Pápai Hírlap – XI. évfolyam – 1914.

1914-04-18 / 16. szám

Alsóvárosi szavazókör. Ányos utca —, \nna-tér 15, Árok-utca 25, Barthalos-major 1, 3atthyány-utca 61, Bocsor István-utca 1, Csákyítca 13, Csengeri malom 1, Csóka-utca 23, Uzuczor Gergely utca 21, Damjanich-utca 2, 3eák Ferenc-utca 2, Eötvös-utca 36, Fazekasitca 28, Főiskola-utca 21, Földmives iskola 12, jyimóti-ut 18, Hal-tér 2, Hatkerekü malom —, lódoska-puszta 5, Igali malom 7, Igal-puszta —, fókai-utca 166, Kertsor-utca 29, Kishantai malom í, Kishegy 7, Korona-utca 63, Kinizsi-utca —, íözép-utca 10, Klapka-utca —, Lajos-utca 14, ^aki-utca 39, Ligeti ut 6, Major-utca 46, Márton stván-utca 5, Öreghegy 15, Petőti-utca 55, Rákóczi-utca 52, Rohonczi utca 2, Rozmaringítca 11, Salétrom-utca 14, Sárkány-utca 9, Sávolyi malom —, Sávolyi-puszta 3, Sas-utca —, somlói ut 49, Széchenyi-tér 23, Széchenyi-utca 28, Szalmavári Kovács János-utca —, Szepauernajor —, Szent Benedek-tér 3, Szladik Jánosttca 24, Tamás-utca 15, Teleki-utca 2, TernetöItca 8, Törzsök-hegy 7, Tüzoltó-utca 2, Városnajor 5, Verböczy-utca 6, Veselényi-utca —, Peszprémi-ut 53, Zárda-utca 17, Zavari malom K Zimmermann-utca 21, Zöldfa-utca 42, Zrínyitea 38. — Összesen 1185. Felsővárosi szavazókör. Arany Jánostea 17, Atilla-utca —, Árpád-utca 7, Bakonyértca 4, Bánóczi-major 4, Belső-major —, Barát tea 37, Bástya-utca 56, Bethlen-utca —, ercsényi-utea 7, Bezerédi-utca 10, Böröllöuszta —, Csatorna-utca 37, Czelli-ut 30, 'örzeményi-major —, Döbröntei utca 10, Dobótea —, Esterházy-ut 19, Flórián-utca 42, Fő;r 63, Fehér malom —, Fő-utca 45, FüstIca 19, Gróf-ut 1, Győri-ut 23, Garai-utca —, amuház-utca 3, Heller-major —, Honvédtea 3, Hosszu-utca 74, Hunyadi-utca 31, Irhástea 7, Kard-utca 9, Kigyó-utca 14, Kis-tér 5, isfaludy-utca 44, Corvin-utca 48, Kossuthca 44, Kölcsey-utca 14, Kurucz-utca 20, Külü alom 2, Lehel-utca 2, Malom-utca 6, Megyres 2, Pacsirta-utca 6, Pálháza-puszta 13, Pap alom 2, Perlaki-major 1, Ruszek-utca —, lankovánszki-major 1, Sorompó-utca —, sarvas-utca 8, Szent Ilonai-utca 37, Szent iszló-utca 44, Szondi-utca 3, Tapolcza-utca 5, égiagyár 3, Tompa Mihály-utca 45, Török ílint-utca 20, Urdombi szőllőhegy 6, Vajdaca 4, Vak-Bottyán-utca 48, Varga-utca 27, isár-tér 4, Vásár-utca 57, Vasút 3, Vasúti lomás 1, Vasúti őrházak 4, Viasz-utca 17, irág-utca 3, Vörösmarty-utca 26, Zápolya-utca Egyéb ismeretlenek 52. — Összesen 1207. JOein-Schwecháti (

dupla márciusi és kőbányai sörök I naponta friss csapolása a 2ámolyÍ-sörödében. Iparos-nyugdíj. Nem most történik először, hogy iparosaink mozgalmat indítanak országos nyugdíj-intézet létesítése iránt. Vagy 7—8 év előtt ugyancsak hangos volt az ország iparosaink panaszaitól és tudtunkkal már tervek is készültek a felállítandó nyugdíj intézet, számára, de mivel egységes közvélemény a hozzájárulás kötelező voltáról nem alakult ki s mivel az egész akcióból hiányzott az igazi komoly akarat és erély, a nyugdij-intézet ügye elaludt mind a mi napjainkig. A megélhetés nehézségei, azok a szomorú tapasztalatok, melyeket iparosainknak annyi alkalmuk van tenniök, az a folyton szaporodó jelenség, hogy igen sok iparos szívesen leteszi szerszámát s vállalja a legcsekélyebb javadalommal járó hivatali állást, ha nyugdíjjal van összekötve, az a másik jelenség, hogy a szülök azért sem adják szívesen gyermek eiket az iparos pályára, mert jövőjüket teljesen biztosítva nem látják, mind jobban és jobban meggyőződéssé érlelték iparosainkban, hogy nyugdij-intézet létesítése nélkül pályájuk elsorvad, míg a nyugdíjintézet új létalapot adna az iparosságnak a gyáriparral szemben való küzdelemben is. E meggyőződés következményeképpen a a fővárosból kiindulólag országos mozgalom indult meg, amelynek egyik eredménye az a határozat, melyet a székesfehérvári ipartestület küldött szét az ország összes ipartestületeihez. A határozatot itt közöljük, de folytatólag közöljük reá vonatkozó megjegyzéseinket is. íme a határozat: „Azok a szomorú körülmények, melyek ma a kisiparosok létérdekét veszélyeztetik, nagyon is szükségessé teszik, hogy az országos nyugdij-intézet kérdésével a közgyűlés behatóan foglalkozzék. Ennek megvalósulása után egészen máskép fogják az iparospályát értékelni és jóval több lesz a kellően iskolázott és képzett iparosok száma, mert nem fog a szemük előtt lebegni az a tudat, hogy öreg napjaiban kegyelemkenyér, menhely és szegényház vár az elaggott iparosra. . 1. Ezért a közgyűlés kimondja, hogy az iparosság legmesszebbmenő támogatásával kívánja az országos iparos nyugdij-intézet törvényhozási uton való mielőbbi felállítását, és ebben az ügyben feliratot intéz a közgyűlés a kormányhoz és a parlamenti pártok vezetőségeihez. Felhívást intéz továbbá a közgyűlés az ország összes ipartestületeihez, melyben hasonló eljárásra szólítja fel őket és felkéri a közgyűlés a sajtó képviselőit, hogy a nyugdij-intézet kérdését jóindulatukkal támogassák. Mivel köztudomásu dolog, hogy az általános képviselőválasztások közelednek, kimondja a közgyűlés, hogy az iparosság, az elkövetkezendő választásoknál, politikai pártállásra való tekintet nélkül, csak olyan képviselőjelöltre adja le szavazatát, aki az országos iparos nyugdij-intézet mielőbbi felállítását programmjába felveszi és minden erejével azon fáradozik, hogy a nyugdijintézet törvényhozási uton minél előbb megvalósuljon." E határozatnak minden betűjét helyeseljük, azonban nagyon, de nagyon hiányosnak tartjuk. Az egész tulajdonképen nem egyéb, mint afféle piuin desideriumnak, jámbor óhajnak tolmácsolása a legkisebb ujjmutatás nélkül valamiféle, csak félig-meddig elfogadható bázisra. Semmiből iparosnyugdijat megteremteni nem lehet. Azok a tőkék (aggiparosok alapja stb.), amelyeket e célra az egyes ipartestületek rendelkezésre bocsáthatnak, amelyekről ugyan a székesfehérvári határozat szintén nem szól, oly csekélyek, hogy azok távolról sem közelítik meg azt az alaptőkét, amely nélkül nyugdíjsszaköltözhetik a nagy kertbe. Hallottam, hogy fia van, no hát töltse az is ott az ifjúságát, IOI az édesanyja töltötte. Az öreg Szekér feje meg-meglibbent, mint valamit nem talál egészen rendiben. — Ismétlem — mondotta —, szívesen riszem az izenetet. Hiszen öröm ilyen hirt ini akárkinek is. De . . . talán mégis rendebb dolog lenne, kedves Pista öcsém, ha te igad mondanád meg azt neki. Nem gondolod ? — A tudós mólázó szeme egyszerre csodálzva csillant meg: — Én ? — kérdezte csodálkozva. — Persze. — De bátyám, én soha azzal a nővel m beszéltem. — Soha? — Soha. Mint gyermek gyakran láttam, ;z egy utcában laktunk, de soha beszédbe m elegyedtünk. — Értem, értem — legyintett kezéaz aggastyán —, nagy volt köztetek az oszykülönbség. Te egy szegény iparos fia volő meg a megye első alispánjának a lánya .. . i, ez így volt . . . Jobban mondva, máig is van . . . Mindegy . . . Majd beszéltek egyssal . . . Sokszor látom bemenni a nagy •tbe, amely most már a tied. Ott könym találkozhatsz vele. Szép ám még most is. Néhány nap múlva a tudós nagyot köszönt egy elegánsan öltözött magas, sovány úrnőnek, a most már tulajdonát képező nagy kertben. A nő, ki látható zavarral fogadta a köszöntést, Sóthy Erzsike volt. Félénken, pirulva közeledett a tudóshoz. — Szekér bácsi — kezdette kezét nyújtva — már értesített az ön nagylelkű szándékáról. Súlyosan vétenék gyermekem és magam ellen, ha el nem fogadnám. — Köszönöm — mondta meghatottan a tudós, ki nagyon szeretett volna a további hálálkodás elől kitérni. Sóthy Erzsike folytatta. — Ön tehát visszaemlékezett annyi év után mi reánk, akik valamikor jó szívvel voltunk önökhöz. Ugyebár? — Hozzánk ? — kérdezte a tudós csodálkozva. — Ugy értem, boldogult szüleihez és bátyjához, ki elutazása előtt való napon éppen itt állt a pad előtt, ahol ön most áll. Édesatyám kérésére jött ide . . . Hisz bizonyosan tetszett hallani ? — Azt hiszem . . . azaz nem emlékszem. — Amikor az a rettenetes dolog történt vele, édesatyám, ki akkor alispán volt, rendkívül felháborodott az eset fölött. Hetekig járt utána, mig azt a szolgabírót, ki bátyját eltoloncolta, állásától felfüggesztette. Aztán itt volt nálunk az ön egész családja vacsorán, mielőtt bátyja kiutazott Amerikába. Csak ön nem, mert akkor Szarvason járt iskolába. Az ön édesatyja még mindig vigasztalan volt amiatt a toloncdolog miatt. Megbecstelenítettnek érezte magát. Édesatyám egyszer így szólt hozzá: „No, Zsigmondi mester uram, látja azt a kis lányt (rám mutatott), ha a maga diák fia megnő, én hozzá adom feleségül. Itt a kezem reá. Annyira nem látta megbecstelenítettnek a maga tisztes famíliáját." — És mit szólt édesatyám ? — Nem szólt semmit, de láttam, hogy könnyezett s hogy atyám megnyugtatása mély hatással volt reá. Az ön bátyja másnap elutazott s mi örökre elszakadtunk egymástól ... De hát ön semmit sem tudott erről? A tudós bár tréfásan igyekezett válaszolni, nagyon meg volt illetődve s küzdött a kifejezésekkel. — Semmit, semmit . . . Hiszen ha tudtam volna . . . talán rég a feleségem lett volna. — Lehet . . . — S mit gondol, vájjon végképp elkéstünk ettől? Végképp? — kérdezte nyugtalanul. — Nem tudom — hangzott a válasz nagyon biztatóan . . . eggelizés előtt félpohár chmidthauer-féle sználata valódi áldás gyomorbajosokig székszorulásban szenvedőknek az elrontott gyomrot 2—3 óra alatt teljesen rendbehozza. Kis üveg 40 fill. Nagy üveg 60 fill. gpUr Kapható helyben és a környéken minden gyógyszertárban és jobb filszerüzletben.