Pápai Hírlap – X. évfolyam – 1913.

1913-09-06 / 36. szám

Szabott árak: I a. OQ HALÁSZ TESTVÉREK Legmegbízhatóbb kiszolgálás! férfi-, gyermek-ruha és úri-divat áruháza Pápa, Kossuth Lajos utca, a postával szemben. Nagyságos Uram és Asszonyom! Becses engedelmével tudatjuk, hogy az őszi divat legutolsó termékei: férfi- és gyermeköltönyök, átmeneti kabátok, saját készítményü fehérnemüek már raktárra érkeztek, melyeknek vételkötelezettség nélküli megtekintését kérjük. Egyúttal felhívjuk a n. é. vásárló-közönség figyelmét, hogy üzletünk áthelyezése és kibővítése előtt a még raktáron levő áruk példátlan olcsó árban kerülnek eladásra. Bel- és külföldi nyakkendő-különlegesség-ek. Bőr-áruk, kötött- és szövött-árak. _ CQ CD- Cű B & SS CD­CD t<j 5U i" B Ö o. CD C3 PC ö Pénteken a vig múzsa is szóhoz jutott a színpadon, színre kerülvén itt először Paul Gavault A mumus cimü vígjátéka. A darab meséje meglehetősen vékony cselekvényü, az érdeklődést fokozottabb mértékben felkelteni alkalmas szövevényes bonyodalmak is hiány­zanak belőle, ám azért a gall szellem most sem tagadta meg magát teljesen, néha-néha diszkrét, finom humor csillogott ki a szövegből. A „mumus" Duverneték, egy a tönkremenésig könnyelmű gyáros-család leánya, Francoise, aki minduntalan beleszól a költséges passziókba, majd pedig megakadályozván húgának anyagi érdekből férjhez adását, visszajuttatja őt szerel­mesének. A család tagjai a puritán-felfogásu derék, házias leányzót szinte mumusként fél­ték, s mielőtt valami könnyelmű dolgot követ­tek volna el, mindig felvetették a kérdést, „de mit szól ehhez a mumus?" Persze a szimpatikus „mumus" is a végén talált magához való élet­társat egy szorgalmas, munkás mérnök szemé­lyében. A címszerepben ismét új színésznő Rózsahegyi Ilona mutatkozott be. Könnyed­társalgásu, ügyes, ambiciózus színésznőnek ismertük meg. Sebestyén Rózsi (Lili) szintén ez estén lépett fel először, azonban ő még igen gyengécske. Játéka teljesen színtelen volt. De annál jobban kitettek magukért a férfiak: Fodor Oszkár Fauville mérnök, Szigethy Andor, a kedvesen ügyetlen szerelmes Gouture, Baróti Antal, a könnyelmű, de alapjában jólelkű családapa szerepében, főként azonban Turai Antal (La Perliere), aki megfelelő szerephez jutván, olyan művészi alakítást nyújtott, hogy nyilt szinen is zajosan megtapsolták. Kár, hogy többször nem adnak neki alkalmat tehetsége érvényesítésére. Igazságtalanok volnánk, ha a jók között meg nem említenénk még Barótinét (Duvernetné) s kis szerepében Harsányi Gizit (Heléne), akik szintén nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a szépszámú intelligens közönség megelégedetten távozhatott a színházból. régbeválf Alulír a legjobb és legolcsóbb D080ZA K 1.80 MINDEN GYÓGYSZERTÁRBAN És DROGÉRIÁBAN Próbadobozf ingyen küld : HENRI NESTLÉ, Wiegl.Biberstn 137. TARKA ROVAT. Szemesedik, érik a szőlő, a kukorica, kezdi fenyegetni a veszedelem a gazdát, hogy a tor­kos madarak megdézsmálják a termést, mielőtt a szőlő présbe, a kukorica csűrbe kerülne. A kárt okozó madarak ellen puskalövésekkel szoktak védekezni, aminek zajától messze repül­nek a hívatlan vendégek. B. G. bakonyvidéki gazda fogta tehát magát s ékesen körül­cirkalmazott folyamodást intézett a főszolgabírói hivatalhoz, hogy neki a fegyvertartást engedje meg. A háromrészből álló instanciát — a név és hely kiírása nélkül — itt közöljük, hátha hasznát veszik azok, akik B. G.-hoz hasonlólag fegyvertartási engedélyért akarnak folyamodni. Ö Felsége Az Királj Nevében Fojamodvány Az Császári Királji Tekintetes Fő Szolga Biró Úrhoz mint Üdvözlöm Köszöntöm Melj Nagy Tiszteletel Kérein Alásan És szívesen Én alól­lrot . . . i Földmives Gazda Adó Fizető Lakos vagyok És És az Fegver^ígazolványér Magam védelmérre azházamnál És a hegyben Egy hold szölöm is vananak Azörzésére magam védel­mére hogy bátrab Az Ember ha Fegy ver van őrizetre És Az Kártékony Férget vadítani az verebet és Az szarkát varnyút az Kúkoriczáról cseim vannak, s vannak napok, amikor bor­zasztó gyöngének érzem magamat. Ma is, most is. Felkelni sem tudok. Ilyenkor mindig azzal a szép gondolattal biztatom magamat, amivel a könyved végződik: „Az arseno-sanitas eleinte kellemetlen hatásokkal jár, de ez csak annak a jele, hogy a szer hat és megkezdte a harcot a gyilkor kór ellen. Ugy van vele a beteg, mint az ember, aki sötét, földalatti üregből hirtelen a napfényre jut s a szeme káprázik. Elmúlik a káprázat és az ember előtt feltárulnak a nap­fényes világ szépségei, az élet ... az egészség." Ez a gyönyörű mondás most az én imádságom. Kútágas fel szeretett volna ordítani fájdal­mában. Azt a könyvet hazug frázisaival egy harmadrangú novellistával íratta. Az assztfhy fel akart emelkedni, hogy meg­ölelje urát, de gyönge volt és visszahanyatlott. — Jer közelebb — suttogta. Kútágas az asszony ajka fölé hajolt, de ez elfordította fejét. — Ne, ne a számat. Kutágasnak most jutott eszébe, hogy az aszszony már hónapok óta nem nyújtotta csókra a száját. És az asszony férje fülét a szájához vonva, szólt: fo, — Nehezemre esik a hangos beszéd. Én olyan beteg vagyok ma. Már nem tudtam tovább titkolni a bajomat. Ha te nem lennél, ha nem lenne az arseno-sanitas, kétségbeesnék. Oly fiatal vagyok. Ugy szeretlek. Élni akarok még. Ugy-e segíteni fogsz rajtam. — Igen. Az asszony boldogan sóhajtott. — Tudtam. Istenem, hisz annyi nyomorult ember, idegen jár hozzád a betegségével és te meggyógyítod őket. — Meggyógyítom ? Honnan tudod ? — kér­dezte Kútágas, aki a fájdalmának deliriumában kiesett a szerepéből. Mint a pácienseinek, az asszonyának is egyre hazudott a szeréről, sike­reiről, mert azt akarta, hogy istenítse őt. Ezt a célját el is érte és most, hogy ily rettentően fordult ellene a saját fegyvere : elveszítette az eszét. Nem tudott gondolkodni, csak érezni. — Honnan tudom ? Hát tudom. Te mond­tad. És amit te mondasz, az szentség. — Szentség — nyögte a férfi gépiesen. — Úgy-e meggyógyítasz ? — Meg. Az asszony szerelmes—pajkosan nevetett. — Nem akarom ám, hogy túlélj ! — Igazad van. Kútágas kiment a másik szobába és szi­venlőtte magát. mert Nálunk Nagyon pocsékoja Mert mindég őriz Nikel Mán őszei mert Sok jár iten az bakony melet az Erdőn ónét Nvön az sok varjú vége hosz Nincsen Nemfél És sok káro­kat Tesznek kiváló aki nem őrzi Kelt Levelem . . . 1913 ik Évben Augusztus hónapnak 15 ik Napján irtam magam Ezel maradok Nagy Tiszteletel Es Jó akaratai Maradok Alázatos Szolgája B. 0. mk Kérvény Isten Álgy am eg Az Tekintetes Fő Biró Úram Sokáig Éljen szivemből Kívánom Alázatos szol­gája vágj ok Bizonyítvány Jó magam viseletű vagyok Büntetve nem vól­tam Edgdig Rabságot Nem viseltem Még Meg Bizonyítom az Biránkal Maradok Tiszteletel Jó Akarója Alázatos szolgája B. G. mk * Reméljük, erre az akkurátusan szép kér­vényre „az Császári Királji Tekintetes Fő Szolga Biró Űr" kiadta a fegyver-igazolványt B. G. uramnak. Már miért ne adta volna, mikor a folyamodó maga bizonyítja, hogy „jó magam viseletű" ember. A VÁROSHÁZÁRÓL. § Az áll. tanítóképző vizdija. Még 1911­ben vitássá vált a város és az állami tanító­képző intézet között az intézet vízdíjának meg­állapítása. A közigazgatási bizottság határozata után, mely az intézet javára döntött, a város ez ügyben a közigazgatási bíróságnál is Ítéletet provokált, mely szintén a tanítóképző intézet igazát állapította meg. A tanács ennek alapján most az elmúlt évekre a tanítóképző intézet vizdiját a visszamenő évekre összesen 617 korona 60 fillérben állapította meg, egyben a képzőintézet azon kérelmét, hogy a kertöntö­zésre, használt viz dija átalányösszegben álla­píttassák meg, elutasította és pedig a mult ­ban tapasztalt nagymérvű vízpazarlás miatt, mely nem engedi meg, hogy a vízvezeték kert­öntözésre használtassák fel. Egyidejűleg felhívta a vízvezetéki szerelőt, hogy vizsgálja meg az egyes intézeteket, hogy hol használják a víz­vezetéki vizet kertöntözésre s mekkora az a terület, melyet vízvezetéki vizzel öntöznek vagy a múltban öntözni szoktak. § Kifelejtett utcák. A legutóbbi tanács­ülésen jelentette a város főszárnvevője, hogy a Tompa Mihály és Kisfaludy-utcák a vasúti vámszedési engedélyhez csatolt térképen nincse­nek vasúti vámköteleseknek feltüntetve. A tanács ezen jelentés alapján most utasította a város polgármesterét, hogy ezen utcáknak a vasúti vámköteles utak közé leendő felvétele iránt a képviselőtestületnél a szükséges lépéseket tegye meg. § Építési engedélyek. A városi tanács legutóbbi ülésében Karsai Zoltánnak az Árok­utcában toldalék építkezésre, Nagy Istvánné­nak a Somlai-uton uj lakóházra, PolLák Rudolf­nak a Zimmerman-utcában istálló és raktár építésre építési engedélyt, Billitz Ferencnek pedig az Anna-téren levő házában felállítandó motorikus üzemű kőtörő, fafürészelő és faaprító telepre telepengedélyt adott. A legjobb és a legtartósabb drótszálas lámpa. Húzott drótszállal 75% árammegtakaritás. Kapható villanyszerelési üzletekben, villanytelepeken és a MAGYAR SIEMENS-SCHUCKERT-MÜVEK-nél, Budapest. VI., Teréz-körut 36. Gyár-utcza 13.

Next

/
Thumbnails
Contents