Pápai Hírlap – XI. évfolyam – 1914.
1914-05-02 / 18. szám
Rákóczit egyáltalán birálni sem volna szabad, hibáztatjuk, mert ellenkezik a magyar történetírás hagyományaival és egyáltalán megöli a magyar történettudománynak éltető lelkét, a kutatás és a birálat szabadságát. Sőt a birálat lehetőségének eltiltása a Rákóczi-kultuszra is halálos csapást mér. A régi magyar történetírók ugyanis szigorúbban birálták Rákóczit, mint Szekfü. Pray György, Katona István, Budai Ezsajás, e jeles magyar hazafiak helytelenítik Rákóczi felkelését. Az ő idejük óta a nemzeti érzés folyton izmosodott, Szalay László már jobban méltányolja Rákóczit, mint megnevezett elődei, de néhány lényeges pontban erősen bírálja is. Széchenyi István annak idején a magya r történetíró legfőbb kötelességéül ez elv köve tését tűzte ki: De mortuus nil nisi — verum. A halottakról csak igazat szabad mondanunk és nem csak jót, mint a közmondás hiszi. Széchenyi ez elv követését a nemzet önismerete kivivására a leghatalmasabb eszköznek tartotta. Mert az ő felfogása szerint az oly nemzet, mely érzékeny frázisok, révedező álmok ködfátyolán át nézi múltját és jelenét, örökké kiskorú marad és a sors játékszere lesz, ahelyett, hogy erős kézzel maga intézné sorsát. Hűtlenek akarunk-e lenni Széchenyi elvéhez épp most, amidőn annyi komoly, sőt fenyegető jelenség késztet bennünket a magunkbaszállásra, az Öncsalástól rettegő, következetes, serény munkára ? Széchenyi elvének legjobban megfelel az oly történetírás mely a nemzeti hagyományok szeretetével a legszigorúbb birálatot egyesíti. A bírálattól légmentesen elzárt Rákóczi-kultusznak igen gyönge volna az életereje és erkölcsi hatása múlékony volna, mint a szalmatüz. Ha terrorizmussal kivánnók fenntartani e kultuszt, kompromittálnék érettségünk hírnevét, és az idegenek gúnyosan kérdezhetnék: mi rejtegetni való van Rákóczi életében, hogy a magyarok nemzetárulásnak tekintik a történetére alkalmazott rendes kritikai módszereket? Pedig bátran mondhatjuk, hogy nincs semmi rejtegetni való benne. A kritika ellen fordított terrorizmus alázza le Rákóczi nevét, a kritikai történetirás emelni fogja és szilárd, erkölcsileg mély alapra fekteti majd mindazt, amit tisztelnünk kell hagyományaiban. Ezért nem szabad megakadályoznunk a kutatás szabadságát Rákóczi történetében. És végül lehetetlen szó nélkül hagynunk azt a modort, mellyel némelyek Akadémiánkat bírálják. Az Akadémia, melynek tagjai a magyar tudományosság épületén fáradhatatlanul dolgoznak minden anyagi jutalom nélkül, vagy csak alig szóbajöhető tiszteletdíjért, a lenéző gúny, vagy a gyűlölet tárgya. Mit jelent ez? A tudományt akarják meggyülöltotni a magyar közönséggel? Különös felfogása a közérdeknek, melyet mindnyájan szolgálni tartozunk. És éppen a Rákóczi-kultuszt választották sokan az Akadémia ellen érzett gyűlöletüknek mentségéül? Nagyon rosszul választott mentség, mert az Akadémia egész kis könyvtárra terjedő kiadványaiban gazdagon felszerelte a Rákóczi-kultusz tudományos fegyvertárát. Elvész a mi népünk, mert tudomány nélkül való — így aggódott Széchenyi a biblikus fordulatokra emlékező költő szavai szerint. — Vegyék szivükre az izgatók ez aggodalmat, midőn gyűlöletükkel döngetik az Akadémia erkölcsi tekintélyét a tudomány iránt nehezen hevülő, hiszékeny közönségünk előtt. Mindezek alapján mi, akik a magyar nemzet történeti hagyományait kedveljük, tanítjuk és azoknak ismerését, fejleszteni törekszünk, tiltakozunk a S/.ekfü könyvét üldöző mozgalom ellen több, a közélet tisztaságára nézve fontos szempontból. Tiltakozunk az ellen, hogy egy tudós könyvét és személyét a politikai pártdüh és a személyes gyűlölködés ütközőpontjává válasszák. Tiltakozunk a gondolat és a sajtó szabadsága nevében, sőt a Rákóczi-kultusz jól felfogott érdekében is a terrorizmus ellen, mely a történeti kritikát a Rákóczi-irodalom terén lehetetlenné akarja tenni. Tiltakozunk a magyar tudományosság jövője érdekében a gyűlölség és megvetés ellen, melyet sokan hazánk első tudományos intézete iránt kimutatni jónak láttak. De leginkább és a legnyomatékosabban tiltakozunk a modor ellen, mellyel egy nagytehetségű fiatal tudós személyét bántalmazni akarják. A tudományszeretetnek, a tudomány előmozdításának csak egy igazi módja van és ez a hivatott tudósok megbecsülése. Mi, akik S-cekfüt részint személyesen, részint munkáiból, részint megbízható barátaink ítélete után ismerjük, megbotránkoztunk azon a törekvésen, hogy reá a nemzeti közmegvetés bélyegét akarták sütni. Mi ez ellen a leghatározottabban tiltakozunk. Könyvét mi is szigorúan bíráljuk, de hibái ellenére tanultunk is belőle. Olyan embernek ismerjük, ki csak tudományának él, ki egész erejét, tehetsége legjavát a nemzeti történet 1 ismeretének továbbfejlesztésére fordítja, ki teljesen képtelen arra, hogy mást mondjon, mint amit igaznak hisz, és akiről fel sem szabad tennünk, hogy méltatlan eszközökkel törekszik az érvényesülésre. És ezt az embert a sárba rángatják — a hazafiság nevében. Mindhiába, nem fog sárba jutni. Önérzete tisztán marad és nyugodtan várja a félrevezetett becsületes emberek Ítéletének megtisztulását. Mi pedig tanuskodunk mellette felemelt fővel és tiltakozásunkat szivére kötjük mindazokÉs a két tiszt afölött hevesen összekoccant. Ugy csapkodták az asztalt, hogy az akták szerteszéjjel röpködtek. Frank párbaj ellenes elveket hallatott. Vedley százados a párbaj intézménye mellett tört lándzsát. Mind a kettő győzte érvekkel. (Egy papirvágó kést is összetört az ütközet hevében.) Az ügyvéd szóhoz sem tudott jutni, ha mukkani mert, letorkolták. És ez így tartott egy teljes óráig. És ez az óra volt dr. Simándy életében a legfájóbb, a leggyötrelmesebb óra. Végre a felek abban állapodtak meg, hogy sste újra találkoznak. Az ügyvéd fellélegzett. Sietett ki az utcára, a főhadnagy utána. — Merre mész, kamerád? — A felsővégre. — Nekem is arra van dolgom. Egy ideig együtt mentek. A Kender-utcánál az ügyvéd tezet nyújtott. — Szervusz, én itt befordulok. — A Kender-utcába? Érdekes, nekem is )tt van dolgom. — De én egész a túlsó felére megyek. kiváló bór- és lithiumos gyógyforrás vese- és hólyagbajoknál, köszvénynél, czukorbetegségnél, vörhenyrtél, emésztési és lélegzési szervek hurutjainál kitűnő hatású. Természetes vasmentes savanyúvíz. SCHULTES ÁGOST Szinyelipóczi Salvatorforrás-vállala' Budapest, V. Rudolf-rakpart 8. — Én is, az utolsó házba. — Nem értem — meredezett Simándy —, hisz az Sallayné lakása. Frank főhadnagy igent bólintott. — Eltaláltad. Hozzá megyek ... de ne szólj senkinek . . . hat órára kért magához . . . már néhány percet késtem is a kutyafáját. Az ügyvédből kitört a keserűség ... No hát az a Sallayné nagyon furcsa asszony ! A főhadnagy merően ránézett és szigorúan kérdezte : — Ügyvéd úr, hogy tetszik ezt érteni, hogy furcsa? Teringettét! — Sehogy, azaz úgy értem, hogy én megkértem a kezét és engem kikosarazott őnagysága. A főhadnagy kordiálisan a vállára ütött: — Nohát ez minden, csak nem furcsa. Furcsa az lett volna, ha nem adott volna kosarat, mikor én is itt vagyok. Hehe! . . . Szervusz kamerád! Vidám kardcsörtetéssel tért be Sallayné kapuján ... Az ügyvéd kollabált önérzettel kullogott haza. nak, akik a nemzet javát és jóhirét mindennél többre becsülik és akik aggódó lélekkel látják a személyes gyülölségtől táplált durvaság terjedését közéletünkben. Nem illik Rákóczit gyűlölködő lélekkel szeretnünk. Legyen az ő neve a kölcsönös megbecsülés, az összeforrasztó egység érzéseinek gerjesztője közöttünk. Ez érzések hatása alatt hangoztat juk újra meg újra, lelkünk mélyéből fakadó tiltakozásunkat. ••BBMH—nMHBHH WfiyaHW * gHSHMBHBBH Steckenpferd liliomtejszappan Bergmann St Co. cégtől Tetschen a/Elbe egyre nagyobb kedveltségnek és elterjedtségnek örvend szeplő ellen való elismert hatásánál fogva s a bőr- és szépség gondozásában való fölíilmulhatatlanságáért. Ezernyi elismerőlevél! Sok legnagyobb kitüntetés! Bevásárlásnál óvatosság! Ügyeljen nyomatékosan a Steckenpferd védöjegyre és a cég helyes nevére! Darabja 80 fillérért kapható gyógyszertárakban, drogériákban, illatszerüzletekben stb. Hasonlóképen kitűnő Bergmann Manera liliom krémje (70 fillér egy tubus). Kitűnő szer női kezek gondozására. § Városi közgyűlés. Pápa város képviselőtestülete, mint értesülünk, május hó első napjaiban közgyűlést tart, amelynek tárgysorozata most van összeállítás alatt. Ennek a közgyűlésnek a napirendjére kerül a többek között az üzleti zárórákról alkotott szabályrendelet tervezet, a hivatalok vasárnapi munkaszünetének ügye, a városi nyugdíj-szabályrendelet és valószínűleg a szemétfuvarozás tárgyában alkotott szabályrendelet tervezet, amelyet egy izben már szintén tárgyalt a képviselőtestület. § Fellebbezések. Április 27-én emelkedtek volna jogerőre a város képviselőtestületének a március 26 án és a következő napokon tartott közgyűlésen hozott határozatai, ha azok ellen egész sereg fellebbezést be nem adtak volna. így azonban ezek a határozatok mindaddig nem lesznek végrehajthatók, amíg a fellebbezések ügyében a másodfokú hatóságok nem döntenek. Fellebbezést adtak be Győri Gyula és társai a rendörbiztosi állás eltörlését kimondó határozat ellen; megfellebbezték azt a közgyűlési határozatot, melyben az új utcanyitások költségeinek előre való befizetésére a háztulajdonosokat kötelezték ; megfellebezték azt a határozatot, melyben az utcarendezési térképre vonatkozó birtokon kivüli fellebbezést kimondották. Ez ellen a határozat ellen dr. Scheiber Jenő ügyvéd és özv. Guth Jakabné is fellebezéssel éltek, mig Koréin Vilmos az építési engedélyre vonatkozó tanácshatározat ellen élt fellebezéssel s így a másodfokú hatóságnak elég dolgot fog adni annak az elbírálása, hogy melyik fél áll a köteles törvényes alapon, a hatóság-e vagy a fellebbezők? § Az áramdíj. Pár hét előtt, mikor 13 villamos telep számadását ismertettük, sajtóhibával az került lapunkba, hogy az áramdij hektowatt óránként 5 f. Ez alapon többen reklamálták a villamos telepen számlájuk helyesbítését, ami természetesen nem történt meg. További félreértések elkerülése végett, helyesbítjük múltkori közlésünket: az áramdíjat a telep felügyelő bizottsága a múlt óv folyamán 7 f-ről 6 f-re szállította le s az ma is 6 fillér. § A Bakonyér kimélyítése. Megírtuk annak idején, hogy a város hatósága lépéseket telt az irányban, hogy a Bakonyér medrének lemélyítése a minisztérium által mielőbb elrendeltessék és a munkálatok megkezdessenek. Ez ügyben a székesfehérvári kulturmérnökség értesítette a város tanácsát, hégy a Bakonyér tisztogatási és lemélyítési munkálatainak keresztülvitelére szakközegét egy vizmesterrel legközelebb kiküldi, hogy a lemélyítés mielőbb befejezést nyerhessen. Tarján Ernő kultúrmérnök mult héten már meg is érkezett s megtette a munkálatok végzéséhez szükséges intézkedéseket. § A szénkéneg raktár. Említettük már, hogy a kertészeti egyesület kezelésében levő szénkéneg raktár ismét a város kezelésébe megy át. A városi tanács most úgy határozott ebben
