Pápai Hírlap – X. évfolyam – 1913.

1913-06-14 / 24. szám

faiskola céljaira való feltörése, valamint egyéb költségeiről tegyen a tanácsnak jelentést, hogy a költségek a jövő évi költségvetésbe felvehetők legyenek. § Az új tanácsosi állás betöltése tár­gyában tartandó közgyűlést az alispán folyó hó 16-án, hétfőn délelőtt 11 órára hivatta össze. § Az állandó választmány folyó hó 11-én tartott ülésében tárgyalta le azokat az ügyeket, melyek a hétfői közgyűlés tárgyait képezik. Főbb határozatok: A pápa-sümegi vasút ki­építése alkalmával létesítendő Pápa-Alsóváros állomás céljaira 30.000 koronát és 3 hold területet javasol megszavazni. A tisztviselők vasárnapi munkaszünetére vonatkozólag a régi gyakorlat fentartását javasolja. A tüzrendészeti szabályrendeletre nézve pedig azt ajánlja, hogy az országos tűzoltó-szövetség véleménye emel­tessék szabályrendelet erejére. § A Koritschoner-ház. A város által megvett fő-utcai Koritschoner-féle ház, nehezen bár, de nemsokára mégis csak lebontásra kerül. Erre vall legalább a tanácsnak az a határozata, melyben utasítja a városi gazdát, hogy a le­bontandó ház tetejét, ablakait, ajtóit s mindazon alkatrészeit, melyekre a városnak szüksége nincs, rövid időn belül nyilvános árverésen adja el. Bergmann & Co. (Tetschen a. E.) Steckenpferd liliomtejszappana utolérhetetlen hatású szeplők eltávolítására és nélkülözhetetlen szer arc- és bőrápolásra, mit számtalan elismerőlevéllet bizonyíthatunk Gyógy­tárakban, drogériákban, illatszer- és fodrász­üzletekben 80 fillérért kapható. Szintúgy páratlan hatású női kézápolásra a Bergmann „Manera" liíiomkrémje, mely tubusokban 70 fillérért min­denütt kapható. régbei/álf a legjobb és legolcsóbb DOBOZA K 1.80 MINDEN GYÓGYSZERTÁRBAN ÉS DROGÉRIÁBAN Próbadoboz t ingyen küld: HENRI NESTLÉ, Wien J.Bibersín 137. HETI ÚJDONSÁGOK. — Az új kormány üdvözlése. E hó 9 én tartotta Veszprém vármegye törvényhatósági bizottsága rendes nyári közgyűlését Hunkár Dénes fpispán elnöklete alatt. A tárgysorozat megkezdése előtt Koller Sándor alispán szép és lelkes beszéd kíséretében azt az indítványt tette, hogy a megye üdvözölje gróf Tisza Istvánt kormányelnökké történt kineveztetése alkalmá­ból az összkormánnyal együtt és fejezze ki iránta legnagyobb bizalmát és ragaszkodását. A közgyűlés egyhangúlag, nagy lelkesedéssel elfogadta az alispán indítványát és utasította őt, hogy annak idején, midőn a kinevezés hivatalosan közzé lesz téve, tolmácsolja a vármegye érzületét. — Iglauer István — gépgyári igazgató. Városunk egyik kiváló szülöttének vezető tech­nikai állásra történt meghivatásáról vettünk értesülést. Iglauer István gépészmérnököt, ki ezelőtt a Lang-gépgjárnak volt főmérnöke, a Röck-gépgyár — az ország egyik legnagyobb gyártelepe — műszaki igazgatói állására hivta meg. A kitüntető meghívásból fény hárul váro­sunkra is, melynek műszaki ügyekben Iglauer igazgató több izben — így főként a villamos telep építésénél — jelentős szolgálatokat tett. Iglauer igazgató a héten a kollégiumban 25 év előtt érettségizettek találkozóján vett részt városunkban s ez alkalommal a pápaiak is kifejezték neki őszinte gratulációjukat. — Találkozók.. Múlt vasárnap városunk­ban a kollégiumban érettségizettek kétrendbeli csapata tartott találkozót. Találkoztak a huszon­öt év előtt és a tiz év előtt érettségizettek. Az előbbiek 32-en, az utóbbiak csak 17-en jöttek össze. Mindkét csoport a díszteremben gyűlt össze, hol Dávidházy János főszolgabíró, illetve Vargha Gyula lelkész üdvözölték a tanári kart, melynek nevében Faragó János igazgató köszön­te meg a szeretet megnyilatkozását. Délelőtt istenitiszteleten megjelentek az összes talál­kozók s itt Czike Pál lelkész tartott szép alkalmi egyházi beszédet. Délben mindkét csoport a Griffben bankettre gyűlt össze, melyen lelkes hangú felköszöntők hangzottak el. — A tiz éves érettségizők találkozóján résztvettek : dr. Bottka István vm. aljegyző, dr. Geöbel Károly törv. jegyző, Kocsis Jenő lelkész, Koralik Jenő magán­hivatalnok, dr. Kovács Géza ügyvéd, dr. Lukács Vilmos ügyvéd, dr. Mészöly Miklós ügyvéd, Patay Emil lelkész, Pénzes Mihály közigazg. gyakornok, Posgay Kálmán uradalmi intéző, Bornemissza Ferenc áll. tisztviselő, Somogyi Gyula lelkész, dr. Sugár Jenő orvos, dr. Szűcs József járásbir. jegyző, Tóth Zsigmond lelkész, Világhy András káptalani gazdatiszt. — Záró-ünnepély. A ref. főiskola holnap, vasárnap d. e. V2I-tartja évzáró ünnepét, melyen dr. Horváth József igazgató tesz jelen­tést a lefolyt tanévről, Szabó Imre a képző­társulat működéséről tesz jelentést, felolvassák a jutalmat nyert költeményeket s ezenkívül szavalati és énekszámok lesznek. Az évzáró beszédet Németh István egyhker. főjegyző tartja. — Esperesválasztás. Lapunk mult számá­ban említést tettünk a veszprémi ev. egyház­megyei esperesválasztásról s a vele kapcsolat­ban felmerült zavarokról, most pedig hiteles értesüléseink alapján a nagy port felvert válasz­tás eredményéről számolunk be. A szavazatokat e hó 7-én bontották fel Enyingen Bélák István egyházm. felügyelő elnöklete alatt. Az egyház­megyének mind a 23 egyházközsége leszavazott összesen 48 szavazattal. (Minden egyház szava­zata kettőt, a pápaié 4-et számít.) Miután a pápai egyház szavazatát — mint az előre látható volt — a múlt számunkban említett okok alapján megsemmisítették, az érvényes 44 szavazatból kapott Takács Elek homok­bödögei lelkész 26 oí, Mohácsy Lajos gergelyi lelkész pedig 18-at, igy 8 szavazattöbbséggel Takács Elek egyházm. jegyző, helyettes esperes lett a veszprémi ev. egyházmegye esperese. Az új esperes még egész fiatal ember, alig túl a 30-on, de alapos theológiai készültsége, szelid lelkülete, bizalmat gerjesztő modora olyan nép­szerűvé tették az egész egyházmegyében, hogy a hivek többségének bizalma már is méltónak tartotta a fontos vezéri tisztségre. A választás eredménye általános megnyugvást keltett, s remélni lehet, hogy az egyházmegye megzavart békéje hamarosan helyreáll s az új esperes a béke jegyében kezdheti meg működését. — Mint értesülünk, az új esperes beiktatása a jövő hó 2-án Pápán tartandó rendkívüli közgyűlésen fog megtörténni. — Főiskolai pályadijak. A ref. főiskolá­ban az évvégi pályadíjakat a következők nyer­ték : 1. Főiskolai pályakérdéseknél: Jézus bűn­nélkülisége : Vass Vince főisk. szénior (októberben nyomtatásban megjelenik). A reformországgyűlé­sek vallásügyi küzdelmei (80 kor.): Szabó Imre III. é. pn. Magyar humanisták (66 kor. 66 fill.): Miklós Ödön és Tildy Zoltán. 2. A képző­vész vagy tudós, akinek egy ügyes kikiáltója van. A mult esztendőben egy vadász ember az általa kiállított statisztikai űrlapba valami kétszáz általa lőtt sast állított be. Ez a köz­ponti statisztikai hivatalnak gyanús volt és kérdést intézett, hogy itt tényleg oly sok sas található-e, hogy ez az úr maga kétszázat lőtt. A felvilágosítás úgy hangzott, hogy ez az úr a sok bakot, melyet mifelénk lőni szoktak, nézte sasnak. Egyébként a statisztikai hivatalt meg­nyugtatom, manapság igazán nagyon sok sasra bukkanunk, mert minden szamár el akarja ve­lünk hitetni, hogy — sas. Már megint szemem elé kerül Lombroso alakja. Lombroso szerintem nagyon kárhozatos dolgot mivelt az ő teóriájával és ezt nem tu­dom neki megbocsátani. Mert amióta azt kür­tölte világgá, hogy a lángész — őrület, a genialitás — téboly, azóta minden bolond azt tartja magáról, hogy ő lángész, genie. A szerénység az irodalom és művészet világában csak ritka esetben terem babérokat, mig a pöffeszkedés orgiákat ül. Nagyon szere­tem az irókat, a művészeket közelről látni és ha nagyvárosba kerülök, a legelső dolgom, hogy összeköttetést keressek, hogy közvetlen közelről lássam és lessem a szavát, akinek müvében gyönyörködöm, vagy akit egy nagy szerepben bámulhatok. Azt az elvet vallom, aranyos kocsi mentén arany szöget találhatsz. Bécsben történt. Nagy társaság volt együtt, írók, művészek, színpadi korifeusok, újságírók a javából és tzek áhítatos bámulója — én. A garast éppen én tettem le. Véleményemet, amint azt itt leírtam, ott elmondtam. „Egy nagy művészt ismertem — mondom én, — aki egyike volt a legnagyobbaknak, művészetben és szerénységben egyaránt. Művé­szeténél csak szerénysége, no meg a szegény­sége volt nagyobb. Magyar ember .volt. Magyar földön született, magyar földön tündökölt művé­szetével, magyar földön aratta sikereit és magyar földön halt meg. Magyar volt embernek és művésznek egyaránt. Csalogatták, hívogatták és kínálgatták külföldi szerződésekkel, de ő nagy szerényen kitért mindez ajánlatok elől és művészetéről azt tartotta: itt élned és meg­halnod kell." „Bocsáss meg jó magyarom — szól hir­telen egyik asztaltársam —, hogy félbeszakítom dicshimnuszodat és engedd meg, hogy én a kolléga, a partner vegyem át most a szót." „Tessék !" — szólók meglepetve. „Uraim, barátaim! — szól ünnepélyes hangon. Barátunk nem nevezte még meg azt a művészt, akiről beszél, de én tudom, hogy kiről van szó. Én gyakran voltam partnere a budapesti opera színpadán, mondhatom nagyobb színészt, nagyobb énekest világutarnban nem találtam, mint ö volt. Hivtuk ide mihozzánk, hivtuk a külföldre, de hajthatatlan maradt. Az én művészetem magyar — szokta mondani — és a magyaroké.. Nem bókolt, nem hajlongott a kritikusok előtt — de a kritika meghajolt az ő nagy művészete előtt. Uraim, barátaim — mondja páthosszal a nagy operaénekes — amit a nagy művészről az imént itt barátunk elmondott, nem a magyar sovinizmus nagyítása volt, én ismertem őt pályája virágában, őt nagyra a művészete növelte és nem a — reklám. Hajoljunk meg az ő művészete előtt, melyért élt és halt." „Hogy hívták?" — kérdi egy fecsegő müvészfiók. „Ney Dávid művész emléke halhatatlan" —- fejezé be szavait a művész — és ami ekkor történt, az egyszerűen impozáns volt és megható. Ney Dávid nevének említésénél az egész asztal­társaság felállt a helyéről, néhány másodpercig szótlanul állva maradt, aztán velem kezet szorított és csendben leült. E jelenet volt a legszebb siker Ney Dávid valamennyi sikere között. Az élő művészet hódolata a holt művész emléke előtt. Az idegen honu művészet koszorúja a magyar művészet- és művész magyarságának. A művész-kompániában, annyi nagyság között, teljes tudatában voltam gyarlóságom­nak, parányi voltomnak, de a művészkezek szorítása felemelte öntudatomat és duzzasztotta FÖLDES és TSA okleveles mérnök mérnöki és építési irodája PÁPA Széchenyi=tér 5., Kohn Adolf féle házban. ELVALLAL: Földméréseket, parcellázásokat, birtok­és határrendezéseket, községi köz- és dülőút-kitűzéseket és mindennemű földmérési mérnöki munkálatokat.

Next

/
Thumbnails
Contents