Pápai Hírlap – X. évfolyam – 1913.

1913-12-06 / 49. szám

PÁPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos főszerkesztő: r> R- KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. SZEMLE. ítéletmondás. Csütörtökön az igazság és — ami még nagyobb dolog — az emberiesség ülte diadalát a német birodalmi gyűlésen. Meg­semmisítő majoritás nyilvánította abbeli akara­tát, hogy a negyven év előtt visszahódított Elsz ászba a pökhendi katona-uralom helyett a megértés és barátság szelleme vonuljon be. Megérti-e vájjon Elszász népe, hogy a német birodalom, nem : a német nép ezzel a szavazás­sal testvérévé fogadta a tiszti önkénykedéssel vérig sértett provinciát, avagy hallgatni fog a régi anyaországból áthangzó szirén-énekekre, ezt ma tudni nem lehet. Ám mindegy, hozzon bármit a jövő, a birodalmi gyűlés, melynek — a junkerek kivételével — minden pártja egyesült a nagy itéletmondásra, bizonyságát adta annak, hogy a kancellárnál — eh, hisz ő nem számít itt! — hogy magánál a császárnál is többre tartja az igazságot, az emberiességet s ami ezekkel együtt jár: a békét. Hivatalos órák — egyhuzamban. A városi közigazgatási tisztviselőink­nek az a régi óhajtása, hogy napi hiva­talos óráik reggel 8-tól d. u. 2-ig egy­folytában tartassanak meg és a délután­jok szabad legyen, ismét a legközelebbi közgyűlésünk napirendjére kerül. Ez alka­lommal az alispán hivatalos kivánsága tartja szükségesnek az e kérdéssel való foglalkozást, még pedig, amint leiratá­ban fölemlíti, egyrészt azért, mert értesü­lése szerint városunk többi hivatalos tes­tületei már ez időbeosztással látják el teendőjüket, másrészt azért is, mivelhogy tapasztalata szerint az egész városi tiszti­kar is erősen óhajtja az egyhuzamu munka­idő behozatalát. A legmélyebb tisztelettel vagyunk mindig városi tisztviselőink kivánságai iránt és amikor csak a képviselőtestületi közgyűlés teheti, legjobb meggyőződésünk szerint, teljesíteni is szokta ez óhajtáso­kat. A közgyűlést azonban nem az vezeti határozataiban, hogy honnan erednek a kivánságok, hanem az, hogy mi a város érdeke. Ennélfogva tisztviselőinknek ezen egyöntetű vágyódása is egyedül a köz­érdek szempontjából birálandó el és en­nek megfelelően teljesíthető vagy eluta­sítandó. Ami városunk többi hivatalait illeti, tény az, hogy a legtöbbjében — de nem mindannyiban — az egyfolytában való munkaidőit alkalmazzák. Ámde még ez nem lehet döntöok ott, ahol esetleg más, a többitől elütő speciális viszonyok szab­ják meg a közhivatalok munkálkodási idejét, ezek a körülmények kényszerítik ki a hivatalnokoktól a hozzájuk való alkalmazkodást még a dologidő tekinte­tében is, amint ez a városi adminisztrá­ciókban nem is ritka jelenség. Mindezeknél fogva tudjuk, hogy kép­viselőtestületünk amily teljes tisztelettel fogja tárgyalni az alispán kifejezett kíván­ságát, éppen olyan önállóan autonóm jogainak eleven érzetével és igazságosan fogja meghozni határozatát e kérdésben aszerint, amint azt a város és egyedül a város érdeke megköveteli. Egyébként minden félreértés meg­előzése vegett kijelentjük, hogy az ogy­huzamu hivatalos időbeosztást városunk közigazgatási tisztviselőinél megpróbálhat­juk, de csak bizonyos feltételek mellett. Először is tudnunk kell: vájjon a máig fennálló délutáni városi hivatalos órákat polgárságunk jelentékenyebb része szokta-e igénybe venni, néha fontosabb ügyekkel, avagy csak szórványosan és többnyire kisebb és más napra halaszt­ható dolgaikkal keresik föl polgáraink a városházát? Ha az első eset áll, akkor feltétle­nül fenntartandó a régi rendszer, mert elvégre is nem a város polgársága van az ö hivatalnokaiért, hanem megfordítva: a hivatalnokai a polgárokért. A második esetben azonban hivatal­nokaink külön szakított délutáni munkája valóban feleslegesnek látszik, tehát el is maradhat. Sőt tekintetbe véve az ekként megtakarított világítási és kivált a fűtési kiadásokat, bizonyos anyagi haszonnal is járna, amely mindenesetre jóval föl­érne tisztviselőink délután végzett munká­jának értékével. De, és ezt hangsúlyozzuk, — erre a most felemlített feltételekre nézve a köz­gyűlési tárgyaláson teljes, hü és megbíz­ható kimutatást és ezen kimutatáson nyugvó nyilatkozatot várhat és vár is képviselőtestületünk az óhajtást sürgető hatóságtól. Mert mielőtt a kérdésben dön­tene, biztosan kell tudnia, hogy eddig a délutáni hivatalos órák alatt mely hiva­talok voltak és mily ügyekkel elfoglalva. Enélkül esetleg sötétbe ugranék a város és a régi, kipróbált jó rendszert fölcse­rélné a tulajdonképpen divat módjára felkapott és terjeszkedő új rendszerrel, amelynek igazi létjogosultsága, mert ott született, csakis nagy városokban van. Másodszor: A fentebb elmondottak következményeképpen is, de meg előre­látásból is tisztában kell lennünk azzal, hogy az új rendszer elfogadása nem rejti-e magában újabb hivatalos erők be­állításának szükségességét. Mert, ha az új munkaidő elfogadása csak sejteti is azt, hogy miatta esetleg szaporítanunk kell hivatali személyzetünket, akkor nem ké­rünk belőle. Városunk személyi kiadása már is oly fokra emelkedett, amelyen túl lépnie pazarló könnyelműség lenne, különösen most, amikor az új nyugdíj­törvény horribis terheitől is félünk, mert nem állanak arányban teherbíró képes­ségünkkel. A közgyűlés valószinüleg, ha az új rendszert magáévá teszi, talál ezen eshe­tőség ellen is óvórendszabályt. De kell is találnia és ha másképpen nem volna megoldható a kérdés, ez esetre kimondja a régi rendszer visszaállítását. Ily és effajta kautelákkal a közgyűlés próbaképpen talán nem állja útját az új rend­szer bevonulásának a városházára. S majd az idö, a hosszasabb gyakorlat igazolja, hogy nem divatéletü és érdemű rendszer volt-e az új hivatali időbeosztás és hogy inkább javára-e, mint kárára volt polgár­ságunknak. Addig is elmerengek egy jó közmondásunkon : Próba, szerencse! Gy. Gy. 75%-os árammeótákaritás Ragyogd, fehér fénnyeiéó A valódi Osram drótlámpák kaphatók Pápán, ifj. Eisler Mór üvegkereskedésében. Képviselet és raktár Magyarország részére: Finger és Fia Budapest, VI., hajós-utca 41. Lapunk mai száma ÍO oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents