Pápai Hírlap – X. évfolyam – 1913.

1913-03-08 / 10. szám

Szabott árals: I Szolid kiszolgálás ! Szabott ár*alt ! i Halász Testyérek férfi- és gyermeköltony, űri-divat áruháza Pdpftj a postával szemben, A nagyérdemű közönség szives figyelmébe ajánljuk raktárra érkezett tavaszi újdonságainkat, úri átmeneti kabát, felöltő, öltöny és gyerinekruhákban, melyeknek megbízható elsőrendű minőségükért a legmesszebbmenő szavatosságot vállalunk. Borselino-, Pichler- és Gyukits-kalapok. Saját készítményü úri fehérnemüek. Bőráruk. Bel- és külföldi nyakkendő-különlegességek nagy készletben. Sétabotok. — Kérem, az egy igen becsületes személy. Dolgos,munkás, szorgalmas, egészben véve olyan, mint egy jámbor — tehén. . Az információ fülébe jutott a nőnek, mert a kérdezősködő nem volt más, mint a — vőlegénye. Aztán beperelték az informátort. És mit gondolnak, szépséges hölgyeim, mit tesz a kétes bölcsességü francia Salamon, a biró? Fölment. Azt mondván: a tehén szó nem becsületsértés, mert a tehén egy olyan rendkívül hasznos állat, melynek annyi jó tulajdonsága van, hogy hirtelenében elő sem lehetne sorolni. Hát mondják meg Önök, nem brutalitás ez? Hát ezért menjünk mi Franciaország után? Soha! Pedig én férfi vagyok. Igric. tartóssága, ruganyossága, eleganciája utolérhetetlen! kivánta volna. Apád szeretete pedig mérhetetlen nagy volt irántad, itt a ievél, amit Pál irt., olvasd el! Odaadta a leánynak a levelet, az szó nélkül vette át s átfutotta a sorokat. Csak azt kereste, hol találja a nevét leírva. Rátalált. Ott volt épen, amikor az öreg úr bucsut vesz a fiától a sátorban, a mécses, a biblia előtt. Azon kezdi, hogy lehúzza a maga öreg jeggvürüjét és elküldi Rózsikának, hogy adja oda ő annak, akit szeret . . . Aztán meg megesketi Pált, a felesége nevében is, hogy ő helyette is szeretni fogják Rózsikát. Megesketi, pedig úgyis bizonyos felőle. Aztán pedig gondoskodik Rózsikáról mindenben. Utóvégre megáldja zokogva, fuldokolva megáldja a sirig, legyen boldog, legyen szerencsés, hogy szeressék, hogy szeressen . . . Most került csak Erzsikére a sor, annak küldi áldását egy csókban. Rózsika csak eddig olvasta. Erzsike várta, mikor fog sirni az a leány. Az pedig nem tudott sirni, elsirla már a könnyeit azokon az éjszakákon, amikor azt hitte, hogy elvesztette apja szeretetét. — Erzsike, én nem érdemlem meg ezt a szeretetet — mondá tompán, bűnbánó hangon. Megbocsát nekem az én apám oda fenn az égben ? Imádkozzál hozzá te is. Hiszen téged is nagyon, de nagyon szeretett! EGYESÜLETI ÉLET. = A vöröskereszt-egylet pápai fiókja f. hó 6 án a Pápai Takarékpénztár dísztermében tartotta évi rendes közgyűlését Oyurátz Ferenc és Galamb Józsefné elnöklésével. Gyurátz püspök megnyitójában kegyeletes szavakban parentálta el az egylet elhunyt választmányi tagjait, özv. Kiss Lászlónét, Mészáros Károlynét I és Steinberger Lipótnét. Különösen meleg volt özv. Kiss Lászlónérói szóló megemlékezése, ki a vöröskereszt érdekeit évtizedeken át igaz szivjósággal eredményesen szolgálta. Ezután Strausz Kornél olvasta fel titkári jelentését, melyért köszönetet szavaztak, hasonlókép köszönetet mondtak Karlovitz Adolfnénak a pénztár pontos kezeléséért. Minthogy a tisztikar mandátuma lejárt, a régi tisztviselőket három évre újból megválasztották. == A Jókai-kör a múlt vasárnap a kör helyiségét zsúfolásig megtöltő közönség előtt tartott háziestélyt. Az első szám négy tanítójelölt Eckhard Károly, Löffler Károly, Kovács Lajos és Stefán János teljes zenei intelligenciára valló produkciója volt. Egy Haydn-kvartettet adtak elő finom összjátékban. Az est felolvasója Kovács Jenő tanár svédországi útjának impresszióit mondta el poétikus stílusban. Szines útirajza elejétől végig lebilincselő volt s zajos tapsokat aratott. Igen szép volt a Kurucz Gyula énekszáma. Érdekes újításként nem zongorán, de vonós négyesben kisérték énekét Nagy Sándor, Hörömpöly Árpád, Rózsás József és T. Kiss Sándor. A diákbanda nagyon jó volt, az ének azonképen. Ráadást is kellett adniok. Frenetikus hatást aratott egy kis egyfelvonásos bolondság, mely szól a két süketről. Nagyszerű két komikus alakot mutattak be benne T. Kiss Sándor (a fősüket) s a szolgája : Nagy Andris. Bonvivant szerepében kifogástalanul könnyed volt Moravetz György, az egyetlen női szerepet pedig Ress Irén kedvesen és ügyesen játszotta m eg. A közönséget elejétől végig a legderüsebb hangulatban tartotta a darab. Az estély sikeréért a rendező Bélák Rózsikát teljes elismerés illeti. = A Polgári kör múlt vasárnap, e hó 2 án tartotta tisztújító közgyűlését. Minthogy a kör eddigi elnöke, Kalmár Károly kitért a közgyűlés újólag megnyilvánult bizalma elől, elnöknek egyhangúlag Szűcs Gyulát választották meg. Alelnök lett Bodai István, jegyző Schlosszer Ernő, pénztárnok id. Szeleczky Ferenc, könyvtárnok : Dalmady Géza, háznagyok Tóth Ferenc és Erhardt Imre. Választmányi tagoknak megválasztattak : Hajnóczky Béla, Fábián Imre, Vágó Dezső, Rédei József, Kunszt Henrik, Kummer János, Hanéli Oszkár, Schmidhoífer Antal, ifj. Edelényi Szabó József, Hercz Béla, Noviczky Pál és Milkovics Antal. = A Pápa városi Jótékony Nőegylet rendes évi közgyűlését f. hó 16-án (vasárnap) d. u. 3 órakor tartja a városház tanácstermében. = A leányegyesület múlt heti előadó ülése kiemelkedett a rendesek sorából. Irodalmi jellegű ünnep volt ez, s az ünnepelt Csengey Gusztáv, ki most ülte költői munkássága 50 ik évfordulóját,. Életéről és irói értékéről Sándor Pál alapos, szép tanulmányt olvasott fel. A sikerült műsor többi számait Koréin Adi, Neumann Elza; Drach Bella, Dienes Sándor és Kohn Oiga szolgáltatták. A Leányegyesület 1913 március hó 9-én tartandó gyűlésének műsora: 1. Részlet Meyerbeer Próféta cimü operájából. Zongorázza Klein Jolán. 2. Szavalat. Előadja Goldstein Elza. 3. Felolvasás. Tartja dr. Kovácsics Sándor. 4. Monológ. Előadja Harsányi József. 5. a) Godard: II. Mazurka : b) Pavel: The Gondolier. Zongorázza Kis Károly. Műsor kezdete d. u, 5 órakor. HETI ÚJDONSÁGOK. — Képviselőnk a parlamentben. Dr. Antal Géza, városunk országgyűlési képviselője, a hét folyamán a parlamentben két beszédet mondott. Az elsőben a tanítók fizetésrendezési ügyéről szólt. Meg akarja szüntetni a női- és férfi tanítók fizetése közötti különbséget. Kérte a felekezeti tanítók 1893. év előtti szolgálatának beszámítását. Sikra szállt az elemi iskolák államosítása mellett oly értelemben, hogy amely iskola segélyezésénél az állam a fenntartási költségek felénél többet fizet, az állami kézre kerüljön. Új népiskolai törvényt sürgetett, mely az analfabéták csökkentését mozdítsa elő. Az 1868-iki népiskolai törvény revíziójának előkészítését képviselőnk beszédének eredményekép kimondották. Második beszédét a választójogi javaslat tárgyalása során mondotta el. Ebben a magyarul irni-olvasni tudáshoz kötött választói jog mellett foglalt állást. A korhatárnak 30 évről 24 évre leendő leszállítását indítványozta. Javaslatot lett oly irányban, hogy a szavazás titkossága ne csak a törvényhatósági jogú, de a rendezett tanácsú városokra is mondassék ki. Beszéde végén ^Apponyinak jnilleniumi beszédére hivatkozva felhivta az ellenzéket, hogy most, amikor a jövő Magyarország legfontosabb törvényének megalkotásáról van szó, hozzák létre a Tr.euge Deit. — Egyházkerületi közgyűlés. A dunántúli református egyházkerület folyó évi tavaszi közgyűlését április hó 17—18. napjain tartja Papán. A gyűlés főbb tárgyái : a) A nőnevelőintézet új épületének felavatása ; b) Czike Lajos egyházi főiskolai gondnok 50 éves lelkészi s 20 éves főiskolai gondnoki jubileuma; c) A pénztárak 1912. évi zárszámadása ; d) Leszámolás a nőnevelő-intézeti s fiu-internátusi építkezésekről ; e) A 6-ik theol. tanszék betöltése; f) Főiskolai s egyéb ügyek. — Kérünk kis öntözést. A nyár, igaz, messze van még, de a tavasz eddig szokatlanul száraz s a por nem a naptár, de az időjárás szerint igazodik. El is lepte immár oly mértékben utcáinkat, hogy a legforgalmasabbakon, melyek egyszersmind a sétálók utcái is, szinte tűrhetetlenné vált. Elő hát azonnal a gummi csövekkel és bocsássunk a porrétegre jótékony, sűrű vizsugarakat. Főkép heti vásárok napjain, az utcasöprést megelőzőleg lenne erre igazán nagy szükség, mert mikor úgy öntözés nélkül belesöpörnek abba a hátrahagyott mindenbe, akkor oly illatok kezdenek terjengeni, amikről jobb nem beszélni. — Kérjük a rendőrséget, szívlelje meg jelen sorainkat s öntöztessen minél előbb és minél többet. — Sorozóbizottsági elnök. Megírtuk mult heti számunkban, hogy a vármegye alispánja a sorozóbizottság polgári elnökéül Saáry Lajos ügyvédet nevezte ki. Mivel azonban Saáry Lajos az elnökségről a hét folyamán lemondott, az alispán erre a tisztségre Németh István teol. akadémiai tanárt kérte fel, aki az elnökséget el is fogadta. — A politikai tömegsztrájk, amelyet a választójogi törvény benyújtása idejére terveztek, erős izgalomba hozta városunk munkásságát is. Már a mult hét végén gyűlést gyűlés után tartottak, s valamennyi szervezet kimondotta, hogy a sztrájkban részt vesz, sőt a szervezetlen munkások is bejelentették, hogy szintén csatlakoznak az általános sztrájkhoz. A keresztény szociálisták pedig küldöttség utján tudatták a szociáldemokrata párt vezetőségével, hogy a választójogi harcban testvéri indulattal vesznek részt. A polgárság is rokonsze'nvesen fogadta a munkásság mozgalmát. Az élelmezési iparosok, a kereskedők testületileg mondották ki, hogy a sztrájk kitörésekor bezárják üzleteiket. Ezzel a