Pápai Hírlap – X. évfolyam – 1913.

1913-01-11 / 2. szám

X. évfolyam. 2. szám­Pápa, 1913 január II. PAPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre \3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: I)KŐRÖS feNDRB. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. SZEMLE. Leánygimnáziumok. A lapok hirül hozzák, hogy a közoktatási kormány három új leány­gimnáziumot szándékozik felállítani három na­gyobb vidéki empóriumban. Ez a hir, ha igaz, némileg érthetetlen. Azóta ugyanis, hogy, a leányoknak megnyitották — bárcsak részlegesen — az egyetem kapuit, e téren nem hogy hala­dás, de visszaesés mutatkozik. Immár a böl­csészeti ákultásra is csak feltételesen kerül­hetnek leányok, a bizonyítvány elsőrendü­ségének feltételé el. Anélkül, hogy az u, n. osztályozási módszert mn.gát birálnók, tényként megállapíthatjuk, hogy sok gyönge középiskolai tanuló lesz már az egyetemen exeellens, az életben igazi érték, kiválóság; e szerint az egyetemre bocsátás feltételéül a bizonyítvány minémüségét szabni meg, különös, érthetetlen, pártos eljárás. Ez eljárás azonban ma jogos, törvényes s ennek következtében a pályatér, ami az érettségizett leányok előtt áll, olyan szűk, hogy eléréséért nyolc évig gyötörni magát, igazán meddő munka. Majd ha pályákat is nyitnak az érettségizett nőknek, akkor állítsa­nak leánygimnáziumokat, addig legfeljebb né­hány aradi vagy győri mamának hiúságát le­gyezgetik vele, hogy elmondhatja: „A maga lánya a polgáriba jár, kedvesem ? Én a gimná­ziumba Írattam be; tudja, az előkelőbb." Választójog — városi szempontból, A városok jövő fejlődésére nézve egyik legfontosabb és legnagyobb horderővel biró törvényjavaslat került a törvényhozás elé : az országgyűlési képviselők választásáról. A jelen­legi választói jogrendszer mélyreható reformját közismert okok teszik szükségessé. A régi, elavult, tarthatatlan választói jog a falu ural­mát biztosítja a város fölött. A magyar városok érdekeinek háttérbe szorulása a jelenlegi vá­lasztójogi rendszer következménye. A magyar képviselőházból hiányzik a városi polgárságnak, az ipari és kereskedelmi osztályoknak, a nem­zetet fenntartó s produktív munkát végző ré­tegeknek arányos képviselete. Tudatosan vagy öntudatlanul a magyar törvényhozás évtizede­ken keresztül arra törekedett, hogy az ipari, kereskedelmi és várost érdekek képviselőit lehe­tőleg kirekessze a törvényhozásból. A városok ezen állapot megváltoztatását várják a választójogi törvénytől. A városokra nézve létkérdés, hogy a választójogi törvény olyan legyen, hogy a városi érdekek képviselete tekintélyes számú képviselővel foglalhasson helyet a parlamentben. Az új választójogi tör­vényjavaslatot mi ezért mindenekelőtt és fő­képpen azon szempontból nézzük: hasznára fog-e válni a városoknak s az új választójog alapján érvényesülhet-e a nemzeti életben az az óriási erkölcsi, számbeli, gazdasági és kultu­rális erő, mely a városokban rejlik ? A mostani választójog alapján összeirt választók száma 1,069.480. Az új választójogi tervezet szerint a választók száma lesz 1,868 172. A választók számának gyarapodása tehát 799.231. A jelenlegi és a jövő választók társadalmi és gazdasági hovátartozandóságára nézve a következő adatok szolgálnak ; A jelenlegi választók közül 682,884 tar­tozott az őstermeléshez, azaz a választók 63'8°/o-a. Jövőben 1,091.199 lesz az őstermelő, a választók 59'8%-a. Az eddigi választók közül 247.973 tartozott az ipar, kereskedelem és köz­lekedés körébe, a választók 23'2%" a- a jövő­ben 565.770 ezen foglalkozáshoz tartozó vá­lasztó lesz, a választók 29'9%" a- A jelenlegi választók közül 100.348 tartozott a közszolgá­lat és szabadfoglalkozás körébe, a választók 9'4% a, a jövőben 136.720 lesz az ezen csoportba tartozó választók száma, a választók 7'2% _ a- Egyéb foglalkozású volt az eddigi választók között 38.275, a jövőben lesz 58.146. Összesítve foglalkozás szerint a választók következőképpen oszlanak meg: Őstermeléssel foglalkozók . . 63'8<Vo 58'9°/o Ipar, kereskedelem, közlekedés 23 2<>/o 29'9<Vo Közszolgálat, szabad foglalkozás 9'4<>/o 7'2°/o Egyéb foglalkozás 3'6o/o 3"l°/o Értelmiség, új valasztók . — Q-9 0/o 100% 100°/o Már most, bár kétségtelen, hogy városaink között igen sok rurális jellegi -város van, így tehát az őstermeléssel foglalkozók közül bizo­nyos % a városok lakosságára is esik, mégis az ipar, kereskedelem körébe tartozó választók %-á.t az őstermeléssel foglalkozókéhoz képest kevésnek tartjuk s kevésnek tartjuk főkép annak tekintetbe vételével, hogy a közszolgálati válasz­tók számarányánál szintén csökkenés mutatko­zik, amit városi szempontból éppen nem mond­hatnak előnynek. Az ipar és kereskedelem körébe tartozó választók aránylag kis számát a magas kor­határban megállapított korlátozásnak tulajdo­nítjuk. A törvénytervezet szerint a választói élet­kor a magasabb értelmiségüeknél 24, másoknál 30 év. Választójogosultsághoz megkívánt állandó lakóhelye van annak, aki legalább egy év óta ugyanegy községben lakik. Az állandó lakhely­től függetlenül is választójogosultsággal bir minden köztisztviselő stb. Választó mindenki, aki középiskolának, vagy ezzel egyenrangú tan­intézetnek legmagasabb osztályát sikeresen el­végezte. A „PAPAI HÍRLAP" TÁRCÁJA. Velencei éj vagy színházi erkölcsök Londonban. Irta: Kemény Béla. Ezernyolcszázkilencvenhatban, a millenium esztendejében, Budapesten egy Potemkin várost állított fel néhány vállalkozó szellemű ember. Ez a város, igazán nem tudom hogyan mond­jam, a hires vagy hírhedt .Konstantinápoly Budapesten" volt. A Lágymányoson épült a nagy Dunának holtágánál. Célja volt az élv­hajhászat tülekedésében a szükséglet és fede­zet, a kereslet és kinálat találkozásának elő­mozdítása és megkönnyítése. Pestről hajóval lehetett csak kirándulni és a kikötőtől a váro­sig terjedő kilométernyi utat a „Boszporuszá­nak elkeresztelt, holt Dunaág felett vert, kitű­nően konstruált fahidon kellett megtenni. A városba érve, kocsma, kávéház, csapszék, bo­rozó, pezsgős-pavillon majdnem egymás hátán állott, természetesen mindenütt — női kiszol­gálás. Maga ez a papírmasé város, különösen kies fekvésénél fogva, gyönyörű volt addig, míg az ember kint járt az utcáin és terein a nap­pali órákban; este, amikor az első lámpa ki­gyúlt, sem kivül, sem belül nem találta fel magát az, akinek zsebét nem égette a bugyel­lárisa. Hellyel-közzel jó magam is ki szoktam rán­dulni Konstantinápolyba, nem mintha a bugyel­lárisom a zsebemet égette volna, hanem von­zott a hely és a benne nyüzsgő élet érdekes­ségének tisztes távolból való szemlélete. Itt sétálgattam tehát, amint egyszeriben csak egy palota előtt állottam, melyet még nem is láttam. E palota alig pár napi építőművészet eredménye volt és bizonyos különleges művé­szeti produkciók számára épült, voltaképen azonban játékbarlanggá lett, melyet később a rendőrség be is záratott. E palota előtt bámészkodtam, amidőn egyik budapesti országos nevü balletmester megszólít és beinvitál, mennék be vele a palo­tába, ahova őt egy ott működő francia művész­trupp próbájára hivták meg. Beléptem. Egy nagy terembe jutottam, melynek északi szé­lességében egy kisméretű szinpid állott, melyen a próba már javában folyt. Valami némajáték volt, melyben azonban egy-egy mozdulat, egy­egy pillantás, egy-egy gesztus többet mondott, mintegy kötetre való irás, avagy pár órás be­széd. Én csak a darab végét láttam. A színpad intim szobát ábrázolt, benne két ágy, melynek egyikében már feküdt valaki, másikába pedig most készülődött az a bizonyos másik. Ennek a készülődésnek, az ágy elfoglalásának és a gyertya eloltásának oly nagy volt a jelentősége, súlya és mindent oly tökéletesen kifejezőnek kellett lennie, hogy a rendező és az előadó türelmét kemény próbára tette, amíg a regisseur a produkciót tűrhetőnek móndta. A próbát nemcsak a chareologus meg ón, de rajtunk kivül sokan, nagyon sokan, nagy- és kiskorúak mindkét nemből végignézték, mert a francia színész, amikor tanul és próbál, azt mindjárt néző előtt teszi és annak szemeiből, arcvoná­saiból olvassa le szavai, taglejtései stb., stb. hatását. A látottak felett senki se ütközőit meg, legalább nem fenhangon, csak egy úr távozott a próba befejezése előtt a teremből nejével, elég hangosan mondván: shoking! Akkoriban nem tudtam hamarosan vájjon a távozó úr és hölgy a budapesti vagy a londoni Gityből való volt-e, de azóta nyomára akadtam és Reinhardt­Vollmoellernek londoni pechje után nincs két ­A legmodernebb szabás szerint elegáns férfi-ruhákat készít B I F W ^ WW akadémiát végzett szabómester, vago uezso Pápa, Fő-tér 19. sz. Állandó nagy raktár elsőrendű gyapiukelmékben ! 'w^^^^^J <w kiváíó mínős és és csiao s kiállításukért lVJLUnKaim t öbb orsz. kiállításon érmekkel kitüntetve. Megrendelések felvételére kívánatra vidéken is megjelenek. — -

Next

/
Thumbnails
Contents