Pápai Hírlap – XI. évfolyam – 1914.

1914-05-16 / 20. szám

KÉZIMUNKA , LEÁNYKA RUHA KÉZIMUNKA LEÁNYKA RUHA LEGOLCSÓBB BEVÁSÁRLÁSI HELYE KÉZIMUNKA SZŐLŐSY E. CÉGNÉL (MATUS-HÁZ) LEÁNYKA RUHA KÖTÖTT ÉS SZÖVÖTT ÁRUK : URI DIVAT ELÖNYOMDA NŐI DIVAT KÖTÖTT ÉS SZÖVÖTT ÁRUK LEÁNYKA RUHA KÉZIMUNKA LEÁNYKA RUHA KÉZIMUNKA LEÁNYKA RUHA KÉZIMUNKA nősen a nyomor. Statisztikai felvételek például félre nem magyarázható, összefüggést mutattak ki a gabonaárak és bűncselekmények emelkedése között. A városi élet ezernyi alkalma, az alkohol, a szegénység a bűnözés legnagyobb kerítői. Ezek a vizsgálódások meggyőzték a büntetőjogászokat arról, hogy a büntetőjog merev büntető jellege nem célravezető. A bűnösök nagy részét nem büntetni, hanem gyógyítani, vagy nevelni kell. Gyógyításra a csökkent szellemi értékűek szorulnak. Nevelésre pedig elsősorban a fiatalkorúak, akiket ezáltal hasznos és dolgos polgárokká nevelhetünk, mig a büntetés esetleg a bün karjaiba hajtaná őket. De a bűntettesek vizsgálata arra is megtanított, hogy különböztetni kell azok között, akik megrögzöttségből, hajlamból, gyengeségből bűnösnek, vagy esetleg eltévelyedés folytán kerültek összeütközésbe a törvénnyel: alkalmi bűnözők. A büntetésre, gyógyításra és nevelésre szorulók mellett igen sokan vannak olyanok is, akikkel szemben leghelyesebben akkor járunk el, ha a cselekményüket, megfelelő intelem után, büntetlenül hagyjuk. íme, a büntetőjog számára a büntetésen kivül hány új feladat nyilt meg. A modern büntetőjog a büntetést — eredeti célját — teljesen alárendelt feladatnak tekinti. Eszménye és célja, hogy a büntetést teljesen elkerülhetővé tegye és a társadalom védelmét megelőző, nevelő és javító intézkedésekkel biztosítsa. Elkopott, közhellyé sülyedt, de találó hasonlattal ezt a változást úgy világíthatjuk meg, ha a jogtudomány fejlődését az orvostudomány fejlődésével állítjuk párhuzamba. Amint az orvosi tudomány is azt tekinti céljának, högy a betegségeket mégakadályozza, s a gyógyítást csak másodrendű feladatának arra az esetre, ha a megelőzés nem sikerült: úgy a modern büntetőjog is azt tekinti feladatának, hogy a bűncselekményeknek elejét vegye. A büntetés a modern büntetőjogban szükséges rossz. A büntetőjog célja, hogy a büntetést teljesen kiküszöbölhetővé tegye. Rafael Madonna képei, melyekből mindnyájan ki tudjuk olvasni az anyai szeretetet, megszűnnek művésziek lenni. Petőfi dalai, amelyeket egyformán megértenek palotában, kunyhóban, közérthetőségük miatt megszűnnek gyönyörködtetők, művésziek lenni! Az örök emberit, igaz emberit mindenki megérti, csak természetes szépségben jelenjék meg előttük. S ime most az Ízlésre is hivatkoznak azok, akik müveikben éppen az Ízléstelenséget hirdetik. Jób Hajnali madarak c. novellájában a züllött életet magasztalja, főhőséről így ir: Hires lump volt, gavallér, bolond, verekedő, a zenére rekedten sirt s rekedten kurjongatott. Ivott. Rugdosta az asszonyokat s a szoknyájuk sáros alját csókolgatta. Molnár Ferenc Katasztrófa cimü müvében így ir: Erre a szép grófné eldobta szivarját, megtömte kis kurta selmeczi pipáját, rágyújtott, köpött egy hegyeset! A Nyugat szépirodalmi folyóirat Szabó Dezsője (Levél Katához), A kis fiu s nagy barátai cimü közleménye, Szomory, Füst Milán stb. Ízlésükben éppen nem akarnak eltérni attól az emlegetett parasztlegénytől. S az ilyen irók beszélnek Ízlésről! De hogy Adyt megérthessük, lássuk, hogyan kell egy kicsit Ady Endrévé válnunk. Bodor Aladár Schöplinnel megegyezőleg Adyról ezeket írja: „Beteg test, túlfinomulttá kiélt idegzet, túltengő öntudatosság, neuraszthéniasan elvénült akarat és érzékiség alkotják egyéniségét". Tehát, hogy megérthessük Adyt — mint Schöplin mondja — egy kicsit Adyvá kell lennünk, vagyis idegbeteggé, neuraszthéniássá, azt hiszem, hogy Adyt megérthessük, egyikünk sem óhajt — talán még maga Schöplin sem — idegbeteggé lenni. (Vége köv.) A VÁROSHÁZÁRÓL § Még 40.000 koronát I Rechnitz Béla, a Pápa—devecser—sümegi vasút engedményese az alsóvárosi vasutirány követhetése céljából a már megszavazott 30.000 koronán felül a várostól még 40.000 korona megszavazását kérelmezte. A városi tanács legutóbbi ülésében foglalkozott a kérelemmel s értesítette engedményest, hogy a kért újabbi 40.000 korona segély megszavazását a képviselőtestületnek javaslatba nem hozhatja, mert a város ezen vasút támogatásánál áldozatkészségében anyagi erejét meghaladva elment a legszélsőbb határig, mert aránylag már is sokkal többet szavazott meg, mint az érdekelt községek bármelyike. Azt ajánlja azonban engedményesnek, hogy amenynyiben a vasútépítéshez szükséges még valamelyes összeg, igyekezzék azt az egyes magánérdekeltektől megszerezni, vagy pedig a vasút hosszát, az iránynak célszerűbb megállapítása mellett, rövidítse meg s így a kiépítés újabb áldozatokat nem igényel. Ha a tanács nem így határozott volna, még akkor sem volna a legkisebb remény sem arra, hogy a közgyűlés ezt az újabbi 40.000 koronát megszavazza, mert az így összesen 70.000 koronás hozzájárulással koránt sem állanának arányban azok az előnyök, amelyekhez a város az alsóvárosi állomás révén jutna. § Kövezetvámszedési engedély. Évek óta húzódó kövezetvámszedési jogunk, akárcsak Mohamed koporsója, ég és föld között lebegett; sohasem tudtuk, mikor gondolja rá magát a kereskedelmi kormány az engedélyezésre, amit városunk hatósága lépten-nyomon megsürgetett. Most aztán 1910 óta meghosszabbítgatott vámszedési engedély okiratunk végre megérkezett a kereskedelmi miniszter leiratával együtt, melyben értesíti a várost, hogy a városi közutak, utcák, terek, vámsorompók fenntartása, kezelése és újjáépítése fejében a vámszedési jogot 1924. évi február hó 29-éig engedélyezte, egyúttal azonban figyelmezteti a város közönségét arra, hogy a kövezetvám-hálózatba tartozó közúti átkelési szakaszok kellő fenntartására nem fordít elég gondot, s felhívja a várost, hogy ezen szakaszok jókarban tartására több figyelmet fordítson, nevezetesen az azokon felgyülemlett vizet mindenkor levezettesse, a sarat lehúzássá és elfuvaroztassa és általában a helyes fenntartás körüli teendőket a jövőben pontosabban lássa el. § Hirdetmény. A városi adóhivatal ezennel felszólítja mindazokat az adózókat, akik a községi adófőkönyvben előirt és az 1909. évi XI. t.-c. 26. §-a értelmében esedékes adótartozásukat e hó 15-ig be nem fizették, hogy azt járulékaival együtt — a jelen hirdetmény közhírré tételétől számított 8 napon belül, vagyis e hó 26-ig — a városi adóhivatalnál annál is inkább fizessék be, mert ellenkező esetben ellenük a zálogolási eljárás azonnal meg fog indíttatni. Pápán, 1914. évi május hó 15-én. A városi hatóság. IFilt tabletta : fej és fogfájásnál,rheumánál, influenzánál stb.elismert tg fájdalomcsillapitószer: sokszor kisebb értékű készit- fi ményekkel utánozzák, hogy biztosan valódi'Aspirint H kapjunk, vegyük a „Bayer" féle Aspirin tablettákat. || ^ Egy csö 20 á 0,5 gros tablettát tartalmaz ára ^ jf 1 kor. 20 fill. Utánzatokat utasítsunk vissza. Hü? E^ Az Aspirin szó védjegyzett, tehát a törvények ^^ szerint, más cég nem jogosult készítményeit jk TARKA ROVAT. „Matyi" tragikus halála. — Érzelmes, de igaz majom-história. — „Matyi" — természetrajzi helyzetét illetőlég — majom volt, s mint ilyen, népszerű tagja volt az egy hét óta városunkban működő állatsereglettel kapcsolatos cirkusznak. Kötelességei közé tartozott, hogy Darwin szerinti faj rokonait;, az embereket, különösen annak ifjabb részét, fürge ugrándozásaival, groteszk mozdu lataival, komikus mimikájával mulattassa, s ez által az érdeklődést a vándorló trupp iránt közönségben ébren tartsa. Meg kell hagyni, „Matyi" ennek a fel adatnak derekasan megfelelt. Látogatói a leg nagyobb elismerés hangján szólottak róla, hogy megelégedésüknek tettekben is bizonyságá adják, sürün hullott ketrecébe a cukor, a di<! a kifli-csúcs, szóval minden jó, ami csak eg majom-szivnek örömöt okoz. Gazdája büszk volt reá, társai pedig — t. i. majom-társai irigyelték elért nagy sikereiért. Nem csoda tehát, hogy a nagy dicsősé az ambiciózus „ Matyi "-nak fejébe szállott. A élet zaja eljutott hozzá, s ketrece oly una masnak látszott. Kezdett neki szűk lenni Maci dónia, akarom mondani : a ketrec, s kikivái kozott egy kicsit az emberek közé. Halló valamit az emberek társas életéről, a szerelme korzóról, a fényes kávéházakról, ahol különöse este oly szép az élet. Hallotta azt is, hogy a emberek a ketrece előtt akárhányszor mondo ták egymásnak, hogy „maga majom!" — teh ha azok a „majmok" tüntethetnek az ember között, joggal tölthetne el pár órát ő is közö tük. Kérdés, hogy ő nem különb legény amazoknál. Hisz valamelyik olvasókönyvben m( van irva, hogy egy milliomosnak a majma legkényesebb társaságokban is pompásan me állotta a helyét; a bort, pezsgőt úgy itta, birt mint akármelyik átkultiválódott fajrokona, kell hát lépnie ketrece bús magányából 1 többre nem, csak egy éjszakára, — egy páf vidám éjszakára, amely olyan szép, olyan kj lemes lehet. így töprengett „Matyi" egy délután kí recében, amikor látogatók hiányában teljesj átadhatta magát élénken működő fantáziáján* A töprengésből megszületett a nagy elhatároz^ hogy egy éjszakára megszökik ketrecéből, mikor az este csendesen ráborult a városi s a publikum a menázsériát magára hagy| hogy a cirkuszi mutatványokban gyönyörködj* nagy óvatossággal félretolta ketrece zárát, ej graciózus salta mortaléval a földre vetel magát — és feltűnés nélkül elhagyta dicsőséj színhelyét. És itt kezdődik „Matyi" megható tra| diája . . . Az élet tekervényes utain ugyanis, ar lyeken „Matyi" meglehetős járatlan volt, n| oda jutott el, ahova kívánkozott, az embe( közé, a vigalom tanyáira, hanem egy sokl de sokkal prózaibb helyre: a Vakbottyán-ut.< egy speditőr istállójába. A tévedés meglepte, s éppen kifelé indi készült, hogy a hibát korrigálja, amikor istálló ajtaja keményen becsapódott elől „Matyi" tehát fogoly volt. Az aranyos szabj ság helyett még kietlenebb órák terheit vis( kénytelen az istálló kellemetlen atmoszférájáb| A változhatatlan helyzetbe azonban — mit te tett volna mást? — lassacskán belenyugodoti éjszakai szállásra felkuporodott egy pej ló háti Szendergéséből egyszer csak egy öl hang verte fel. „Sicc!" — zúgá a hang, melyl tulajdonosa a kocsis volt, aki kora hajnal| felkelt, hogy a lovaknak szénát adjon, s „Mat^ valami jól megtermett kandúrnak nézte. „Mt félénken húzódott hátrább s nagyot fujt a d| emberre, mitől az annyira megij edt, hogy