Pápai Hírlap – X. évfolyam – 1913.

1913-10-18 / 42. szám

kén túl is bele nyúltak és megszavaztak ezen vasútra körülbelül % millió K-t, vagy talán többet; tehát a 6000 K kilométernyi hozzájárulásnak többszörösét. Mi Veszprém megyeiek fizetjük drágán, hogy Győr felvirágzására csináltak ilyen nagy vasutat, ahelyett, hogy Zirczrol Pápára és innen Devecserbe építettek volna vasutat. Ez akkor igazán jó megyei vasúthálózat lett volna, mert minden járási székhely Veszprém városával nyert volna összeköttetést. Nekünk pápaiaknak sokat kellett küzdenünk és harcolnunk Veszprémben, mig megkaptuk a Csorna és bánhidai vasútra legszükségesebb hozzájárulást. Természetes, hogy az útalap ezen vasúti szubvenciók által passziv lett; de azért ez nem volt akadály, mikor Veszprém városa a balatoni vasúttal akarta magát összekötni, hogy kényelmesen mehessenek Almádiba, erre a vasútra a szükséges szubvenció kétszeresét szavazták meg. Ezen tények következtében mi pápaiak nagyon érezzük, hogy városunk Veszprém megyének mostoha gyermeke és Hamupipőkéje, annak dacára, hogy mi fizetjük a legtöbb megyei adót. Néhány héttel ezelőtt Sümegen volt a pápai vasút érdekében értekezlet, amelyben az engedményestől követelték, hogy tekintettel arra, mivel Veszprém megye a szükséges hozzájárulást ezen vasútra megadni nem akarja, építse meg e vasutat Devecserig. Ez oly eminens veszedelem Pápára nézve, hogy városunk megkárosítása beláthatatlan. Mert ha valamikor később a vasút Devecserig kiépíttetnék is, ez sehogyan sem volna képes Pápát kártalanítani, mert a vasúti személyzet már el van helyezve és a forgalom a meglevő vasutak irányához már hozzászokott. Igen tisztelt Alispán Űr! Sürgős, hogy a megye a Pápa—sümegi vasút megépítéséhez a szükséges szubvenciót megszavazza; mi nem kérünk többet, mert a vállalkozó ennyivel megelégszik. A városi közgyűlés és az érdekelt községek mind megszavazták hozzájárulásukat e vasúthoz ; ez tehát teljes bizonyítéka annak, hogy Veszprém megyének északnyugati része óhajtja és kivánja ezen vasutat. A magas kormány, mint értesültünk, nagy szubvenciót adott a megyei útalapnak, tehát meg lehet és meg kell szavazni a szükséges szubvenciót. Pápa városa fizeti a legtöbb megyei adót, tehát van jogunk kérni, sőt követelni ezen vasút kiépítését. Valahányszor van szerencsénk igen tisztelt Aiispán urat közgyűlésünkön tisztelhetni, mindannyiszor eláraszt bennünket jóakaratú — szavakkal. De mi most már nem üres szavakat, hanem jóakaratú tettet akarunk. Dr. Lővy László. Felhívás a pártfogó (patronage) egyesület megalakítása céljából, Az ujabbkori társadalmi és gazdasági berendezkedésnek, amelyben a házasélet terhei a férfi mellett a nőt is a kereső, a családfenntartó munkára mindinkább reá kényszerítik, természetes következménye lett, hogy a családi tűzhely igen sok helyen őrizetlenül marad, a házasélet hajtásai: a gyermekek a szülőknek és főképen az anyán ak állandó felügyeletét, nevelő kezét nélkülözni kénytelenek. A családi életben beállott ezen változásnak káros következményei ismeretesek ; a kellő nevelésben nem részesült gyermekek és fiatalkorúak erkölcsi fogyatékossága mind nagyobb teherként nehezedik társadalmunk nyugalmára; a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények száma az ujabb időben aggasztó mérvben emelkedik. A korszellem irányát a tétlen panasz nem fogja megváltoztatni. Az államnak és társadalomnak nagyon komoly és kitartó munkájára van szükség, hogy a bűnre hajló fiatalkorúak részéről fenyegető veszély tovább terjedése meggátolható legyen.Törvényhozásunk, követve a többi művelt állam példáját, az 1913. évi VII. törvénycikkel megalkotta a fiatalkorúak bíráinak és a fiatalkorúak bünügyében követendő eljárásnak intézményét. Alapgondolata a törvénynek, hogy a fiatalkorúak birája, ne a bűncselekmény megtorlását, hanem a fiatalkorú nevelését és megjavítását tekintse feladatának. Sokat igérŐ rendelkezése a törvénynek az is, hogy a fiatalkorúak birája bűncselekmény fennforgása nélkül is eljárhat olyan gyermekek és fiatalkorúakkal szemben, akik környezetükben az erkölcsi romlás veszélyeinek vannak kitéve. Ezeket állandóan felügyeli, szükség esetén megfenyíti, veszélyes környezetükből kiveszi stb. A törvény a fiatalkorúak birájának munkatársául a társadalmat jelöli meg. Különösen pedig az úgynevezett pártfogó (patronage) egyesületek társadalmi intézményére támaszkodik abban az irányban, hogy ezek a működési területükön élö és felügyeletet igénylő gyermekek és fiatalkorúak életviszonyait megfigyeljék, észleleteiket a fiatalkorúak birájával közöljék, a biró intézkedéseinek célszerű végrehajtását ellenőrizzék. Amidőn Pápa városa és a pápai járás területére nézve a pártfogó egyesület megalakulása iránt a kezdeményező lépéseket megtesszük, ismételten is felhívjuk társadalmunk közönségének figyelmét arra, hogy az egyesület megalakítása és az abban való ténykedés egyenesen a törvény által kijelölt kötelességet kér pez. E mellett helyi gazdasági életünk is, amely a maga fejlődő gyáriparával mind több gyermeket tesz ki a családi nevelés hiányából folyó elzüllés veszélyének, egyenesen önmagunk, erkölcsi és anyagi javaink biztosítása iránti kötelességünkké teszi a védekezés munkájának vállalását. Az egyesület tagjai alapító, rendes, pártoló és működő tagok lehetnek. Alapító tag az, aki az egyesület céljaira egyszer s mindenkorra legalább 50 korona összegű alapítványt tesz. A rendes tagok tetszés szerinti időig évi 2 korona fizetésére vállalnak kötelezettséget. A pártoló tagok 2 koronánál nem ki sebb adománynyal támogatják az egyesület céljait. A működő tagok semmi dijat sem fizetnek, hanem esetrőlesetre végzik a pártfogói teendőket a fentebb kifejtettek értelmében. Az egyesület anyagi terheihez az állam is hozzájárul és így az egyesület nem annyira a rendes tagok anyagi támogatására, mint inkább a működő tagok odaadó, szeretetteljes munkájára számít. Az egyesületbe való belépés a kibocsátott ivek aláírása által történik. A tagok az alakuló közgyűlés helyéről és idejéről külön meghívóban fognak értesíttetni. Pápa, 1913. évi október hó 6-án. Tisztelettel : Dr. Teli Anasztáz Szt.-Benedek r. főgimn. ig. Dr. Molnár Imre ügyvéd. Kis József ref. esperes-lelkész. Dr. Fürst Sándor kir. járásbiró. Képeslapok Kis Tivadarnál! A VÁROSHÁZÁRÓL § Városok kongresszusa. A magyar városok orsz. kongresszusának állandó bizottsága október hó 27-én Budapesten ülést tart, melyre a tanács Mészáros Károly polgármestert küldte ki. A gyűlés tárgysorozata a következő: 1. A földgáz kihasználása. 2. A városok hitelügye. 3. Dr. Antal Géza orsz. képviselő, kongreszszusi állandó bizottsági tag indítványa a városi tisztviselők, országos nyűg dij-intézetének létesítése iránt. (Az indítványt egész terjedelmében mai számunk vezető helyén közöljük.) 4. Pécs város megkeresése a katonai beszállásolási törvény módosítása tárgyában. 5. Folyó ügyek. § A városi Iskolaszék e hó 17-én Kis Ernő elnöklésével ülést tartott, melynek határozatából megkeresték a v. tanácsot, hogy a hitoktatók részére, kik a községi iskolában tanítanak, fuvarátalányt bocsásson rendelkezésre. Véleményt mondott az iskolaszék Győri Gyula biz. tag referádája alapján az Ákossy Sándor kecskeméti keresk. szaktanár által felállítani szándékolt keresk. szaktanfolyamról. A terv minden reális bázis nélkül szűkölködik s azért az iskolaszék nem pártolja. — Az ülés második felében Göndör Ferenc kir. s.-tanfelügyelő elnöklésével, kit első megjelenése alkalmából szivesen üdvözöltek, az ipariskolában felállított új párhuzamos és gyüjtöosztály óráinak ellátásáról gondoskodtak. A régi tanerők közül óratöbbletet kaptak Nagy Pál és Szutter Dániel; új óraadók gyanánt pedig megválasztattak Zsilavy Sándor (rajzra), Gráczer János és Pados Antal (közismereti tárgyak tanítására). § Ovoda-államosítás. A város polgármestere a mai tanácsülésen bejelentette, hogy az alsóvárosi magánóvodába több, mint 160 gyermeket Írattak be, amiből az látszik, hogy az Alsóvárosnak nem egy, hanem tulajdonképpan két ovodára volna szüksége. A város pénzügyi helyzete azonban nem engedi meg, hogy még egy ovoda állíttassék fel, másrészt mivel az alsóvárosi óvónő csak nehezen tudja ovodáját fenntartani, mert az ovodába járó gyermekeknek csak csekély része után fizetik meg a rendes járulékokat, azt javasolja, hogy forduljanak kérelemmel a kultuszminiszterhez, hogy a jelenlegi ovodahelyiséget bérelje ki az állam, nevezzen ki oda óvónőt, a város pedig kötelezze magát a dologi kiadások viselésére s így az államivá lett ovodát 1914 november elején nyittassa meg. A polgármester bizik benne, hogy ennek a tervnek a keresztülvitele nem fog nagy nehézségekbe ütközni. § A nyilvános házak ellen. Egyik juniusi közgyűlésen a képviselőtestület a major-utcai nyilvános házaknak az Irhás-utcába leendő kitelepítését határozta el s ez a határozat jogerőre emelkedvén, a nyilvános házak tulajdonosai az Irhás-utcába tették át üzleteiket, illetve az építkezéseket ott megkezdették. A képviselőtestület 40 tagja, köztük olyanok is, aki a juniusi határozat mellett szavaztak, most sürgős kérvényt adott be a város polgármesteréhez, melyben rendkívüli közgyűlés egybehivását kérik és a képviselőtestület elé azt az indítványt terjesztik, hogy: „a nyilvános házak ne az Irhás-utcába, hanem alapos körültekintés után olyan utcába tétessenek, ahol legfeljebb a továbbfejlődésnek vágják útját, de nem tesznek tönkre egzisztenciákat, nem vetnek akadályt a jövőben sem a forgalom fejlődésének, s mindenek felett nem sértenek magasabb erkölcsi érdekeket". Kérvényezők hangsúlyozzák, hogy indítványuk elfogadásával nem teszik az előző határozatot meghozó városi képviselőket következetlenekké, mert a hiányos információ alapján alkotott jóhiszemű tévedést helyreigazítani nem következetlenség, hanem okosság és kötelesség. Főzzön ma magyaros bablevest (5 személy részére) a következőképen: Egy babérlevéllel sósvizben Va liter babot főzünk. Mielőtt az megpuhulna, kg. kolbászt teszünk bele és a babot puhára főzzük. Igen vigyázzunk arra, hogy mire a bab megfőtt, csak annyi viz legyen rajta, hogy keveset ellepje. Most egy kanál zsírban egy darab hagymát pirítunk, késhegynyi paprikát teszünk bele, 1Uter forró vizzel feleresztjük, 4 Maggi-féle kockát feloldunk benne, a levest a babra öntjük és jól felforraljuk. Ezalatt egy kanálnyi lisztet 3 kanálnyi tejföllel simára habarunk és ezt folytonos keverés közben a forró levesbe öntjük, melyet végül ecettel egy kissé megsavanyítunk. Meg fog róla győződni, hogy a ^ MAGGI kockából, dbja 5 előállított húsleves a hamis leveseknek erőteljes, jó ízt ad, í kocka 1/

4 liter húsleves számára. f,