Pápai Hírlap – X. évfolyam – 1913.

1913-10-04 / 40. szám

PÁPAI HIRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos főszerkesztő: I)KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. SZEMLE. Erők egyesítése. E régi örök igazságnak, mely annyiszor szokott feledésbe menni, hogy nagy célok elérésére az erők egyesítésére van szükség, egy pompás eszme konkretizálása szerezhet a közel jövőben ismét diadalt. Arról van szó, hogy a városok, amelyekre a maguk parciális, egészen szük körre szorítkozó nyugdíjintézeteiknek fenntartása s ezeknek az államkormánytól megkívánt módon való modern fejlesztése szinte elviselhetetlen terheket ró, minden tisztviselőjüket és alkalmazottukat egy (egységes nagy nyugdijtársulat tagjaivá tegyék. Pápa város külön dicsőségének kell tartanunk, hogy az eszmét a mi városunk országos hírű képviselője, dr. Antal Géza vitte a legilletékesebb fórum, a városok kongresszusa elé s ugyanő nyert megbízatást, hogy az eszme intézményes alapon való megszervezésére tervezetet készítsen. A városok kongresszusa bizakodó reménynyel néz a tervezet elé s a kultúráért hozott áldozataikat sinylő magyar városok valósággal fellélekzenének, ha ez égető probléma megoldása saját erejüknek nem ujabb megfeszítésével, csupán a többi erőkkel egy célra egyesítésével sikerülne. És mi hisszük, hogy sikerül is. Egységben van az erő. Városok kongresszusa. — 1913 szeptember 29., 30. — A városok kongresszusa e héten hétfőn és kedden Nagyváradon tartotta tanácskozásait. A nagyfontosságú tanácskozásokban városunk részéről dr. Antal Géza orsz. képviselőnk és Mészáros Károly polgármesterünk vettek részt. Képviselőnk a tanácskozások folyamán többször nagy érdeklődés mellett felszólalt. A városok nyugdíjintézete felállítása tárgyában tett korszakalkotó javaslatát más helyen méltatjuk s annak idején bővebben ismertetni fogjuk. A kongresszus lefolyásáról itt következő tudósításunk számol be: Nagyvárad városa lobogó diszben várta vendégeit, akik — nyolcvankilenc város száztizenegy kiküldötte — vasárnap este az egyebekben is páratlanul élénk életű korzó ezernyi közönségének sorfala között hajtattak be Bémertéri szállásaikra. A vasúti állomáson a vendégeket Rimler Károly polgármester fogadta a városi tanáccsal. Este 8 órakor a szinházban díszelőadás volt, amelyet ismerkedő-est követett a Biharmegyei Nemzeti Kaszinóban. A gyűlés hétfőn délelőtt kezdődött a városháza dísztermében. Ezen megjelentek a kiküldötteken kivül Széchenyi Miklós gróf, Radu Demeter és Felcser püspökök, továbbá HlatJcy Endre városi és Miskolczy Ferenc megyei főispán és csécsi Nagy Géza honvédhuszár alezredes is. A gyűlésen fölváltva Bárczy István dr. budapesti és Brolly Tivadar pozsonyi polgármesterek elnököltek. Bárczy polgármester bejelentette, hogy a gyűlést táviratban üdvözölték a többi között : a belügyminisztérium városi osztálya, továbbá Némethy Károly államtitkár és az állami tisztviselők országos szövetsége. • A földgáz problémája. Az elnök rövid megnyitója után a földgáz kérdését kezdték tárgyalni, melyről Bernády György tartott nagyszabású előadást. Pfeiffer Ignác, Becsey Antal és Ripka Ferenc hozzászólása után a kongresszus a következő határozati javaslatot fogadták el: 1. A magyar városok kongresszusa által összehívott országos értekezlet az erdélyi földgáz kihasználására csak oly megoldást tart helyesnek, amely a kihasználásnak minden közvetett és közvetlen hasznát az ország közgazdasága részére köti le. 2. Tekintettel arra, hogy a földgáz legtermészetesebb fogyasztó piaca a magyar városokból alakul ki, a magyar városok szükségesnek tartják, hogy az állam, mint termelő és a városok, mint fogyasztók között való üzleti kapcsolat minden idegen közvetítés mellőzésével közvetlen legyen. 3. Az országos értekezlet fölkéri a magyar városok kongresszusának állandó bizottságát, hogy szakférfiak bevonásával a most megállapított elvek alapján a további intézkedéseket sürgősen tegye meg. A városok hitele. * A gyűlés résztvevői nagy érdeklődéssel várták Lukács Ödön nagyváradi városi tanácsos mai előadását a városi hitelről. Hónapok alapos és körültekintő munkájának az eredménye Lukács tanácsos magvas és nagyértékü tanulmánya, amelynek gazdag adatgyűjteménye kiterjeszkedik e százágu kérdés egész területére. Előadásának bő kivonata itt következik: A magyar állam eddig nem fordított annyi gondot a városi közhitelre, mint amennyit ennek állami szempontból való fontossága megérdemel. Az előadó ismerteti azokat az intézkedéseket, amelyeket a magyar törvényhozás eddig a községi közhitel érdekében tett, majd azt a tevékenységet, amit e téren maguk a városok kifejtettek, azután pedig áttért a mai nyomasztó pénzügyi helyzetnek a vázolására, amely megbénítja a városok munkásságát is. A városok olcsó beruházó kölcsön fölvételére nem is gondolhatnak és szinte szerencséjüknek tartják, ha rövid lejáratú, de annál .drágább kamatozású függő kölcsönhöz juthatnak. Ez a szomorú helyzet súlyos veszedelmeket rejt magában. Ismerteti a városok vagyoni állapotát, jövő terveit és ennek kapcsán a városok hitelkeresletét. Két város mérlege passzív, a többié aktív. Pótadójuk 0—163 százalék között mozog. Tizenhárom városban nincs pótadó. A legközelebbi beruházásból a törvényhatósági városok 179 milliót produktív és 93 milliót improduktív beruházásra szántak. A rendezett tanácsú városok 124 milliót produktív célra akarnak fordítani, 51 milliót improduktív célra. Ezek után az előadó hosszasan és részletesen ismerteti a városi hitel kielégítésének formáit az európai államokban. Megfelel azokra a kérdésekre, hogy a külföldön milyen az állam funkciója a községi hitel támogatása érdekében, milyen az állami hitelnyújtás, a közvetett állami hitelnyújtás, milyenek a törvényes kedvezések. E tanulságos példák fölsorolása után áttér a hazai községi hitelügy ismertetésére. A hazai hitelügyet elsősorban a tökeszegénység határozza meg, továbbá a községi hitelügy szervezetlensége és az állami támogatás hiánya. Az első teendő a hitelügy szervezése, ez pedig kétféle módon történhetik: az egyes városoknak a pénzpiaccal való közvetetten összeköttetés lehetővé tétele. Az első föltétel megkívánja, hogy a nagyobb városoknak önállóan joga legyen kötvények kibocsátására. A városi hitelt középpontosítani kell. Ezért meg kell alapítani a belga rendszerű Crédit Communalét. Az állami támogatás a következő formákban kívánatos: 1. a hitelezőkre a pupillaritás törvény utján való megállapítása; 2. a kötvények utján fölvett kölcsönöknek bélyeg-, illeték- és adómentesítése és végül a pénzintézetek ama jogának biztosítása, hogy betéteik bizonyos százalékát községi kötvények vásárlására fordíthassák. A nagy tetszéssel fogadott előadáshoz hozzászólt Bárczy István dr. Eltérő véleményen van az előadóval szemben. A javasolt bank éppen akkor nem fog majd tudni kölcsönnel szolgálni, amikor a legjobban kelle ne. A városi bank iránt tehát nincsen nizalma. Ez nem a saját pénzét fogja adni, hanem csak közvetíteni fog. Nagy bankjaink állandó összeköttetésben állanak a nagy piaccal és bajos volna városi bankot állítani, amely ezeknél jobb összeköttetést tud szerezni. Kívánatos, hogy centrális szervezete legyen a városoknak. Annyi bizonyos, hogy a városok maguk nem tudják hiteligényeiket kielégíteni. Ezért az államnak kell segíteni. A fő, hogy minél hamarább pénzt kapjunk. Az állam, ha egy milliárdot meg tud szerezni, akkor egy pár milliót ebből a városoknak adhat. Az államnak érdeke, hogy segítse a városokat. (Taps.) Steiner érsekújvári polgármester a szakbizottság kiküldetését indítványozta, amely az észrevételeket tárgyalná. Dr. Antal Géza ország-, gyűlési képviselő az új bank fölállításának tervéről egyszeri hallásra még nem akar nyilatkozni. Indítványozza, nyomassák ki az előterjesztést. Bárczy polgármester javaslatának elfogadását kéri azzal a kiegészítéssel, hogy az állandó bizottságnak jelentsék be a városok, hogy mennyi a legégetőbb szükségletük és erre kérjenek állami segítséget. Az államosítás kérdése. Ezután Harrer Ferenc fővárosi tanácsos a közigazgatás reformjáról tartott előadást. Amikor a városok szempontjából az általános közigazgatási reformról szólani kell, nehéz az előadó helyzete, mert ez idő szerint e tekintetben nincs egyéb támpontja, mint a miniszterelnöknek legutolsó sajtóbeli nyilatkozata. E szerint az önkormányzati reform alapelvei volnának : az önkormínyzati tisztviselők állami kinevezése és ennek ellensúlyaképpen a laikus elemek igazgatási részvételének fokozása. Mindkét eszme egyenes ellentéte a kongresszusPolitzer Ferenc űri és női divafáruházának (Fő-utca és Deák Ferenc utca sarok

) g)5Í kOnfekcÍÓ-tljdOnSá§aÍ, melyek legmodernebb-kiállításuknál fogva a legkényesebb Ízléseket is kielégítik. A legnagyobb választék női felöltőkben, bakfis- és gyermekkabátokban, őszi kosztüm- és blúzkelmékben, angol férfiszövetekben. Dús raktár szőnyeg, függöny és ágygarniturákban, pinkafői pokrócokban. Nagy választék úri és női divatcikkekben. Meglepő raktár kész kosztümökben, boák- és muffokban. Megérkeztek