Pápai Hírlap – X. évfolyam – 1913.

1913-09-06 / 36. szám

PÁPAI MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos főszerkesztő: D*- KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. SZEMLE. Eötvös. A nagy seregszemle során, amelyet e mi nemzedékünk — a törpe nemzedék — van hivatva tartani azok felett, kik az új Magyarországot mai államjogi berendezkedésével megteremtették, Széchenyi, Kossuth, Deák után most ime Eötvös József báró nemes alakja tűnik elénk. Ünnepi lármától, hangos örömujjongástól nem kisérve, szerényen, szinte félénken jelenik meg. A hazafiúi gondtól, a megfeszített munkától halvány arca mintha kérdve nézne reánk: ismertek-e még ? Nagy demokraták, kik hangos torokkal ordítjátok az egyenlőséget s lelketek üres gőggel tele, emberbarátok, kiknek szive nem ismeri az igaz szeretetet, szereplő nagyok, kik soha nem fogjátok tudni mi az az önzetlenség, emlékeztek-e reám? Reám, az alkotóra, reám, a szenvedőre ? Reám, ki nem elismertetésért, nem anyagi jutalomért, hanem egyesegyedül „eszméim győzedelméért" küzdtem. Emlékeztek-e rám, avagy a szereplés láza nem enged időt másra emlékezni, csupán saját nagyságtokra? Ha így van, így is jól van. Ha nem a fórumon, az érdekért harcolók sivár piacán, de a könyvtárak mélyén meghúzódva akad azért még egy-két lelkes ismeretlen, ki áhítattal merül el a lapok olvasásába, melyeket egykor a nemzet a megváltás igéiül fogadott. S ha többért, ezért is érdemes volt élni, dolgozni, szenvedni s munkában megőrlődve meghalni időnek előtte. A város költségvetése. Megjelent a jövő évi költségvetés s azoknak, kik valamicskét is törődnek városunk anyagi helyzetével, komoly aggodalomra szolgáltat okot. A bevezető magyarázatos jelentésben ugyanis a következőket olvassuk: „Az 1913. évi költségvetés és az 1914. évi előirányzati javaslat mérlege a kővetkező : Emelkedés 1913. évre. 1914. évre. 1914-ben. Szükséglet 451.532-34 K 501.534 37 K 50.001-03 K Fedezet 271.669 68 K 300 471-62 K 28.801-9

4 K Hiány 179.863-66 K 201.062-75 K 21.199'09 K Ezen hiány a következő felosztás mellett lesz pótadóval fedezendő: 1913. évi megállapítás Állami adó Községi adó Összes adó . . . 272.326 K 61'3

0/o = 166.935-88 K Földadó .... 31.613 K 3'9°/o = 1.232-90 K Többi adók . . . 239.988 K 4-9Q/o = 11.754-51 K 179.923 24 K 1914. évre javaslat Állami adó Községi adó Összes adó . . . 278.394 K 68-2% = 189.864-70 K Földadó .... 24.700 K 3-3°/o = 815-43 K Többi adók . . . 253.684 K 4-H>/o = 10.401 04 K 201.081-17 K A községi pótadóval fedezendő hiány — mint fentebb látható — 21.199 K-val, a pötadó alapját képező állami auu pedig 6068 koronával emelkedett; a kiadásoknál mutatkozó emelkedést a bevételek emelkedése csak 57% erejéig fedezi: minek következménye a pótadónál jelentkező emelkedés. Az általános pótadószázalék — a megfelelő évek összes állami adóját és az azon évekre eső pótadót véve alapul — a folyó 1913. évre 66'1%-ot, az 1914. évre pedig 72'2%-ot tesz ki, vagyis a pótadó százalékánál 6'1% emelkedés állott elő. Az előirányzat fedezeti részét kedvezőtlenül befolyásolja azon körülmény, hogy a fogyasztási adójövedelemnél az utóbbi évek rossz bortermésénél fogva nagymérvű apadás állott elő, — a folyó év lefolyt hét hónapjában az italadónál előállott apadás 8478 koronát tesz ki; a kiadásoknál ellenben figyelembe veendő, hogy a közegészségi és köztisztasági kiadások között a fő-téri illemhely felállítására és két utcaöntözö kocsi beszerzésére előirányzott 7300 korona (2'6% pótadó) csak egy évre szóló átmeneti kiadást képez." 6'l°/o-os pótadó-emelkedéssel állunk tehát szemben a jövő évre. És. mutatkozik ez a nagy emelkedés akkor, amikor semminemű nagyobb közmű megvalósítása nincs tervbe véve, amikor a költségvetés a normális keretek között mozog o csupán az egyes tételeknél mutatkozik a szükségleteknél többlet, a bevételeknél csökkenés. Ha ez a 6*1 %>, úgy amint azt a pénzügyi bizottság javasolj a, a személyi kiadások némi mérséklésével le is száll 3'8%-ra, még mindig igen tekintélyes a pótadó-emelkedés s tekintélyes főleg A PÁPAI HIRLAP TÁRCÁJA Nem tudok sirni. Valami bánt ... az ősi fájdalom, Mind fölsir az én szomorú dalomban, Amit dalolok s amit eldaloltam, Az mind zokog . . . valami bánt nagyon. De csak jajszóm van, sírni nem tudok. Csak mosolyogva tudok én zokogni. Csak árnyat tudok glóriába vonni, A könny öröme lelkemnek titok. Mi sohse sírtunk ... az apám se, én se, Csak anyámnak volt könnye mint patak, Láttam zokogni . . . s nem sírhattam mégse. Ami könnyünk volt, ott égett szemébe, Nekem egyetlen könnycsepp sem maradt, —• S a sírás kinja lelkemre szakadt. Radnóthy Dénes. A csaló. Irta : Erdősi Dezső. A kis ferdevállu Spitzer doktor az orvosegylet gyűlésén bőszülten ugrott fel a helyéről, az asztalra csapott és igyen rikácsolt: — Kútágas kolléga, ezennel nyiltan a szemébe vágom, hogy ön sarlatán, közönséges szélhámos. Az arseno-sanitas nemcsak, hogy nincs gyógyhatással a tüdőre, de egyenesen megmérgezi a betegek ellenállásra kevésbbé képes szervezetét. Méreg! Igen, méreg. És ha százezer betege lesz és ha még egy házat vesz a körúton, akkor is a szemébe vágom: szélhámos, szélhámos! Doktor Kútágas a mellén keresztbe font karokkal mosolyogva nézett a dühöngő törpére. Nem az első eset, hogy irigységtől pukkadozó kollégái ily brutálisan támadtak neki, megszokta már ezt és nincs az a gorombaság, ami kihozta volna a sodrából. Az ő üzlete az, h^gy szidjon, az én üzletem az, hogy védjem magam, gondolta magában most is, mint már annyiszor, amikor páciensek nélkül szűkölködő kollégák nekitámadtak. — Ezekután nincs több szavam önhöz, — mondta a dühöngő kollégának. Kiment a másik szobába s megbízta két barátját, hogy provokálják Spitzer doktort. Leült újságot olvasni. Néhány perc múlva megint a Spitzer rikácsolása csapott a fülébe. — Mit? Provokál? Nem elég, ha a pácienseit küldi a pokolba, rám is fáj a foga? Hát ha megkardlapoz engem, ezzel megcáfolja azt a vádamat, hogy szélhámos? Rehabilitálja az arseno-sanitast? Nem,terrorizálninem hagyom .magamat! Nem párbajozok, de ezekután annál nagyobb meggyőződéssel hirdetem, hogy szélhámos, szélhámos ! Kútágas felállt, visszament a nagyterembe, egyenesen Spitzernek tartott és arcul ütötte. A kis ferde ember megsemmisülten rogyott egy székre. Megfagyott szemmel nézett Kutágasra, aki felemelt ököllel állt előtte, hogy ismét lesújtson rá, ha szól. De Spitzer doktor megnémult. Az emberek riadtan, megkövülten nézték a jelenetet, senki sem szólt. Kutágasnak már három kollégával volt párbaja az arseno-saaítas miatt és mind a hármat megvágta. A tudományos vizsgálatok eddig nem tudták kétségkívül megállapítani a szer káros voltát, ezenfelül Kútágas rokonságban állott az országos egészségügyi tanács egy főemberével, kitűnő összeVe szprém y ár m egye leg-nagyobb kész férfi- és fiu-ruha áruházai ALTMANN BERNÁT Pápa, Kossuth Lajos utca 9. szám Veszprém, Rákóczi-tér.