Pápai Hírlap – XI. évfolyam – 1914.
1914-01-17 / 3. szám
Csak alig hogy befejezte tanulói pályáját, történt az a nevezetes esemény, hogy Kerkapoly Károlyt, a pápai főiskola hirneves bölcsészet tanárát megválasztották országgyűlési képviselővé az abszolutizmus után összehívott első országgyűlésbe, 1865-ben. Hogy ki volt, mi volt Kerkapoly Károly, arról nem kell hosszasan szólanom. Tüneményes pályafutását ismeri minden valamirevaló ember nagy Magyarországon, s hogy mint tanár és tudós milyen ember volt, elég részletesen és meleg szeretettel megírta kiváló tanítványa, Eötvös Károly. Tehát mikor ezt a nagyeszű embert képviselővé választották, a főiskolai fenntartó testület a kitüntetés felett érzett őszinte örömmel adta meg az engedélyt, hogy tanári székét egyidőre elhagyva, ennek a kötelességének éljen. De egyúttal gondoskodni kellett helyettesítéséről. És hogy milyen véleménnyel voltak Antal Gábor felől, mutatja az a tény, hogy annak a méltán nagyhírű tanárnak ideiglenes helyettesítésével őt bízták meg, mint legjobb tanítványát. S mikor Kerkapoly, mint képviselő, csakhamar országos hírnévre emelkedett s kitűnt, hogy magasabb munkakör várja őt, mint a szegényes pápai tanárság, utódjáról kellett gondoskodni. S Antal Gábor bizonyára azzal az alapos reménnyel ment a berlini és zürichi egyetemekre tanulmányait folytatni, hogy ez az utód ő lesz. S reményében nem is csalatkozott, mert az 1869 május 26—28. napjain Székesfehérv rott tartott kerületi gyűlésen 8 szavazattal I ttő ellenében csakugyan megválasztották ] >rkapoly utódává. Hogy pedig a szavazatok száma ily kevés volt, annak az a magyarázata, hogy akkor még egyházmegyékként szavaztak. Először minden egyházmegye otthon szavazott s az eredmény szerint úgy adta le azután a kerületi gyűlésen szavazatát. Mindenki elismerte és elismeri, hogy mint tsnár kiváló eredménnyel töltötte be hivatását. I 3rt hiszen ha nem ismerték volna el ezt i. talánosan, akkor bizonyára nem emelték volna sokkal magasabbra. De hát miben állott tanári kiválósága? Erre tanítványai közül bizonyára sokan sokféleképen nyilatkoznának és esetleg találóbb megfigyeléseket is tudnának felhozni. Én pedig swját megfigyelésem alapján a következőket mondhatom. Mindig szívesen mentünk az ő előadására, még a gyengébb és munkakerülő tanulók is. Pedig hát a legelvontabb s így a közhit szerint a legnehezebb és legunalmasabb tárgyakat tanította, a logikát, bölcsészet-történetet és jogbölcsészetet. Hallgattam ilyenféle tárgyakat az egyetemen is, tehát bizonyára nagyon arra hivatott és képesített tanároktól. De bizony egynémelyiknek előadását végighallgatni valósággal lélekölő unalom volt. Antal Gábor előadását hallgatni pedig mindig szives örömmel mentem nemcsak én, hanem mind valamennyien. Igen ám, mert az ő előadása csupa élet és elevenség volt. Azokat az elvont tárgyakat olyan közvetlenséggel tudta előadni, hogy lehetetlen volt nem figyelni s annyi életből vett, közérdekű példákkal tudta megvilágosítani, hogy lehetetlen volt nem érdeklődni. S épen azért a cenzúráktól se féltünk. Harag, rosszkedv, vagy szeszélyesség sohasem zavarta meg a felelőt. Ilyenről őnála szó sem lehetett. De nemcsak ezért mentünk szívesen előadásaira, hanem főleg azért, mert mindannyian őszintén szerettük. Mindenki őszinte jóakaróját látta benne ós sokan tapasztalták is ennek a jóakaratnak a megnyilatkozását. A kiváló tanárnak is többféle típusa van. Csak a kiválókról beszélek. Van olyan, aki csak tanítványainak és könyveinek él. Minden idejét, gondját és szeretetét arra fordítja, hogy könyveiből minél több új ismeretet szerezhessen, ezekkel tanítványait minél fényesebben felruházza s minél derekabb emberekké formálhassa őket. A többi világ csak mellékesen érdekli s a közélet zajától és kellemetlen harcától többnyire v isszariad, sőt kerülvekerüli. Viszont vannak olyanok, akik könyveikről és tanítványaikról szintén nem feledkeznek meg, azoknak nagyon is jól gondját viselik, de emellet keresik a közélet minden terét, hol az ész és munkakedv nagy hasznot szerezhet nagy tömeg embernek. Mert ég bennük a nevelői buzgalom, hogy ne csak az iskola falai közt élő s aránylag könnyen kezelhető kis sereget, hanem a közélet sokkal rakoncátlanabb tömegeit formálják és vezessék a saját helyes elveik és meggyőződéseik szerint. Antal Gábor ez utóbbiak közé tartozott. A főiskolának a külvilágra vonatkozó dolgaiban, az egyházkerületi gyűléseken, városi és megyei ügyekben mindenütt tevékeny részt vett s eszével és jellemével nemcsak hasznos szolgálatokat tett a közügynek, hanem egyuttai magának is tekintélyt és méltó elismerést szerzett. Sürün érték a mindenféle megbízatások, amelyekhez ész és kitartó munka kellett s az Ő bámulatosan kitartó testi és szellemi ereje birta a ráhalmozott sok munkát. S mikor tizenkilenc évi tanárság után elfogadta a fényes ácsi gyülekezet meghívását, mindenki sajnálta ugyan, hogy a tanári katedra helyett, amelyre annyira ráteremtett, a templomi szószék szent szolgálatát vállalja magára, de bele is nyugodtak nagyszámú tisztelői és barátai. Mert előre tudták, hogy ez ő nála csak lépcső lesz egy nagyobb é3 sokkal fontosabb munkatér elnyerésére. S ez néhány év múlva be is következett, midőn nagy lelkesedéssel a dunántúli egyházkerület püspökévé megválasztották. S ebben nem kis része volt tanítványai hálás seregének, akik nem szűnő szeretettel környezték egykori tanárukat s meg voltak győződve, hogy általuk jól ismert és méltányolt kiváló tulajdonságaival még sokkal magasabb munkakörre van hivatva, ahol sokkal több áldást áraszthat. S épen tanítványainak ez a kitartó, lelkes szeretete legfényesebb bizonyíték az ő tanári kiválósága mellett. Borsos István. Öcsön Gábor asztalos, Laki-utca 16. A VÁROSHÁZÁRÓL § Az uj állatorvos megválasztása céljából a város képviselőtestülete e hó 15-én részleges tisztújító közgyűlést tartott, melyen Koller Sándor alispán elnökölt. A közgyűlést megelőzőleg a kijelölő választmány megejtette a kandidálást, s miután az egyedüli pályázó Pápai Lajos iratait rendben találta, elnökölő alispán a közgyűlést megnyitotta s a törvényes formák betartása mellett felhívta a közgyűlést az állatorvosi állás betöltésére. A nagyszámban megjelent képviselők egyhangúlag és közfelkiáltással Pápai Lajost, a népszerű helyettes állatorvost megválasztották, aki a közgyűlés szine előtt nyomba letette hivatali esküjét. Koller Sándor alispán ezután rövid, de buzdító beszédet intézett, melyet Pápai Lajos szintén tartalmas beszédben köszönt meg, Ígérvén, hogy hivatását a legnagyobb liíkiismeretességgel és legjobb tudásával iparkodik betölteni s teljes erejét és ambícióját, a város állategészségügyé nek s ezzel egyszersmind közegészségügyének fogja szentelni. Az alig negyed óráig tartó közgyűlés az alispán és az uj állatorvos éltetésével ért véget. § Az építési szabályrendelet. Sok és heves vita tárgyát képezte annak idején az építési szabályrendeletnek az a szépséghibája, hogy a szabályrendelet kiegészítő részét képező utcarendezési térkép nem láttatott el kormányhatósági jóváhagyással. A Kemenczky-féle házépítés ügyében is éppen e miatt hozott a miniszter az építtetöre nézve kedvező határozatot. A város ezt a vélt hiányt pótlandó, az utcarendezési térképet felterjesztette az utólagos kormányhatósági jóváhagyás rávezetése céljából. A vármegye pótolván ezt a hiányt, a térképet felsőbb megerősítés végett felküldötte a belügyminiszterhez, aki az ügyiratokat most azzal az érdekes kijelentéssel küldötte vissza, hogy a szabályrendelet kiegészítő részét képező térképre a belügyminiszter által megerősítési záradék nem vezetendő. Ebből a kijelentésből most csak az látszik, hogy a jogi következetesség néha még a legfelsőbb fórumon is megbotlik. § A város belsőségének felmérése. A kataszteri felmérési felügyelőség a mult hót folyamán küldötte meg a város belsőségére vonatkozó összes pontoknak hengervetületben megadott összrendezőinek hiteles másolati jegyzékét, melyet s tanács a kataszteri térképhez csatoltatott, egyben értesítette a városi főmérnököt, hogy amennyiben ezen jegyzékre szüksége lenne, azt az irattárból elismervény ellenében 15 napra elviheti és lemásoltathatja. § A női kórház fűtőanyaga. Még a mult évben megírtuk, hogy a városi tanács felette soknak találta azt a tüzelő anyagot, melyet a női kórházban évenként elfogyasztanak. A tanács most a tényleges anyagszükségletet a kórházi szobák nagysága alapján gondolja megállapíthatni, aminek megejtésével a v. főmérnököt bizta meg, egyuttai a főorvost, főmérnököt és városi gazdát utasította, hogy az ápoló lakásának a kórházi helyiségen kivül való elhelyezésére tegyenek javaslatot. § Uj színházunk államsegélye. A közoktatásügyi m. kir. miniszter értesítette a város polgármesterét, hogy Pápa város új színházának költségeire engedélyezett 60.000 korona államsegély negyedik részleteképpen 3000 K-t kiutalványozott, s annak kifizetésére a pápai kir. adóhivatalt utasította. § Nem lesz erőtakarmány-gyár. Nemrég megírtuk, hogy a város a közvágóhídon összegyülemlett hushulladék feldolgozására egy erőtakarmány-gyárat szándékozott felállítani, de mivel ezen gyár létesítése kellő rentabilitással nem kecsegtettett, megkereste a Schlick-Nicholson és a hazai Gépgyár r. t. igazgatóságát, hogy ezen tervbe vett gyárat nem volnának-e hajlandók ők maguk felállítani és saját költségükön üzemben tartani. A két gyár most válaszolt a városnak, tudatván, hogy ők csak gyárak berendezésével foglalkoznak, de azok üzemben tartására nem vállalkozhatnak. § Az Árok-utca rendezése céljaira — mint ismeretes — a közgyűlés Politzer Mór, Schiller Elkánné, Herczig Ferenc, Binét Adolfné, Fok Juliánná, Pala Józsefné és Hirschler Józsefné házbirtokát megvásárolta. Ezen közgyűlési határozatok jogerőre emelkedvén, a városi tanács megkereste a Pápai Takarékpénztárat a megvett ingatlanok vételárának, 30.500 koronának május elsején leendő kifizetésére, a városi gazdának pedig meghagyta, hogy addig is, mig a tanács a házak lerombolását el nem rendeli, azok bérbeadásáról gondoskodjék. § Hirdetmény. A f. 1914. évre érvényes ebvédjegyek a városi pénztárnál az ebadó lefizetése ellenében 8 nap alatt átveendők ; ezen időn túl a védjeggyel el nem látott ebek összefogását és kiirtását a hatóság el fogja rendelni. Pápa, 1914 jan. 14. A városi hatóság. $aab Srnö vendéglője, Rákóczi-utca 12. Levesek, mártások, főzelékek stb. C Csa k a „MAGGI" névvel és a keresztcsillag j védjeggyel valódi! kitűnő, erőteljes ízt kapnak, ha azok elkészítéséhez gyí H pipil-féle MAIllll húsleves-kockából Darabja 5 felőállított húslevest használunk.
