjuk útját, hogy tehetségét okosságát, ért elmét, vag képzettségét oly téren is kifejthesse, amelyr örökölt hajlama, veleszületett tehetsége eg\ formán képesítik. A súlyos gazdasági válsá amely alatt valamennyien szenvedünk, ar kényszeríti a nőt, hogy segítőtársa legyen férjének. Miért hát hogy eddig folyton cse kötelességről beszéltünk és a nő jogáról al esett szó. Gondoskodnunk kell, hogy a me nagyobbodott kötelességgel mind több jogot nyerjenek. A munkás asszony azelőtt is dolg* zott, sajnos, a kereset és a munka között mé ma sincs meg a kellő arány. A női munkáén mindenütt kizsákmányolják és noha gazdasá és tudományos téren elismerik, hogy mél versenytársa a férfinek, nem kapja meg mu fésületlen mondatok, durva kitörések, amelyeken még szinte érezhető volt a kéjnek, gyönyörűségnek, verejtékes munkának és az enyészetbe vesző megsemmisülésnek illata. Bródy Sándor volt az első, igazi naturalista iró. Amit Tolnai Lajos az angol realisztikus irók hatása alatt a valószeriiségre törekvésben megkezdett, de a Jókai varázsos romanticizmusától lenyűgözve teljesen kifejezni nem tudott, azt Bródy Sándor irói működése első korszakában, legerőteljesebben pedig a Két szőke asszony cimü regényében megvalósította : vagyis emberi érzéseket és indulatokat a maguk vértől, láztól, vágytól párolgó őszinteségében. Ami Bródy Sándort ezekre a forradalmi megnyilatkozásokra indította, az nem valami tudományos világnézlet, szociológiai tanulmányok okozta kiábrándulás volt a romantikából, ő nem mélyedt el dogmákba, társadalmi és esztétikai elméletekbe. Bródy Sándort a csodálatos merész művészösztöne irányította cselekedeteiben, alkotásaiban és tévedéseiben, amelyeket ő nem kormányzott, szabályozott soha, hanem inkább ezek az ösztönök kormányozták, ragadták el és vitték bele sokszor drámai eleltévelyedések örvényébe. Bródy Sándor a leghatározottabban talentum, minden megnyilatkozása a tehetség őserejéből lüktet, amely tehetség nem csiszolódott évtizedes négy fal között élés studiumain, nyugati kulturákat felszívó tanulmányutak benyomásaiban, hanem a pesti szerkesztőségek telefoncsilingeléses, aktualitások és szenzációk viharától, dübörgésétől hangos éjszakáin születtek meg alakjai, mindmegannyi érdekes és értékes emberpéldány a legújabb idők fajtájából. Teljesen a ma gyermekei jelentkeznek Bródy Sándor hívására, hiába hívják egyik egyfelvonásosát Rembrandnak, másikat Mátyás királynak, mert ezeknek a drámai novelláknak archaikus méretű mondatai mögött csak modern ember által érzékelhető psziché árad felénk, amelyet a mult ezer hőseiben csak a modern lélek érthetett meg és értékelhetett. Bródy Sándort pályafutása első korszakában, mikor még a nyers és ildomtalan igazmondás volt az a merénylet az irodalomban, amelyért a reakcionárius kritika keresztrefeszítette a vakmerőt, naturalista Íróként átkozták és szent borzadállyal fordultak el asszonyaitól, kik a gömbölyű, meztelen karjaikkal átölelve szeretőik nyakát, csókok zenéjével verték fel a lezárt redőnyü szobák északai csendjét. A konzervatív kritika haragos kitételekkel aposztrofálta az irót, aki nemcsak a hazafiságnak és szolgaerkölcsnek szép, tanulságos himnuszait zengte, hanem érdeklődni mert a pesti földszintes házak bűnös rejtelmü, a munkástanyák zugaiban tomboló düh, ínség, keserűség vad szcénái iránt is. Mikorra pedig a Zola nat ralizmusát beszívta a német irodalom és Sudermann, Gondrad Alberti, Heinz Tovote nem érzelmesség fátyolával átszőtt igazmondás szalonképessé tette nálunk is az igazság kult szát a regényben ós irodalomban, Bródy Sándi megcsömörlött attól a vértől és verejtékszagt< amelyet a jelenségek naturalisztikus megrö zítése áraszt ós izzó szépségimádata kies talán Gabriele D'Annunzio ezerszinben ragyo stílusművészetének káprázatában a stilizálás kezd és el-elhagyogatja az igazság szürfc kemény országutját. Az a csodálatos intuici amely Bródy Sándort, az egyáltalán nem afe démikus műveltségű, sőt megfigyelésem szeri vajmi kevés pozitív tudással rendelkező, de genialitástól szinte duzzadó iróművészt mind szavában és mondatában szinte lényéhez fonód követte, az ígéret földjét tárta fel előtte mind szépségével, mikor kiszabadította őt a naturalií tikus irányzat bilincseiből, amelyre Bródy Sánd lényének művészi sajátossága egyáltalán nem t ték alkalmassá. Bródy Sándor a legtipikusa lírikus tehetség, akinek forró lelke hozzásim S^T^ATCIM k i— é s ^ Mk gyógyforrás vese- és hólyagbajoknál, köszvénynél, czukorbetegségnél, vörhenynél, emésztési és lélegzési szervek hurutjainál kitűnő hatású. Természetes vasmentes savanyúvíz. Kapható dsvdnyvizkereskedésekben QrHílI TP^Í AfPKT Szinyelipóczi Salvatorforr ás-vállak' és gyógyszertárakban. ^unüLlEO AVJWOI Budapest, V. Rudolf-rakpart 8.
