Pápai Hírlap – XI. évfolyam – 1914.

1914-05-23 / 21. szám

kutatunk, rájövünk, hogy a tanács így gondolkozott: Ezt a horribilis díjat a kávéházak vagy nem lesznek hajlandók, vagy egyáltalán nem tudják majd megfizetni s így kényszerítve lesznek mozgókép előadásaikat beszüntetni, aminek révén — a tanács felfogása szerint — a városi mozi nagyobb látogatottságnak örvend és több jövödelmet hoz. Arról azonban elfeledkezett a tanács, mi történik akkor, ha a kávésok a mozielőadást tényleg beszüntetik? Először is az történik, hogy a mozigépek hajtására igénybe vett áram dijától a város elesik, s az évenként bevett 3000—3200 K egy negyedére vagy egy harmadára redukálódik ; másrészt pedig ennek a két, tekintélyes összeggel adózó iparnak a létfenntartását teszi lehetetlenné. De a városi mozi azért még sem indul nagyobb virágzásnak, mert a városi mozi filméi legtöbbször nivótlanabbak, mint a kávéházakéi, s aki a jobbat szereti és keresi, azt ugyan nem fogják ezzel a városi moziba becsábítgatni. A város tehát helytelen, káros és kárhoztatandó politikát üz akkor, amidőn adózó polgárainak a megélhetését akarja szándékosan tönkretenni. Kérdezhetnök azt is, vájjon jogos-e a hatóságnak ez a megsarcoló intézkedése? Mert mi tudunk egy olyan belügyminiszteri döntésről, mely Sopron városának megsemmisítette azt a határozatát, amelyben a mozisokat napi 10 korona lefizetésére kötelezte, mondván, hogy a szinház épp olyan üzleti vállalat, mint a mozi és jogtalan, hogy egyik ember a másiknak adót fizessen. Ha azonban nálunk a mozisokra kirótt hadisarc nem a szinházalapra, hanem más pénztár javára folyik be, tisztelettel kérdezzük: vájjon a városi mozi, mely szintén csak mutatványi iparvállalat, fizeti- e szintén azokat a dijakat, melyeket a kávéházi mozikra róttak ? Ha nem fizette, miért nem? És ha igen, mekkorrák voltak azok a dijak; arányban állottak-e azoknak a díjával, akik a mozit csak vendégeik szórakoztatására tartják fenn, nem pedig, mint a város, kizárólagos üzleti vállalatképpen. Ha pedig a város ilyen engedélydijat fizetni nem szeretne, vagy hajlandó nem volna, akkor másoktól szedni sem jogosult, mert az idézett miniszteri döntés szerint a kávés is, a város is egyenrangú mozivállalat, amelyek között sem a terheket, sem a jogokat illetőleg megkülönböztetésnek lenni nem lehet, nem szabad. Egészen más módja van annak, hogy a városi mozit a közönség nagyobb kedvvel látogassa. Először is lehetővé kell tenni, hogy a moziba mindenki mehessen, amit a helyárak olcsóbbátételével és a helyek számozásával lehet csak elérni, mert lehetetlen állapot az, hogy egy jobb helynek az elfoglalása a tülekedéstől legyen függővé téve. Másodszor pedig őrködni kell azon — amit már több izben is hangoztattunk —, hogy a közönség kedvét a képeknek a címekkel való félrevezetésével el ne vegyék, egyszóval olcsóbbat és a kávéházi mozielőadásoknál jobbat és élvezetesebbet kell produkálni, akkor majd a közönség magától szokik hozzá a vározi mozi látogatásához, de a mások megkárosításával, létfenntartásának veszélyeztetésével ezt elérni akarni sem nem méltányos, sem nem igazságos. Minden időkben a tisztességes versengés: jobbat produkálni! vitt előre ipart, kereskedelmet s emelte az embereket a tökéletesedés elérhetetlennek látszó magaslatára, ez a versengés pedig kizárja azt, hogy az egyik embert tönkretegyük, hogy a másik előbbre jusson. A hatóság pedig legyen elsősorban a jogosság, az igazságosság és a méltányosság őre és gyakorló szerve, polgárai boldogulásának az istápolója és csak azután legyen, mások sérelme nélkül, üzleti vállalkozó. ft— NBÍU mdlüviil olcsé, mert kaaciukbM kész&it Ügyészi vélemény. A nyilvános házak ügyével — mint azt megírtuk — nem szívesen foglalkozunk. M azonban ez az ügy — sajnos — még egy; a képviselőtestület elé fog kerülni, széles körök tájékoztatására közöljük dr. Csokh János városi tiszti főügyész véleményét, me a tanács felhívására készített el. Dr. Gsokr János tisztán jogi szempontból foglalkozik a port felvert üggyel s alapos, okos, log fejtegetésben állapítja meg a város igazát, amint itt következik : Pápa r. t. város képviselőtestülete 92/P kgy. sz. véghatározatával kimondotta, hog bordélyosokat 1914. évi május hó 1-től kezde leg az Irhás-ulcába helyezi el, illetve számi ezen utcát jelöli ki, mégis azzal, hogy az i; tek ablakai csak az Irhás-utcára nyílhatni ezekbe bejárni is ezen utcákból lehessen. Ezen határozat senki által a törve határidőben megfellebbezve nem lévén, — erőre emelkedett. A jogerőre emelkedés után beadott i vány folytán Pápa r. t. város képviselőtest még neki is zengett hegedű, madár dal: Ekkor, bár fülembe örök csendet hordok, Feltűnnek egy percre a régi akkordok, S szomorú • szivemnek mindenik verése: Madár dalolása, hegedű zengése. Valódi poétái lélekből fakadnak kedves, szép dalai, fájdalmát, panaszát bele zengi résztvevő szivünkbe, a poézis gyönyörűségével olvassuk panaszos sirámait, sötét színű vallomásait. De hogy mindezeket vele érezhessük, hogy megérthessük lelkének betegség okozta kínjait, előbb talán meg kell süketülnünk? Adynak minden ujabb verseskötete szerint más-más Adyvá kellene lennünk. Szerelmi lírájának tárgya az érzéki szerelem, a hus s vér kultusza, amelyet találóan neveznek az ösztönök költészetének, az az erotika, amely beteges érzékiségében idegbomlásig hajszolja a kéjérzetét, neki minden szép, ami természetellenes s e tekintetben hiába tiltakoznak Poe Edgár s Baudelaire tanítványa. Miként Baudelaire, ő sem válogatós, perdita versei szerint szeret mindenkit, aki asszony; csak egy nő hangolta őt nemesebb hangokra, akit Ifjú karok kikötőjében cimü ciklusában Aranynak nevez, akinek kis lányos, kívánatos szépsége rajongó ábrándozással tölti el s vágyát a nemes szerelem melancholiája aranyozza be. Vér s arany c. verseskötetében dicshimnuszokat zeng a Mammonnak, a pénznek, mert pénz nélkül nyomorultnak érzi magát az ember, mig a pénzzel mindent megvásárolhat: örömöt, mámort, szerelmet; büszke, dacos lelke, amely nem hajolt meg sem Isten, sem ember előtt, nyomorultul megalázkodva pénzért eseng, a Harc a nagy úrral c. költeményében, hogy kéjt, mámort vásárolhasson; a pénz s a kéj utáni mohóságot undort gerjesztően fejezi, amely csak deliriumos egyéntől származhatik. Bor dalában, így az Ős Kajánban a részeg embernek, aki „hűlt testtel, dermedt-vidoran elnyúlik az asztal alatt", testi s lelki vajúdásait tapasztalati vonásokkal érzékíti meg, a mámoros másodnaposságnak fizikai kínjait is kifejezi artikulálatlan hangokban ; de van szép bordala is, mint Ülök az asztaltrónon. Halálról szóló költeményében is sokat tanult Baudelairtól. Istenes költeményei elárulják, hogy mikor oszlik lelkéről a sötét pesszimizmus, kellemes csengésű ritmusokban hangzik föl naiv hite: forrón áhítja Istent, Krisztust s az erényt. Sionhegy alatt c. ciklusának versei ótestamentomi egyszerű nyelvükkel ragadják meg a lelket. A patyolat izenete c. versében forrón óhajtja vissza tiszta, bűnöktől ment életét s örülni is tud a karácsonynak; alázatos lélekkel csendülnek Szelíd esti imádság c. versében a rég elfelejtett esti imádság hangjai: Uram, adj csöndes éjt, Nyugodc nagy éjt, A te vén gyermekednek, Beteg, gyermekednek. S hogy annyi modern futurista n müveit megérthessük, annyiféle züllött áll ton, betegségen kellene átmennünk? M| részéről inkább nem olvasok verset, hog| kelljen azok megérthetése végett ennyiféle ségen, züllésen átmennem. Hisz ezek mindnyájan szenvelgik a gest, mert azt hiszik, ha az igazi emberi nek megfelelőleg gondolkodnának, fejezni érzelmeiket, nem tűnhetnének föl, még ha betegek gondolkodását, érzésmódját eri magukra, nem normálisan gondolkoznak, nek, kifejlődik bennük a furor poí így lesznek igazi művészekké; ugyanezt ják el arcképeik, mert mindig valami termj ellenes pózban örökíttetik meg magukat, ~ leg mutatni akarják, minő mély szellemi k( ziók forrongnak lelkükben, pedig éppj pózzal — mint a barokk idejében a pí val — csak lelkük ürességét maszkirí szenvelgik a mindennel való elégedetlek — pesszimizmust — lenézik a tömeget, sz| gik az übermenscht Nietsche példájára, nem i hogy Nietsche az egészséges élet szenvej szeretetét hirdeti, az egészséges gondol! Reggelizés előtt félpohár Schmidthauer-féie Használata valódi áldás gyomorbajosoknak, székszorulásban szenvedőknek Cl Keserűm az elrontott gyoi 2—3 óra alatt telj! rendbehozza. I Kis üveg 40 Nagy üveg 60 Kapható helyben és a környéken minden gyógyszertárban és jobb füszeriizletben.