Pápai Hírlap – X. évfolyam – 1913.

1913-10-11 / 41. szám

az a része, mely érintve érzi magát e pedáns megállapítástól, bátran levonhatja a további következtet saját lelkivilágára!) Igazságtalanság volna azt állítani, hogy kevés a vidéken az olvasók száma; éppen nem az ! A baj abban van, hogy a sok olvasó irodalmi szükséglete a felületes napilapokkal tetőződik. A komolyabb szépirodalmi, vagy tudományos művek iránt alig mutat valamelyes vonzalmat. A kaszinók könyvtáraiban — melyekbe néhanapján betekint — csak a regények, meg a képeslapok után kap. ízlését finomítani, tudását gyarapítani dehogy igyekeznék nagy emberek műveinek tanulmányozásával! Az ő általános műveltségének gyűjtő ideje lezárult az érettségi vizsgálattal, vagyis tudása — „befejezett műveltség" ! E „befejezett műveltség" szánandó dilettantizmusával vergődik azután egész életén keresztül, abban a hitben, hogy kultúremberek közt a helye, holott elméje üres, Ítélőképessége semmis, érzésvilága sivár, gondolkodása alantjáró; tehát valójában csak kontár szinésze a kultúrának ! Ilyen kontároktól sötétlik Magyarország Kárpátoktól le az Adriáig; s ha ma Petőfi feltámadna, föntebbi versében alighanem csak egy szót változtatna meg: a „kalendáriomot" helyébe a „napilapot" tenné, mert bizony úgy általában — szégyen ide, szégyen oda — nem nagyon terjednek tovább irodalmi szükségleteink. Priscus. MZ UJ ms sarkot líí A VAROSHAZAROL. § A Hungária-gyár kocsiutja. A város hatósága a Hungária műtrágyagyárat annak idején négy méter széles kocsiút építésére kötelezte, mely a közigazgatási bejárás alkalmával is így nyert megállapítást. Mikor az út elkészült, akkor látta csak a város, hogy az út oly keskeny, hogy azon a kocsik alig birják egymást elkerülni. A városi tanács indítványára a közgyűlés hozott is egy határozatot, mellyel a négy méter utat négy ölre korrigálta s a gyárat az útnak ily értelemben való kiszélesítésére kötelezte, mondván, hogy az csak tollhiba folytán vétetett négy méterre. A gyár igazgatósága ezt a határozatot megfellebbezte s a tanács most azt javasolja a közgyűlésnek, hogy a fellebbezést vegye előterjesztésnek, akikorrigáló határozatot helyezze hatályon kivül s lépjen érintkezésbe a gyárral, hátha az elszámított út barátságos úton kiszélesíthető lesz. § A város fogyasztási adómegváltása. Pápa városának a borital és husfogyasztási adó megváltása tárgyában létrejött egyezségét, amely 1914 január 1-től 1916 december 31-ig terjedő joghatállyal bir, a veszprémi kir. pénzügyigazgatóság jóváhagyva megküldötte. A város ezen egyezség szerint adómegváltás cimén évente 54.400 koronát fizet az államnak. § Kétféle mérték. A városnak a földmives iskola mellett levő ingatlana, az új kataszteri felmérés következtében 347 négyszögöllel kisebbnek van a kataszteri földkönyvben feltüntetve, mint amekkorának a régi felmérés megállapította. A tanács ezért a területet felmérette a városi mérnökkel, aki azt nem 34] öllel kevesebbnek, hanem 318 öllel többnt találta. Ezen feltűnő eltérés miatt most a tí nács megkereste a pápai felmérési felügyelő"

5 séget, hogy a kérdéses ingatlant újból mérje fel, s ha a városi mérnök felmérése felelne meg a valóságnak, úgy a hibát a kataszteri földkönyvben, birtokivben és térképen javítsa ki. Egyúttal a városi gazdát a felmérés alkalmával a határok megjelölésére utasította. § Épitési engedélyek. A városi tanács legutóbb tartott ülésében Keresztes Mihálynak a Czuczor-utcában toldalék építkezésre, Pados Ferencnek a Batthyány-ulcában magas-földszintes lakóházra, Schaffhauser Józsefnének a Tamás-utcában földszintes lakóházra, Koréin Ernőnek a Szent László-utcában portál építésére, Balogh Ferencnek a Batthyány-utcában földszintes lakóházra és Németh Józsefnek a Varga-utcában tetőzet-átalakításra építési engedélyt adott. § A cigányok letelepítése. Lapunk mult számában megirtuk, hogy a tanács komolyan foglalkozik a kóborcigányok letelepítési ügyével s a városi gazda tett is már javaslatot a Somlói-uton egyház megvételére. A Somlóiúti lakosok most kérvénnyel fordultak a tanácshoz, hogy köz- és vagyonbiztonsági szempontból a cigányokat ne telepítse a Somlói-utra, hanem helyezze őket olyan helyre, ahol azok rendőri ellenőrzése is könnyebben teljesíthető, másrészt pe£ig a lakosság nincs annyira kitéve azoknak a rettegéseknek, amelyeket a cigányok rendszerint kelteni szoktak. Ez a kérvény azonban a legnagyobb valószínűség szerint tárgytalanná válik, mert a tanács legutóbbi ülésében úgy határozott, hogy a cigányokat a gyepmestertelep mellé helyezi, ahol a városnak ingatlana van. A városi gazdát fel is hivta már a szükséges épület költségvetésének a^ beszerzésére. < § Hirdetmény. Minthogy a vöröskereszt jelképével, illetve a vöröskereszt (Genfi kereszt) elnevezéssel ellátott áruk a m. kir. kereskedelmi miniszter 42521/1913. sz. rendelete értelmében f. évi szeptember hó 27. napjától kezdve csak úgy hozhatók forgalomba, vagy tarthatók üzletben eladás végett készletben, ha azokat az illető árusítók az e célra szolgáló bélyegzővel lebélyegeztették, — felhívom tehát mindazokat, akik a fentebb körülirt jelzéssel ellátott áruk gyártásával vagy elárusításával foglalkoznak, hogy az elárusítani szándékolt áruik lebélyegzése végett, esetről-esetre a rendőrkapitányi hivatalban jelentkezzenek. Pápa, 1913 szeptember 15-én. Szokoly rendőrkapitány. — Egyházkerületi közgyűlés. A dunántúli református egyházkerület ez idei évi rendes közgyűlését f. hó 5—7-én tartotta Pozsonyban. A gyűlés iránt szokatlan érdeklődést keltett az a körülmény, hogy a gyűlés első napján, vasárnap szentelték fel díszes közönség részvételével, lélekemelő ünnepély keretében az ősi koronázó város szépen fejlődő református gyülekezetének 200.000 koronába kerülő gyönyörű új, román stílű templomát, amelyhez hosszú 18 éven át gyűjtögették apostoli buzgóságu lelkészük Balogh Elemér vezetésével a szükséges összeget. — Az ünnepélyen, amelyen az intelligens város vezető körein kivül jelenvolt gróf Tisza István főgondnok, miniszterelnök, Balogh Jenő igazságügyminiszter és Benedek Sándor közoktatásügyi államtitkár, a felszentelő beszédet szokott ahogy kimondta, még mindig nem érzett fájdalmat. Csak valami szorongó érzést, amely elállta minden idegét és mintha lelkén vad viharok jártak volna keresztül. A nő elment pár lépést tőle s.háttal egy fa törzséhez támaszkodott. Ő nem mert közeledni hozzá s a szél zúgásában csak pár őrjöngő szó jutott el hozzá... „még jobban szeretem őt . . . soha . . . soha . . — Menjünk — biztatta a férje, mikor észrevette, hogy neje sirt. A nő ránézett, kisirt, könnyteli szemével és bizalmasan férje vállára hajtotta fejét, ez átölelte őt és szótlanul mentek a ház felé. Nehéz esőcseppek hulltak már alá, de a szél még egyre erös volt és egyenesen arcukba vágott. A férj ismét visszasimította nejének haját, ezáltal homloka nagy és okosnak tűnt föl; szeme le volt csukva és a férjnek mintha valaki azt mondta volna, hogy a nő őt szereti. Végtelen szánalmat érzett Önmaga iránt, neje és mindenki iránt. Ami a természetlen szélvihar ereje alatt megremegett, megragadta őt. Lelkét könnyűnek érezte, de lába mintha súlyos ólomhoz lett volna kötve. Hajnali négy órára elvonult a vihar. A mérnök fel-alá járt dolgozószobájában. Sóhajtozott. Nyögött. Ugy érezte, hogy meg kell őrülnie. Asztalán és a padlón feldúlt rendetlenségben papírok hevertek. — Erkölcstelen asszony ! Erkölcstelen nevelés ! Átkozott élet! — kiáltotta hangosan. Az ebédlőnek bezárt ajtaja mögött az asszony térdelve könyörgött: — Nyisd ki! Szabadíts ki innen ebből a sötétségből Lenja ! Nyisd ki az ajtót. Mindent elmondok neked és meg kell bocsátanod. No nyisd ki kérlek Lenja . . . — Átkozott házasság! Erkölcstelen rossz asszony ! — hallatszott az ajtón át, hol közeledő, hol távolodó lépések zajával. — Te nem értettél meg engemet, Lenja — kiáltott fel az asszony — mindent megmagyarázok. Engedj ki! Te szeretni fogsz, Lenja! Tévedés az egész ; tréfáltam csupán. — Még csak három éve ! Nincs is három éve, hogy együtt vagyunk. Senki sem hinné el, ha hallaná ! Mit meg nem tettem ezért az asszonyért! — beszélt a férj tovább hangosan, mintha nem tudná, hogy neje az ajtó mögött van. — Bocsáss meg — könyörgött ez. — Tudtam én, hogy mit teszek? Nem birok élni nélküled! Megölöm magam ! Hallod ? Hallod, mondd ? Újra kopogott az ajtón. Félénken, de türelmetlenül. Aztán sirt, nyöszörgött. Végre egy óra múlva kinyílt az ajtó és a férj halvány, merev arccal intett nejének és előre engedte szobájába. Már akkor egész világos volt. Az ablakon át be látszottak a nedves, lombjukvesztett, az egy éjszakán át megöregedett fák. Az ebédlőnek egyik ablakdeszkáján a nyitott könyv hevert. Férj és feleség között, kinos beszélgetés kezdődött. — Zavart, gyötrő kimagyarázások, könnyek, sikolytól megszakítva. Egy fiatal paraszt szolgáló leány, akit a szokatlan éjjeli lárma felkeltett, már régen a ház körül járt és minden eshetőségre számítva, keservesen sirt. Az ablak alatt közvetlen a fal mellett vén béka vonszolta magát. A földgömb egyik felét beburkolva, nyugodt, szélcsendes nappal kezdődött, amelynek minden történendő eseménye előre meg volt állapítva és minden tárgynak és tüneménynok meg volt a maga meghatározott helye és célja. Politzer Ferenc űri és női divafáruházának (F

ő-utca és Deák Ferenc utca sarok

) nŐÍ konfekció-Újdonságai, melyek legmodernebb kiállításuknál fogva a legkényesebb Ízléseket is kielégítik. A legnagyobb választék női felöltőkben, bakfis- és gyermekkabátokban, őszi kosztüm- és blúzkelmékben, angol férfiszövetekben. Dús raktár szőnyeg, függöny és ágygarniturákban, pinkafői pokrócokban. Nagy választék úri és női divatcikkekben. Meglepő raktár kész kosztümökben, boák- és muffokban.