Pápai Hírlap – X. évfolyam – 1913.

1913-02-01 / 5. szám

volt ez abban a tárgyban, hogy a Hungáriagyár nyugati oldalán is legyen országút, mely a jégverem-hidnál kapesoltassék be a Felsővárosi Hosszú-utcába. Költség 24150 K. Az áll. vál. a kérést pártolja, de kivitelét a pénzügyi viszonyok jobbra fordulásáig elhalasztandónak véli. Dr. Lőwy méltányosnak tartja a kérelem teljesítését s meg is szavazza, de aggodalma van, hogy a kivitellel kapcsolatos lesz a Hosszúutca uttestének megépítése is, ami a költségeket jelentékenyen emeli. A közgyűlés az áll. vál. javaslatát egyhangúlag elfogadta. m Dr. Kende lemondása. Miután az elhagyott gyermekek segélyalapjának számadását elfogadták, dr. Kende Ádámnak bizottsági megbízatásairól történt lemondását tárgyalták. Dr. Fehér Dezső indítványozta, hogy mivel dr. Kende nagy tudását, értékes munkásságát a bizottságok nem nélkülözhetik, a lemondás ne fogadtassék el s kéressék fel dr. Kende lemondása visszavonására. Ez indítványt dr. Körös Endre pártoló szavai után zajos helyeslés mellett egyhangúlag elfogadták. A Lajos-utca megnyitása. Az ügyhöz pártolólag szólt Halász Mihály, utalva arra, hogy ma a Lajos-utca valóságos tűzfészek. Becsey Ferenc szerint a vasúti út boltiveiből lehetett volna ez utcát megnyitni. Kis József pártolja az utca megnyitását és pedig annál is inkább, mert a kisajátítandó telkek nagy részét a város újból értékesítheti s így a költség legfeljebb 10.000 K-ra fog rúgni. A közgyűlés túlnyomó többséggel a kisajátítási eljárások megindítása mellett döntött. Yita nélkül. A Viasz-utca csatornázását akceptálták akkorra, ha a kövezetvámpénztár fedezetet nyújthat. — Mayer Adolfnak bolthelyiségét ismét bérbe adták. Vágóhídi építkezés. Geiringer Károly vállalkozó azon kéréséhez, hogy részére a teljesített munkák után járó összeg kiutaltassék, dr. iehér Dezső szólt hozzá. Elismeri, hogy fizetés Geiringernek nem, csak az engedményes takaréknak fizethető, viszont azonban nem méltó a városhoz, hogy ha bizonyos munkák készen vannak már, ne fizessen. Arról, hogy a kikötött pönále erejéig tízezrekre menő összeget vonjanak le, a bírói gyakorlat ismeretében beszélni se lehet. A város érdekei azonban feltétlenül megvédendők s ez megtörténhetik, ha az amúgy is tartandó birói szemle alapján a hiányzó munkákért, továbbá az elmaradt haszonért bizonyos összegek levonásba hozatnak, s a többi pénz birói letétbe helyeztetik. Dr. Csolcnyay János kifejti, hogy birói szemlével megállapíttatni a hiányokat igen költséges, ez maradhat a kolláudálásra; az előkészítő bizottsági javaslatok szigorúan a szerződés alapján hozattak meg. Becsei Ferenc a kisiparosok érdekében levőnek találná, ha a a vállalkozó egy bizonyos összeget kaphatna. Fischer Gyula szerint az iparosokra nem, egyedül a városra szabad tekintettel lenni. Böhm Samu úgy véli, hogy a végzett munkáért pénz jár, a méltányosság követeli meg, hogy ez nem Geiringernek, aki illetéktelenül kérte, de a P. és vid. takaréknak fizettessék ki. Dr. Scheiber í szerint méltányos, hogy a város azokra az iparosokra is tekintettel legyen, akik a takarékkal nem egyeztek meg. Steinberger Lipót szerint a hitelezők ügye közönyös a város szempontjából s a birói szemle befejezte előtt nem lehet az ügyről beszélni. A vita bezárása után a polgármester kijelenti, hogy a birói szemle után a főszámvevő vei a hiányokról s a kárról számadást készíttet s aztán az ügyet legsürgősebben újból a közgyűlés elé hozza. Ezt általános megnyugvással elfogadták. A további ügyek. A keresk. miniszte r leiratát, hogy építőipari továbbképző tanfolyamot létesít örvendetes tudomásul vették, a kivánt hozzájárulásokat megszavazták. — Néhai Osvald Dániel házát a város az árvaalaptól megvette. — A kataszteri bérházat a hivatalnak újabb két évre 2600 K helyeit 3775 K-ért adták "bérbe. A közgyűlés 746-ra véget ért. Információk — Inkasszók, Kétes kö

vetelése

k megváltása — Tranzakciók, Fizetéské

ptelen cégek szanálása, Egyezségek financirozása, Moratóriumok kieszközlése, ^ és megállapodások létesítése, . a hitelezők meglátogatása kapcsán. Lloyd Hitelvédö Egyesület Budapest, Andrássy-út 24. Telefon: 177-45,42-43, 119-11. Sürgönyeim: Lloydibus. Közbenjárók díjaztatnak. A magyar nyelv a műhelyekben. Ismeretes, mesterségeink műnyelve menynyire telítve van német elemekkel. Városainkat a Habsburgok uralma óta elözönlötték az osztrák mesteremberek s magukkal hozták a sok német műszót, úgy hogy a hazai műhelyek nyelvében valóságos bábeli zavar uralkodik. HA ellátogatunk egy-egy magyar műhelybe, olyan magyar kifejezéseket hallunk ott, melyekre szemünk szájunk eláll. Teszem : Az asztalos streik-módlival húzza meg a vonalat. Klop-szagqal, apszec-szaggal, slicc szaggal fürészel. Slikk-gyaluval, holker-gyaluval bánik. Az inastól a ranpangot, a legénytől a canhőblit kéri. Egyre stelmast, fuksvancot emleget. A lyukat lokbejdlivel vési. A kárpitos műhelyben a szőrt harejgerrel húzzák ; dupla-spiccel varrnak; a szeget gaszfusszal húzzák ki; cvikk-canglival fogják meg a tárgyat; spic-hamerral kalapácsolnak vagy prakkerről. Ha a díszítést fel akarják helyezni, akkor forslagerral fúrják ki a falat. A fotelt soppunggal töltik ki; azután rápikkirozzák a szövetet; a gurtnira fédergrundot helyeznek ; a levarrást durrsnirozzák; a körülvarrás helyett garníroznak. A cipész műhelyben azt halljuk, hogy még a kis falusi suszterinas is a folnerungot kéri; ha fényesíteni akar, ampasszal dörgöli a cipő sarkát; a kaptafát meg laszcigerrel húzza ki. A mester knájbbal vágja a bőrt, s falcfogóval húzza a fára. A szeget bejcanglival húzzák ki; a talp szélére stofferral hamisítják az öltést; a kócót ubnémerrel vágják le. A szabász csusznejderrel vágja a bőrt; s ha kése eltompul, velisteinon köszörüli meg. A szabó klapni-fán vasal, de glanc-párnán is ugyanezt teszi. A fércet frimmel húzza ki. A zsebfedő az ő nyelvén : bátni. Ha a posztó két szélit visszájáról Összevarrja, akkor stircel. Szabó nyelven a ruha széle: kant. Ha ezt kézzel varrják, akkor durknádolnak. A nadrág aljának fölvarrása : krejcstik. Ha a kabátszéí nincsen tűzve, akkor a kantot hollal készítik. A mellényzseb : lejsztni. Stb. Igaz, hogy a magyar m esterember ezeknek nagyrészét már annyira megszokta, hogy alig érzi idegen voltukat; de azért mégis anynyira kirínak a magyar beszédből, hogy a régi szokásnak megváltoztatása mindenképpen kívánatos. A M. Tud. Akadémia éppen most adta ki Frecskay János 35 évi munkásságának eredményét : a Mesterségek szótárát, melyben a megnevezett nyelvtudós 50 mesterségnek leirását és szókincsét egyesítette. A rengeteg számmal befurakodott német műszavak mellé lesz a közönségben elég érdeklődés. 1880-ban már az intendáns hajlandó lett volna az egész tetralógia előadására, most azonban Wágner Richárd a mű .tökéletes

4

1 előadását követelte és azt kívánta, hogy a mű egyes tagozatai a maguk sorrendjében kerüljenek előadásra, Seidl Antal dirigáljon, ő maga pedig alkalmas énekművészek kiválasztásánál döntő szóval birjon ; persze az intendatura ebbe nem egyezett bele és így a terv megint dugába dőlt. Ekkor érkezik a vándor trupp, melynek vezetője Neumann Angelo inkább udvariasságból jelentkezik az intendaturán és truppja számára bebocsáttatást kér a kir. operaházba és minthogy a kir. operaház ezzel szemben a saját művészi gárdáját akarta beállíttatni, megegyezés nem jött létre. Jó, jó, de hát hol maradt a német császár, a néhai jó öreg Vilmos császár, aki Bayreuthhoz 22.500 márka értékű részjegygyei járult és a legelső ünnepi színjátékon jelen volt Bayreuthban, hát neki egy szava se lett volna a tetralógiának saját színházában való előadatásához ? A jó öreg nem avatkozott intendánsának dol gaiba — és így történt, hogy a vándor művész- I, személyzet bevonult a Viktoriába, hol 1881 május 5-én a .Rajna kincse "-vei brillírozott. — Persze a vándor trupp előadásán maga Wágner is jelen volt, ki a társulat berlini szereplését megelőzőleg a próbákat maga vezette. A páholyban való megjelenése tomboló lelkesedést váltott ki a közönség lelkéből. Nos tehát ez volt az út, amelyen Wágner Richárd halhatatlan műve a Nibelung-tetralógia eljutott valahára — Berlinbe. Érdekes találkozása az eseményeknek, hogy 1876—1881-ig, vagyis a tetralógiának Bayreuthtől a berlini Viktória-színházig való eljutásáig, egy Hülsen grófnak, Hülsen-Haeseler Botho grófnak, a berlini kir. operaház azon időkori főintendánsának aggályoskodásán és akadékoskodásán mult a nagy műnek a kir. operaházban való előadatása, s ma ismét egy Hülsen gróf, Hülsen-Haeseler Georges gróf, az elébb említettnek fia, a berlini kir. opera jelenlegi főintendánsának, aki most ünnepli főintendánsságának tizedik évfordulóját, kezében van a tetralógia sorsa. Hülsen-Haeseler Georges gróf főintendáns maga vezeti az egész mű beállítását, insceniálását, rendezését, diszletezését teljesen Wágner Richárd szellemében és intencióinak megfelelően, a modern színpadi technika bámulatos eszközeinek felhasználásával. Ügy látszik Wágner Richárd művészfantaziájának álma csakugyan megvalósul ... Ha Wágner Richárd ezt megérte volna . . . & Vll Z K5G Siessen addig, mig nem késő egészségét visszaszerezni! Egy jelentéktelennek látszó meghűlés az összes légzőszervek legkülönfélébb megbetegedésétvonhatja maga után. Igyekezzünk idejekorán elejét venni a bajnak, mert a könnyelmű elhanyagolás sokszor végzetessé váltatik. A meghűlésből eredő köhőgrés, rekedtségr, meghűlés^ nehézlélerzés és a légzőszervek hnrutos megbetegedéseinél kitűnően bevált az -orvosi előkelőségek VBIQEOIBÜI Mindenütt kapható. Egy üveg ára 3 korona öO QUér általjavasolt 1 UOEiSill^ egy nagy üveg ára 5 korona. Postán Legkevesebb. 9 üveg rendelhető meg utánvéteUel az egyedüli főraktárból: Blana-Éyéjyszerfár, Budapest, Károly-kgrut fi» sz&m Zk.SO