Pápai Hírlap – X. évfolyam – 1913.
1913-07-12 / 28. szám
A város csatornázása. (Folytatás.) Eddig a minisztérium szakközegeinek véleménye, mely igen helyes és melyből kitűnik, hogy: 1. A szennyvizbefogadásra kizárólag a Tapolcza patak jöhet figyelembe. 2. Hogy a felhígítás a megengedett minimálisnál sokszorta nagyobb. 3. Hogy így is lehet öntözésre felhasználni a szennyvizeket. 4. Hogy a sűrű ürüléket trágyakép külön fel lehet használni. Ezzel szemben Kolossváry Ödön miniszteri osztálytanácsos a következőket jelentette ki: 1. A kormány nem engedi meg, hogy a szennyvizeket a Tapolczába vezesse a város még derítés után sem. Csak a csapadékvizek ereszthetők oda. 2. A kormány nem engedélyezi az angol (egy cső-)rendszert, hanem kizárólag a szétválasztó rendszert, vagyis ahol egy külön csővezetékben íolynak az esővizek és egy külön csőben az ürülékek és egyéb szennyvizek. 3. Kizárólag ezen utóbbi esetben ad 25— 30.000 koronás segélyt a szennyvizeknek öntözésre való felhasználásához. Nos hát — véleményem szerint ebből a 30.000 koronás ajándékból nem kell kérnünk. Ezen ajándék marhafogát alaposan meg kell vizsgálnunk. Ha ezen módon csatornáznánk a várost, úgy a 16—18 km. hálózaton kétszer-akkora földmunka és kétszerannyi — bár kisebb méretű — csővezeték kellene. Ezenfelül kellene egy szivattyútelep, mely a szennyvizeket átemelné az öntözőművek hálózatába. Ott egy gépész és egy fűtő, ezeknek örökös fizetése, a gépek beszerzése és állandó fenntartása, továbbá az üzemi költség, úgy hogy az előirányzott 1,000.000 K-nak legalább is 50%-val több befektetésre volna szükségünk. De mindentől eltekintve is elképzelhetetlen, hogy egy rendszerre, melyről a minisztérium szakközegei azt állítják, hogy Pápán egyedül megfelelő és célszerű, már csak a csekély eséseknél fogva is és melyről ők maguk mutatják ki a Tapolczába való beeresztése után a hig részeknek — oly felhígítással jár, hogy az semmiféle fertőzésével a víztömegnek nem jár — s mely rendszerrel az öntözés ép úgy megoldható, ha kívánatos és gazdaságosnak mutatkozik, mint a Kolossváry tanácsos által említett drága rendszerrel — mondom hihetetlen, hogy ezen tervet — a minisztérium maga szülöttét — a minisztérium ne hagyná jóvá, illetve, hogy erre az engedélyt ki ne adná. Azt is állította még nevezett tanácsos úr feltett kérdésemre, hogy mi lesz az ország többi városainak csatornájával, melyek 95%-ban angol rendszerben épültek? hogy: „ezek is csak ideiglenesen visszavonásig-nyertek engedélyt az angol rendszerben való kiépítésre". Ez elképzelhetlen dolng, hogy valamelyik város egy vagy több milliót [ideiglenes engedély alapján építsen be ! Ez még a Balkánon sem lehetséges szerény véleményem szerint. Ezek után a rendszerváltozással tovább nem foglalkozom, hanem elfogadandónak tartom a minisztérium által készített és dr. Forbáth Imre műegyetemi tanár által is egyedül jónak mondott rendszert. Most már rátérhetek a csatornázás pénzügyi kérdésének megoldására. Dr. Forbáth Imre felkért szakértő a mai árviszonyoknak megfelelően átdolgozta az 1899. évi költségvetési előirányzatot ós ezt a következőkben állapítja meg : 1. Az 1899. évi terven felvett utcák csatornázása .... 586.179'49 K 2. 1200 m 2 aszfalt helyreállítás költsége 19.200-— , 3. Az építési árkok víztelenítése alagcsövezéssel (15761 m. hosszúságban) .... 23.641*50 „ 4. A házakhoz vezető csatlakozások elkészítése, amennyiben azok közterületeken feküsznek, — 1000 db. csatlakozás 90.000 — „ 5. Az ereszcsatornák bekötése 1000 helyen á 6 méter hosszban 36.000'— , 6. A vízvezeték kereszteződésnél való alátámasztás és elégtelen aláfalazásu házfalaknak biztosítása 30.000— „ 7. Építésvezetés, helyszíni iroda, előre nem látott kiadások . 64.979'01 „ Összesen : 850.000'— K Ehhez járul még az 1894. évben nem létezett és így dr. Forbáth által is fel nem vett Erzsébet városrész csatornázása, mely a részletes költségvetésből merített tételek szerint, figyelembe véve az utcák hosszát és a talajviszonyokat, mint azt a 7039/1912. sz. jelentésemben kimutattam, 150.679 koronába kerül. (Folytatjuk.) : » cc xc jxc: wc x Csere. Kilenc éves fiamat a magyar nyelv elsajátítása céljából cserébe adnám. Fleck Károly körjegyző Alhő, Vasmegye. modern kórházat építeni. Ez nagyon helytelen határozat volt, mert elibe vág a közegészségügyi bizottság javaslatának. Első sorban a kormányhoz kellene fordulni, hogy mily feltételek alatt akar Pápán kórházat építeni. Biztosan tudják a minisztériumban, hogy Pápán a közegészségügy javítására szükség van kórházra; mikor sokkal kisebb helyeken, mint Czelldömölkön, Sárváron, Muraszombaton, Zirczen, Devecserben és Kapuvárott vannak rendes kórházak. Az esetre, ha a minisztérium nem volna hajlandó Pápán kórházat építeni, vagy oly nagy áldozatot követelne a várostól, mely ennek erejét túlhaladná, akkor lehetne az irgalmasok kormányzójához fordulni, hajlandó-e Pápán modern kórházat építeni. Jól értesült férfiutói hallottam, hogy az irgalmas-rend csakugyan akar Pápán új kórházat építeni a rendház kertjében, de ezt nem szabad megengedni, mert egy kórháznak nem szabad a városban lenni, hanein a város végén. A város az irgalmas-renddel kössön valamikép egyezséget, hogy a kórbázépülés az uradalom által felajánlott telken történjék ; a gyógyszertár maradhatna a régi helyén. Ezen egyezségre nézve annak idején megállapodás fog létrejönni a város és irgalmas-rend között; de arról már most irni, nem időszerű. CSODÁLATOS az üdesége és tisztasága a Stinlight Szappannal mosott ruhának. Sunlight szappan mint feltétlen tiszta készítmény, kiválóan alkalmas minden mosáshoz, takarékos a nagyruhánál és utolérhetetlen finom kelmék mosásánál. Lever & Co., G.m.b.H., Wien III. Jj 68 A régi, alacsony „Klotild" szálloda, az Erzsébet-udvar, s a régi szénsavas fürdők eltűntek. Helyettük bámulatot keltő, hatalmas, hó* fehér palota emelkedett, mellette ugyancsak gyönyörű, szintén hófehér fürdőház hetven szénsavas fürdővel berendezve. Az előbbi palota szanatórium lesz a szívbetegek részére s télre is berendezik. Mert Balatonfüred a szívbetegek gyógyhelye. A magyar Nauheim. Csak eddig kevesen látogatták. Legtöbben, nem is tudták. No, most sem vesz nagyon tudomást róla — de az egész Balatonról sem — a magyar közönség, holott több és kellemesebb szórakozást külföldön sem igen talál. A vidék szépsége pedig nem igen áll amazok mögött. Csakhogy Magyarországon divat mindent szidni, ami magyar s mindent égig magasztalni, ami idegen. Ez is magyar betegség. Ugy hogy a Balaton mellett össze-vissza, valamennyi fürdőben nincs annyi magyar, mint az egy Karlsbadban, vagy Abbáziában. Pedig a balatonmenti fürdők is megtesznek mindent, hogy a fürdőközönség igényeit kielégítsék. Ha ez nem sikerül, akkor annak a fürdővendégek az okai, mert — így van — a magyar fürdővendég itthon túlkövetelő. A fürdőigazgatóságok sokat pan aszkodnak a fürdővendégek — sokszor szóval meg sem nevezhető — eljárása miatt. Például a napokban ir egy pesti úr s bejelenti a fürdő igazgatóságnak, hogy szobára van szüksége, kér egyik Hotelban szobát ekkorra és akkorra. Rögtön megírják neki, hogy a szoba a jelzett időre rendelkezésére áll. Ekkor válaszol, hogy a jelzett időre nem jöhet, csak nyolc nap múlva, a szobát tartsá k neki addig fenn. A Hotelekben azonban örülnek, ha kiadhatnak egy szobát s nem bolondultak meg, hogy nyolc napig fenntartsák bárki tiszteletére. Tehát megirják neki, hogy nyolc napig egy szobát fenntartani nem lehet, ha a jelzett időre nem jön, — sajnálják, de nem lesz szoba. Ekkor az illető ur telegrafál, hogy harmadnap jön. Igen, de a „jelzett idő" elmúlt s a szobát már kiadták. A tisztelt úr tehát megjön s persze szobát nem kap. Na hát azt kell csak meghallgatni, hogy miféle filippikát rendez a magyar fürdők ellen, holott ő saját maga volt az oka, hogy szobát nem kapott. Ha rossz az időjárás, a fürdőt okolják. Persze, Magyarországon mindig rossz az idő. Ha a pincér nem szalad rögtön s futtában nem töri agyon magát, szidják a vendéglőt. Pedig, hej Istenem mi mindent kell annak a szegény pincérnek kiállani. Láttam töbször hasonló esetet, mint az alábbi. Betelepszik egy asztalhoz egy család. Vannak nyolcan. Az apa, az anya, az anya nővére, a nagyanya és négy gyermek. Kérnek négy levest, de nyolc tányért, nyolc poharat, nyolc kést, nyolc kanalat, villát. Esznek két adag főzeléket, két adag sültet és négy adag süteményt, s mindehhez mindig nyolc tányér, nyolc kés, villa stb. Magához egy ilyen asztalhoz kellene egy pincér, de hát persze ez nem lehetséges. No de van is szidás, ócsárlás. Persze, magyar fürdő, magyar vendéglő, magyar pincér. — Volnának csak külföldön. Én is azt kívánom, hogy bárcsak az ilyen fürdővendég menne külföldre. kiváló bór- és lithiumos gyógyforrás vese- és hólyagbajoknál, köszvénynél, czukorbetegségnél, vörhenynél, emésztési és lélegzési szervek hurutjainál kitűnő hatású. Természetes vasmentes savanyúvíz. SCHULTES ÁGOST Kapható dsványvizkereskedésekben és gyógyszertárakban. Szinvelipóczi Salvatorforras-vállala Budapest, V. Rudolf-rakpart 8-.
