Pápai Hírlap – X. évfolyam – 1913.

1913-08-30 / 35. szám

Szabott árak! 1 AT ^ASi^ TESTVEREK I Legmegbízhatóbb kiszolgálás! .5 ca férfi-, gyermek-ruha és úri-divat áruháza Ir*ápa, Kossuth Lajos utca, a postával szemben. Nagyságos Uram és Asszonyom! Becses engedelmével tudatjuk, hogy az őszi divat legutolsó termékei: férfi- és gyermeköltönyök, átmeneti kabátok, saját készítményü fehérnemüek már raktárra érkeztek, melyeknek vételkötelezettség nélküli megtekintését kérjük. Egyúttal felhívjuk a n. é. vásárló-közönség figyelmét, hogy üzletünk áthelyezése és kibővítése előtt a még raktáron levő áruk példátlan olcsó árban kerülnek eladásra. Bel- és külföldi nyakkendő-kidöiilegességek. Bőr-áruk, kötött- és szövött-áruk. — Egyházkerületi közgyűlés. A dunántuli evangélikus egyházkerület folyó hó 27-én és 28-án tartotta közgyűlését, melyen több egyházkormányzati ügyön kivül a vasárnapi munkaszünet biztosítása érdekében az egyházegyetem utján újabb felirat intézését határozta el a kerület a kormányhoz. A lelkészfizetésre vonatkozó törvényt illetőleg a kerület a törvény módosítását kivánja, úgy, hogy az alapfizetés kétezernégyszáz korona legyen és ötször négyszáz koronás korpótlék és családi pótlék is adassék a lelkészeknek. A tanítók fizetésére nézve kimondotta a kerület, hogy a felekezeti tanítók fizetése teljesen egyforma legyen az állami tanítókéval, a kántori dijat pedig különítsék el a tanítói fizetéstől. A pénzügyi bizottság jelentése nyomán több fontos határozatot hozott a kerület, különösen az iskolákra vonatkozóan. A soproni liceum internátusa felépítésének céljaira hatvanezer koronát szavaztak meg. Közgyűlés után bankett volt, melyen Kőszeg város hatósága is képviseltette magát. A banketten felköszöntőt mondtak: Gyurátz Ferenc püspök, Berzsenyi Jenő, a kerület felügyelője, Scholtz Ödön esperes, Bognár Endre kerületi főjegyző, Jambris Lajos helyettes polgármester és Gerecs Szaléz szentbenedekrendi tanár. — Mi csörgedez a Kossuth-utcán végig, alig hogy a kapuszines bejárást elhagytuk, végig a szép férfidivatüzlet előtt a nem túlságosan sima aszfalton ? Mi csörgedez bele a nagyon hamar felvágott aszfalt szakadékos üregeibe s mi alkot ott ronda pocsolyákat ? Mi terjeszt kolerás bűzt szerteszéjjel, mit fröccsentenek fel a ruhádra, ha a keskeny utcán kitérni iparkodol a teherkocsik elől s beletoppan lábad a ronda tócsába ? ... A trágyáié, a trágyáié az, mely kiindul a Griff istállójának kapuja alól és nem háborítva senkitől és semmitől, megy, halad az imént már leirt úton. S ki látja mindezt s ki botránkozik meg rajta? Látja ós megbotránkozik rajta mindenki, aki arra megy, csupán a rendőrség nem akart mindeddig tudomást venni róla. De e sorok olvasása után talán mégis csak észreveszi majd és segít is rajta. Ha egy csöppet is gondol a közönség egészségének érdekeivel, akkor meg kell tennie. — Jaj, az ernyő ! — Mi az Isten csudája van az ernyővel, hiszen a kezedben van? — Szerencsétlen! Hát nem látod, hogy fehér ruha van rajtam ? — De látom. — És milyen ernyő van a kezemben? — Fekete. — Azért. Hozd le rögtön a fehéret. — Az is megtörténik. Az asszony szétnéz, az eget vizsgálja: eső lesz. — Cuncikám, ne haragudj : hozd le mégis a feketét! Kemény ur távozik, de nem jön vissza. Félóra múlva az asszony utána megy. — Ez már mégis csak sok! Hol késik ez az ember ? A fürdőszobában leli meg, ahol az angyali gyermekek akkorára már árvizest játszanak s a helyzet következő.: A nyitott vízvezetéki csap — nem tudván ellentállni a természeti erőknek — letört s most a felborult fürdőkád az árviz hátán ide-oda úszkálna, ha tudna. A viz ennek okáért befolyik a hálószobába, az ebédlőbe és a spejzba. Nincs semmi baj, csak a befőttes állvány borult le, egy és más könnyebb bútor darab úszik. Káromkodás . . . Sikoly. Mentsük, ami menthető ! 11-kor a lakás rendbe jött. A gyerekek tovább bőgnek. Kemény úr vacsorázik s őnagysága a fülébe sziszegi: — Te, te! Csak még egyszer állj elő nekem, hogy ki akarsz sétálni valahova! — A diákok élénk serege népesíti be holnapután ismét városunkat. Több, mint ezer tudományszomjas ifjú rendezkedik be nálunk az év tiz hónapjára, hozván magával ambíciót, ifjúi lelkesedést, szorgalmat, hogy mielőtt az élet nagy küzdelmeiben részt venne, fölfegyverkezzék azokkal a szükséges tudományokkal, amelyek nélkül az életben való boldosrulás manapság bizony nagyon nehéz. És a szülők? Azok szintúgy a reménység teljességével bocsátják gyermekeiket az Alma Materek szentelt falai közé, hogy ott gyermekük, tanítómestereik gondos oktatása által tanult, kiváló emberré képződjék s valóra váltsák a szülők szépen kiszínezett reménységét, amelyet gyermekük mellé kísérőül adtak. Itt, az iskolák falai között döl el, hogy a sok anyagi áldozat, melyet a szülők sokszor nehezen ugyan, de gyermekeik taníttatására fordítanak, ellenértéket talál-e a gyermek szorgalmában, s beteljesedik-e az a sok, sohasem túlzott várakozás, melyet minden szülő a gyermek tanulása elé szokott tűzni. Természetesen ez sohasem a szülőn, hanem a gyermek szorgalmán, komolyságán, tudományszeretetén szokott múlni, ő szerencséjének a kovácsa, de egyúttal a sírásója is . . . Élénkül a város, kezdődik a diákélet! — A mi nálunk „szokássá vált". Egy építkezési ügyből kifolyólag Schercz Sándor mérnök, aki a városi mérnököt szabadsága idején helyettesíti, jelentést tett a tanácsnak, hogy egy építkezésnél már az összes munkálatok készen voltak s a falak szárazságából megállapította, hogy a munkálatok az építési kérvény beadásakor már folyamatban voltak, ami itt Pápán — úgymond — a hiányos ellenőrzés miatt szokássá vált, holott ezt a szabályrendelet tiltja. Ezért az építő kőmivesmester megbírságolását kérte. A tanács azonban ezt a jelentést egyszerűen tudomásul vette s így a szokás továbbra is szokás marad. — Temetnek egy katonát. Szomorú menet vonult végig mult szerdán a Jókai-utcán: temettek egy katonát. Danyó János tartalékos a trencséni bakákkal vonult be városunkba, vagy taián már nem is vonult, hanem úgy vitték egyenesen a kórházba. Állítólag agyonmeneteltették s mikor már nem birta, kidőlt. Kért, könyörgött a feljebbvalóinak, hogy mentsék fel, mert ő beteg. Azt mondották rá, hogy szimuláns. Szerdán délután aztán kivitték a 24 éves nagy szimulánst az alsóvárosi temetőbe. Micsoda szánalmasan szomorú menet! Egy baka kezében tompán pergett a feketével bevont dob. Nem azt verte, hogy: rajta! hanem hogy : vége . . . vége .. . Egyszerű, dísztelen koporsóját hat bajtársa vitte, utána három tiszt és egy szakasz baka, más senki. Otthon, Felsőosztorányban pedig egy magára hagyott fiatal menyecske hiaba várja az urát . . . „Aki híven szolgálta hónát, tegnap temettek egy katonát..." Egy katona elesett. Pont. Vége. £RDÖGYDNGYE t. ALKOHOLMENTES MmBi T"''• " mftanSSBBMrt tót; ásvány-vagy szikvízzel vegyítve fenséges üdítőital. Figyeljen a névre és kérjen mindig határozottan 11 r d ö gy <"> ngy ét. Hasonnevű értéktelen utánzatok visszautasítandók! ^ Erdőgyöngyeművek Morítz Löw, Brünn-Hussowitz. — Milyen házakat építhetnek a kőmivesmesterek? Az építőipari munkák beosztásával, a munkavállalás jogosultságának mjgállapításá val sok hiba volt eddig. E^en kiváti a kereskedelemügyi miniszter egyelőre rendelet utján segíteni. A rendeletben megjegyzi, hogy az abban foglaltak a készülő törvéngt nem érintik. Megállapítja a rendelet, hogy kőmivesmester oly földszintes házak építését vállalhatja önállóan, amelynél a legszélesebb épületszárnyszélesség legfeljebb tizenöt méter, s a legszélesebb traktusmélység felső fesztávola hat méter. Nagyobb építéseket csak építőmester felelőssége alatt végezhet. — Ácsmester vállalhatja a házak faszerkezetű részeinek elkészítését, építhet favázas házakat is. — Kőmives iparos városokban javító és tatarozó munkát vállalhat, mely szerkezeti munkát nem érint és nem jár földszintnél magasabban építendő állvánnyal. Nagy és kis községekben azonban építhet egyszerű szerkezetű egy, legföljebb két szobás pince nélküli házakat, azonban az ácsmunkát vállalnia nem szabad. — Az ácsiparos jogosult az épület szerkezetét nem érintő javító és tatarozó munkát önállóan végezni, és azokat az ácsmunkákat, amelyeket kőműves iparosnak vállalnia nem szabad. — A hűség jutalma. A földmivelésügyi kormány, mint azt már megírtuk, Pápa városában a mezőgazdasági munkások közül Illés József pápai lakost 100 korona jutalomban részesítette és díszoklevéllel tüntette ki. A jutalmat folyó hó 31-én, vagyis holnap vasárnap délelőtt 11 órakor fogja Csoknyay Károly városi főjegyző a kitüntetettnek ünnepélyesen átadni. — Női kereskedelmi szaktanfolyam. Mint már említettük, a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur f. évi julius hó 7-én 111.383. szám alatt kelt rendeletével a kereskedelemügyi m. kir. miniszter úrral egyetértően megengedte, hogy a pápai kereskedelmi társulat (Lloyd) a helybeli állami polgári leányiskolával kapcsolatosan az 1913—1914. tanévtől kezdve női kereskedelmi szaktanfolyamot szervezhessen az 1911. évi 86.287. számú rendelettel kiadott szervezet szabályainak megfelelően. Ezzel kapcsolatban tájékoztatásul a következőket közöljük : 1. A nöi keresk. szaktanfolyam célja megadni azokat a kereskedelmi és gyakorlati ügyességeket, melyekre egyfelől a kenyérkeresetre utalt nőknek, mint üzleti alkalmazottaknak, pénztárnoknőknek, könyvelőknek, levelezőknek stb., másfelöl és különösképen müveit leányainknak, mint a család tagjainak az apa, vagy a férj üzletében ós egyáltalában a vagyonkezelés és háztartás ésszerű vezetésében szükségük van. 2. A tanítás ideje egy év, szeptember 10-től junius végéig. 3. Fölvehetök azok, kik négy polg. osztályt végeztek, vagy (ha csak elemi iskolát és néhány polgári osztályt végeztek) fölvételi vizsgálatot tesznek, melynek dija 20 K. Tárgyai az igazgatóságnál megtudhatók. 4. Fizetendő dijak. Beiratási díjban 6 kor., tandíjban havonként előre 12 korona. 5. Tanítandó tárgyak, a) A kereskedelem ismertetése, keresk. levelezés és irodai munkák, heti 3 óra. b) Német keresk. levelezés, heti 3 óra. c) Könyvvitel, heti 3 óra. d) Keresk. számtan , heti 3 óra. e) Keresk. földrajz és áruisme, het i 2 óra. f) Szépirás (magyar, német és rondirás), heti 1 óra. g) Gyorsirás, heti 3 óra. h) Gépírás, heti 2 óra. Ezen 20 óra úgy lesz beosztva, hogy minden d. u. 2—5 ig, két napon pedig 2—6-ig lesz tanítás az állami polgári leányiskola erre miniszterileg engedélgezett egyik tantermében. Ezen kivül naponként d. e. 10—12-ig lesznek a gépirási gyakorló órák, hogy minden növendék legkevesebb heti 2 órában gyakorolhassa magát a gépírásban. 6. A növendékek állandó nöi felügyelet alatt állanak. 7. Mivel a szervezeti szabályzat szerint 40-nél több növendék nem vehető fel s már eddig 21-nél több iratkozott be, különösen a helybelieket kérjük, hogy legkésőbb szeptember 8-ig iratkozzanak be, mivel később és 40 növendéknél többet fölvenni már nem lehet. Az igazgatóság.