Pápai Hírlap – X. évfolyam – 1913.

1913-09-20 / 38. szám

Hzabott árak I -O .H 3 HALÁSZ TESTVÉREK Legmegbízhatóbb kiszolgálás! férfi-, gyermek-ruha és úri-divat áruháza Pápa, Kossuth Lajos utca, a postával szemben. Nagyságos Uram és Asszonyom! Becses engedelmével tudatjuk, hogy az őszi divat legutolsó termékei: férfi- és gyermeköltönyök, átmeneti kabátok, saját készítményü fehérnemüek már raktárra érkeztek, melyeknek vételkötelezettség nélküli megtekintését kérjük. Egyúttal felhívjuk a n. é. vásárló-közönség figyelmét, hogy üzletünk áthelyezése és kibővítése előtt a még raktáron levő áruk példátlan olcsó árban kerülnek eladásra. 15el- és külföldi nyakkendő-különlegességek. Bőr-áruk, kötött- és szövött-áruk. C*3 <rt>, pa cn r •• b » ~ g: s?" CB 3 ' SS <=». CD =3 t=I c =­CD — atr cs -s A színházi hét. A lefolyt hét előadásairól itt következik tudósításunk : A népszínmű, ez a speciális magyar mű­faj, mostanában meglehetős mostoha elbánás­ban részesül. Ha ambiciózus műkedvelők hébe­hóba fel nem elevenítenének belőle egyet-egyet, lassanként meg is feledkeznénk arról, hogy a magyar színészet történetében lapok vannak aranybetükkel telejegyezve, amelyek a népszínmű dicsőségéről zengenek bűvös-bájos éneket. Ami­kor Bíaháné és Tamási glóriás alakja szinte kultuszt teremtett a népszínműből. De űj idők jöttek, a két fényes csillag közül egyik lehul­lott, a másiknak fénye idővel elhalványult, s az elárvult népszínmű a hamupipőke szomorú sorsára jutott. A direktorok, akiknek nagyrésze tisztán anyagi szempontból kezeli a színészetet, átengedték magukat annak a tudatnak, hogy a magyar falu tiszta levegőjét, népének romlatlan erkölcsét, eredeti szokásait leszorította immár a színpadról a közönség degenerált ízlése, amely­nek — hogy közelfekvő példát említsünk — holmi Sztrájkol a gólya és hasonló irodalmi ter­mék felel meg. Van benn valami igaz, de hogy nem egészen így van, arról örvendetesen győzött meg bennünket a vasárnapi színházi est, ami­kor egy közepes kvalitású népszínmű, A gyerek­asszony zsúfolt házat vonzott, s talán nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy-a nagy érdek­lődést jórészben maga a népszínmű mint ilyen keltette fel. Nem ártana tehát, sőt az igazgatóra is egyenesen hasznos volna, ismét divatba hozni a régi, jól bevált szokást, hogy legalább vasárnaponként egy-egy jő népszínművet újít­sanak fel. Választék az bőven van belőle . . . Ami magát az előadást illeti, úgy tapasztaltuk, hogy a népszinmű légkörébe egyik-másik szereplő nem tudta magát beleélni. Kivételt képez Tihanyi Béla pompás bakaőrmestere, Szigethy Andor rendkívül rokonszenves és mulatságos molnár­inasa és Baróti Antal találóan jellemzett jó­lelkű plébánosa. Helyre menyecske vot a cím­szerepben Mezei Margit, de nem volt mindig biztos játékában. Pedig a népies tónus igen jól megfelel egyéniségének. Rózsahelyi Ilona szeretetre méltó volt, ám parasztleánynak — hogy is mondjuk csak: — túlfinom. Lantos Ferenc ambícióval játszott, de molnármesteré­ből hiányzott az erő. Idővel azonban jó szinész válhat belőle. A közönség az egész estén kelle­mesen szórakozott, aminek gyakori tapsokban adott kifejezést. Hétfőn a tavaszról már ismert szerep­lőkkel és kitűnő előadásban A faun került szinre. Fodor Oszkár bűvös alakítása most is szenzációsan hatott. Mesterien ördögi volt. A többi szereplők: Turai Antal, a Baróti-pár, Harsányi Gizi, Rózsahegyi Ilona stb. szintén igen sikerülten működtek közre, hogy a szép­számú közönség Knoblauch pompás művében minél teljesebb mértékben gyönyörködhessék. A vig özvegy még mindig vonz. Nem is csoda. Lehár sok szép muzsikát irt azóta is, azelőtt is, de ilyet csak egyet. Azonban a jó muzsikának egy rossz oldala van. Jó énekesek is kellenek hozzá. Mezei Margitról pedig ezt nehéz elmondani. A Lehár szép áriáit — így főkép a Viljadalt, a gyászvitézt — bizony nem tudta érvényre juttatni. Hangja kicsi, ének­előadása nem egészen kidolgozott. Volt azért egy-két sikerült száma is, boston-táncát meg háromszor is megismételtették. Magasan fölötte állt Tihanyi Béla (Danilo), akinek egészséges, teljes baritonja, biztos, Ízléses énekelőadása s disztingvált játéka biztosította a repríz sikerét. A „pavillon" áriát igen csinosan énekelte íöldessy (Rosillon) s az est sikerét előmozdítot­ták még Fábián, Nagy Imre, Faludi is. Fel­tűnt (mert szokatlan volt) a kórus fegyelmezet­lensége. A tavalyi fényes siker jegyében folyt le a Cigányprímás felelevenítése. Különös érde­kességet kölcsönzött neki, hogy ezúttal először lépett fel a szezónban P. Bihari Böske, a leg­bájosabb direktorné, akit a pápai közönség — mely a „kedvencek" megválogatásában elég finnyás — méltán kedvel. A Rácz Pali lányát játszotta igéző kedvességgel. Játéka, tánca, éneke elragadta a közönséget. A többi szerep­lők — élükön a kitűnő Tihanyival — is jók voltak, ez előadásnál kevés jobbat láttunk a szezónban. Még egy repríz volt a héten, a ríkatós Obsitosé. Ez azonban már nem volt oly ab­szolút jó, mint a Cigányprímásé. Gyönge volt benne, mert hangtalan Sebestyén Rózsi, a Málcsi személyesítője, s a Százszorszép Piroskában elődjeit: Biharit, Lónyait nem tudta feledtetni Mezei Margit. Mint mindig, ezúttal is megállták helyüket Nagy, Szigethy és Tihanyi, s a nem­zetes asszony komoly szerepét komoly művé­szettel játszotta meg Barótiné. Tegnap este volt a hét egyetlen premierje. Zsúfolt ház. Kacagó kedv. Nevetni, nevetni, ez a jelszó. Nevetni, ha a színpadot paprikajancsi­színházzá vagy cirkusszá degradálják, nevetni, ha az ember inkább ütni szeretne is, nevetni mindenáron, ez a publikum zömének jelszava. A darab tartalmáról beszélni nem érdemes. Tiszta gyagyaság. Csak a szegény színészeket sajnáltuk, akik lehetetlen szerepeiket elfogad­hatóvá akarták tenni. Főkép Sziyethy Andor iparkodott ezen, s nem az ő igazán értékes müvészegyéniségén múlt, hogy ez még neki sem sikerült. A darabban egyébként — mint a színlap hirdette — játszott minden énekesnő (mert úgy látszik hivatalosan Sebestyént és Rózsa­hegyit is annak tartják), játszott minden ko­mikus (és minő szerepeket!),' volt benne mu­zsika is (de ne kérdjétek minő?) s a súlyos eseten — bódultan a sok butaságtól — ^I^II-iq estünk túl. A VÁROSHÁZÁRÓL § Villamosbizottsági gyűlés. A város villamos világítási felügyelő bizottsága Mészáros Károly polgármester elnöklete alatt folyó hó 18-án ülést tartott, mely alkalommal tudomá­sul vette a bizottság az 59 villamos vasoszlop megérkezését, majd a beadott kérvényeket ve­vén tárgyalás alá, az Árpád-, Atilla-, Arany János- és Uszoda-utcákban lámpák felállítását rendelte el. Dr. Patek Béla szinigazgató áram­diját 5 fillérről 4 fillérre leszállította, ellenben a Pápai Szikvizgyár Szövetkezetet, Buxbaum Lipótot és özv. Hockhold Ferencnét áramdij leszállítás iránti kérelmükkel elutasította. A gyű­lés utolsó és élénk eszmecserét provokáló tárgya a villamostelep alkalmazottainak azon kérelme volt, melyben lakbérben való részesítésüket kérték. A bizottság belátva a kérelem jogos és méltányos voltát, a villamostelep alkalma­zottai részére, azok folyó évi fizetésének 15%-át lakbér cimén megszavazta. E határozatnak azonban visszaható ereje nincs s így a meg­szavazott lakbérek 1913 november 1-től fizet­tetnek ki. § A közkórház ügye. A városi tanács legutóbbi ülésében nyert bejelentést, hogy az állami közkórház ügyében hozott képviselő­testületi határozat jogerőre emelkedett, minek alapján a tanács most egy ujabb javaslattal járul a közgyűlés elé, hogy t. i. pályázat ki­írásának mellőzésével bizassék meg Stolczer Imre műépítész a kórház terveinek elkészítésé­vel, melyet a város 1500 koronával dijazzon, úgy azonban, hogy ezen dij csak akkor lesz részére kiutalva, ha a tervekhez a belügy­miniszter hozzájárul. Egyben javasolja, hogy a közkórházra vonatkozó közgyűlési határozatnak a pályázat kiírására vonatkozó részát helyezze hatályon kivül. § A város szintezése. Tavasz óta foly­nak a város szintezési munkálatai, melynek költségeire annak idején a város képviselő­testülete 5100 koronát szavazott meg, melyet a város a Pápai Takarékpénztárnál nyitott folyószámla költséggel fedezett. Ennek a költ­ségnek egy részét, 1700 koronát legutóbbi ülésében utalta ki a városi tanács, melynek a kir. adóhivatalhoz való befizetésére a pénztárt utasította. § Az iparostanonc-iskola épülete. Rég­óta húzódik már az iparostanonc-iskola épüle­tének végleges leszámolási, illetve ovadék­kiutalási ügye. Besenbach Károly már több izben fordult a tanácshoz azzal a kérelemmel, hogy óvadéka kiufaltassék, de a tanács ezen kérelmet legutóbb is elutasította. A tanonc­iskola épületének felülvizsgálatánál ugyatiis megállapítást nyert, hogy Besenbach Károly építőmester a vasbetétes ablakok alkalmazására írásbeli engedélyt nem nyert, s így a hiányok pótlásáért építő levén felelős, kötelezte a ta­nács, hogy a hiányokat 20 nap alatt pótolni tartozik, különben óvadékát a tanács nem fogja kifizetni. Fennáll azonban a vállalkozónak az a joga, hogy kárának megtérítése végett az ellen a közeg elleyi fordulhat, aki a vasbetétes ablakokat megrendelte. § Egészségügyi bizottságunk és a kolera. Abból az esetből kifolyólag, hogy folyó hó 16-án Vaszar községben egy kolera-gyanus megbete­gedés történt, a város közegészségügyi bizott­sága még aznap sürgős ülést tartott és járvány­bizottsággá alakult. Agyülésen dr. Cseh-Szombathy László főorvos bejelentette, hogy a város forgal­masabb helyeinek fertőtlenítéséről, az udvarok, korcsmák, vendéglők, szállodák, élelmiszer-piacok és üzletek szigorú ellenőrzéséről, "a dinnyeáru­sítás betiltásáról, a gyanús helyekről érkező gyümölcs kitiltásáról, a lakosság értesítéséről, kórházi megfigyelő helyiségekről és 3 ápoló felfogadásáról gondoskodott. A bizottság a jelen­tést helyeslőleg tudomásul vette, egyúttal Vaszar községre vonatkozóan tiltó rendelkezéseket lép­tetett életbe, s széleskörű óvóintézkedéseket tett, egyben kimondotta a bizottság, hogy a további, bármikor szükségesnek mutatkozó intéz­kedések sürgős megtétele céljából állandó permanenciában marad. Meglepően egyszerű manapság, a FpfABGI" á sJ f, kész húsleves előállítása: leveseknek betéttel való készítésére, hamis levesek ízének megjobbítására, főzelékeknek feleresztésére mártásoknak „ sülteknek „ stb. A kpcka — csupán 1/i liter forró vizzel leöntve — azon­nal 1 tányér kiváló, hasz­nálatrakés z húslevest ad, Egyedül valódi a MAGGI névvel és a keresztcsillag védjeggyel. Hirdessen a „Pápai Hirlap"-ban.

Next

/
Thumbnails
Contents