Pápai Hírlap – X. évfolyam – 1913.

1913-08-23 / 34. szám

esetre sem lesz akkora méretű, hogy ne állna ránk nézve előnyösen egyenes arányban a nyert ellenértékkel, azzal a hatalmas és a városnak sok hasznot hajtó intézménnyel. A közkórház felállítása a közegészségügyi bizottság javaslata szerint 120 ággyal belekerülne 600 ezer koronába. Erre a városnak van a telek és az ide tartozó alapítványokat együttvéve körülbelül 200 ezer koronája. Az államnak i kellene adnia a hiányzó 400 ezret. Ha esetleg nem adja meg az összeget s nekünk is részt kellene még vennünk a hiányzó összeg egy részének fedezésében, mi bátran elmehetünk addig, de csakis addig a határig, ameddig elmennünk megengedi az a közhaszon, amelyet az új intézmény közforgalmunknak nyújt. Szakértők szava után indulva, ugyanis a kórházban évente 1200—1500 beteget ápolnának. Ha mi az egyes betegek ápolásával járó költségeken kivül figyelmünk elöl nem tévesztjük el azt a sok érdekeltet és a betegek hozzátartozóit s azoknak a városban való tartózkodásuk kiadásait, akkor csakhamar meg tudjuk találni, mint vasutainknál és iskoláinknál is megtaláltuk, azt a mértéket, amelyhez szabhatjuk az új kórházhoz szükséges anyagi áldozatunkat. De erről még korai beszélni. Egyelőre az legyen feladatunk, hogy a közkórház tervének megvalósításához szívósan ragaszkodjunk. A grófnak azt a jóságát, amellyel a telek adományozásával és azon ígéretével, hogy a közkórház felállítása esetén a telek egy részét a közkórház céljaira parkíroztatni fogja, segedelmünkre jött, a legnagyobb örömmel és köszönettel fogadjuk és vele együtt vállvetve iparkodjunk testet adni ama régi közös óhajtásunknak: Közkórházat Pápának! 0 Gy. Gy. Egy tanonc azonnal felvétetik a főisk. nyomdában. Népegészségügyi kiállítás Győrött. Emberi műveltségünknek, tudásunk tökéletességének egyik legfontosabb alkotója, az egészségügy, az egészségtan. Sajnos éppen ez a fontos tudomány az, melyből csak az arra hivatottak, a különösen azzal foglalkozók szereznek magasabb műveltséget. Ez a tudomány az, melyből — bár arra mindenkinek szüksége van — a tanult ember ép annyit tud, mint a tanulatlan, a művelt, középiskolákat, sőt felsőiskolákat végzett ember épen annyit tud, mint a munkás — semmit. Jótékony, emberszerető feladatot végez tehát mindenki akkor, amikor embertársainak a tudását, a műveltségét bővíti azzal, hogy feltárja nekik az egészségügy titkait, s megtanítja őket mindírra, melynek tudására az egészséges életre feltétlenül szüksége van. Ilyen feladattal, ezzel a céllal ment most Győr városába a Társadalmi Muzeum, hogy népegészségügyi kiállításának óriási anyagával ingyen megismertesse városunk közönségét s ingyen gyarapítsa tudását, műveltségét. * A fa- és fémipari szakiskola emeleti termeiben és folyosóin rendezték a kiállítást. A rendezés munkáját Fónagy Béla, a Társadalmi Muzeum könyvtárosa vezette. Az óriási anyag felölel mindent, ami az egészségügy, különösen a népegészségügy körébe tartozik. A kiállítás jellege azonban nemcsak ez. Szociális bajainkkal, társadami betegségeinkkel is foglalkozik s pontos statisztikával, grafikonokkal felszerelve tárja elénk az elszomorító képeket, a külföld példáit szembeállítva egyenesen rámutat az orvoslás módjára is. Érdekes, tanulságos a kiállítás nemcsak minden embernek, de a szociológusoknak, azoknak, akik szivesen foglalkoznak a társadalmi kérdésekkel, azoknak egyenesen nélkülözhetetlen. * Az emberi testtel foglalkozik az első csoport. Az ember csont- és idegszerkezetét mutatja be képekben, preparatumokban, viaszmodelleken. Ebben a csoportban jut hely a táplálkozás és ruházkodás kérdésének. Képekben mutatják be például, milyen beteges elváltozásokat okoz a magas sarok és a fűző viselete. Szinte külön csoportot képez nagyságánál fogva a tejhigiene, melynek keretében még a teheneknek betegséget okozó növényeket i§ láthatjuk. * Külön csoportot képez a balesetvédelem. •Hosszú képsorozat mutatja be az első segélynyújtás módját, valamint az ipari és mezőgazdasági gépeken alkalmazott védőkészülékeket. Számos kép és adat grafikon szátnol be az iparegészségügyről, különös gonddal tüntetve fel a mázolok, nyomdászok, fazekasok mérgezéseit, melyeket a világhírű Ghyzer Béla gyűjteménye foglal össze. Bemutatja az ipari porokat természetben, mindegyikhez mellékelve a mikrophotogrammot. A munkásbiztosítást, munkásbiztosítási törvényeket ismerteti érthető, népszerű kimutatásokban, vázlatokban, itt mutatva be a munkás, inas nyaralókat. * Nagy anyagú gyűjtemény foglalkozik a tuberkulózis kérdésével, ezzel egybekapcsoltan bemutatva a többi fertőzőbetegségeket, mint malária, kolera, trachoma stb. Különösen értékes adatu grafikonokat ad a halálozások számáról, tüdővész JS megbetegedésekről, összehasonlításokról. A tüdővész elleni küzdelemnek eszközeit és eredményeit mutatja be nálunk és a külföldön. * A gyermekvédelem fontosságához mérten külön helyet kap. Szemmelweisz szoborképe alatt gyűjtik egybe a csecsemő- és gyermekgondozás módjait. A gyermekhalandóság grafikonját, a menhelyek és telepek kimutatását külön figyelem illeti. Hosszú képsorozaton tanulhatja meg a szemlélő a csecsemő helyes gondozásának módját, mindenütt szembe állítva a helytelen módszerrel. Az alkoholizmus csoportjában rengeteg sok adatra, kimutatásra, képre bukkanunk. Értékes, sokat érő gyűjtemény az alkohol ellen küzdők segítségére. A munkásjóléti .intézmények és ezzel szoros kapcsolatban a munkáslakások egyik legnagyobb és legérdekesebb anyaga a kiállításnak. Ugyanitt foglalkozik a népszállóval, népkonyhákkal. Bemutatja a kispesti munkástelepet, a nagyobb városok s köztük Győr munkáslakásait. Katinica: (Bosszú köpenybe burkolózva. Színlelt nyugalommal.) Itt vagyok ! (Beteszi maga után az ajtót.) Vermes : (Pillanatig tanácstalanul áll.) Hozta isten! (Kezet nyújt.) Kérem, vesse le a köpenyét és foglaljon helyet. Katinka : Nincs melegem. Vermes: Pedig az arca lázban.ég. Katinka: Az ön szemével nézve. Nem vagyok fáradt. Vermes: Hisz alig tud a lábán állni! Kérem, tegye magát kényelembe . . . Lássa, én kérem, pedig tudja, hogy most parancsolhatnék. Katinka: Vagy ugy! (Leveti köpenyét s az ablak közelében egy székre ül.) Vermes: (Odamegy hozzá.) Kérem a kalapját. Katinka: Azt csak otthon szoktam letenni. Vermes: Most pedig az én lakásomon van, (nyomatékosan) ahol csak mi ketten vagyunk. Kérem a kalapot! Katinka : Engedek az erőszaknak. (Leteszi a kalapot s visszaül előbbi helyére.) Vermes: (Tiltakozó mozdulatot tesz.) Bocsánat ! (Kis szünet múlva a chaise lonquére mutat.) Ide, ide, ha szabad kérnem. (Kézen fogja s mindketten leülnek.) így ni ! (Szenvedélyesen néz a leány arcába, majd felszökik helyéről, a leányt is kezénél fogva fölsegíti, aztán, hirtelen, ismét leül és a leányt ölébe ülteti). Katinka: (Remegő hangon.) Ne nézzen úgy rám! Az ember megijed öntől. Vermes: (Udvarias fölénnyel.) Nem szabad eltiltani semmit. Katinka: (Lemondással.) Igaza van. Nekem engedelmeskednem keli. Vermes : Ezzel akar lefegyverezni ? Katinka: Biztosíthatom nem gondoltam erre ! Vermes: Nem félt útközben ? Katinka: Nagyon; de most már nyugodt vagyok. Vermes: Egészen nyugodt ? Katinka : Tökéletesen. Vermes: Pedig úgy reszket, mint a szélben a nád. (A lányt magához öleli.) Katinka: (Egész testében remeg.) Téved; egészen nyugodt vagyok. Vermes: (A leány kezeit kezdi csókolni, majd a nyakát, aztán türelmetlenül elbocsátja és odább ül.) Tiltsa meg legalább, tiltsa me g, hogy ne csókoljam a kezét, ne csókoljam a nyakát! Katinica: Az megállapodásunk ellenére volna. Ön teljesen szabad ura akaratának, Vermes úr. Vermes: De ellenkezzék legalább ! (Izgatott hangon.) Amit Ön cselekszik kisassz ony, az rettenetes! A legszebb gyümölcsöt is fölrúgja az ember, ha a fejére esik, de ha a fáról csábítóan integet felénk, fölmászunk érte, ha a nyakunkat törjük is . . . Az ördögbe is! én nem vagyok pádovai szent Antal! Egyedül vagyunk; ön szép, ön elbájoló! Gondolja meg, hogy mit tesz az ?! A helyzet egyszerűen tarthatatlan. Katinka: Nem én teremtettem. Vermes: De elfogadta! És ez még roszszabb. Ennyi vakmerőséget nem tételeztem volna föl önről s kezdem önt és magamat nem érteni. Vagy nem tudja mit cselekedett, vagy a legkacérabb no, akivel valaha találkoztam. Kérem önt, vessen véget ennek a játéknak! Katinka: (Mereven néz maga elé, ruhája fodrával babrál, de nem válaszol.) kiváló bór- és lithiumos gyógyforrás vese- és hólyagbajoknál, köszvénynéi, czukorbetegségnél, vörhenynél, emésztési és lélegzési szervek hurutjainál kitűnő hatású. Természetes vasmentes savanyuviz. SCHULTES AG0ST Szinyelipóczi Salvatorforrás-vállal?' Budapest, V. Rudolf-rakpart 8.