Pápai Hírlap – X. évfolyam – 1913.

1913-05-24 / 21. szám

SZALMAKALAP ÚJDONSÁGOK! TURISTA- ÉS NYÁRI INGEK! I—J A I ÁQ"7 TC QT\/C PfTIZ férfi-, gyermeköltöny és űri divat-különlegességek rlnLnOZ. I LO I VQ|íLI.I\ áruháza, PÁPA, a postapalotával szemben. ******* Tavaszi és nyári újdonságaink feltűnést keltenek! Felöltőink, férfi- és gyermeköltönyeink a legjobb anyagból, elsőrendű munkával, a legújabb fazonnal, olcsó, szabott árak mellett lesznek árusítva. Fiu torna-ingek. Fíu-sapkák. E héten kivételes ajánlat mosó fiu-öltönyökben, occassio árban, £5 koronáért, csak mig- tx készlet tíirt­Ezek az adatok, valamint az a körülmény, hogy most május hóban a taglétszám az 5000 et megközelítette, pénztárunk áldásos tevékeny­ségéről és rohamos fejlődéséről tesznek tanúsá­got. Az alkalmazottak egészségügyének minden őszinte barátja velünk együtt kívánja, hogy ezt a békés fejlődést, nagyarányú humánus mun­kásságot semmi disszonáncia ne zavarja meg, s az új igazgatóság egyetértő buzgósággal töltse be fontos tisztét. Bergmann & Co. (Tetschen a. E.) Steckenpferd liliomtejszappana I utolérhetetlen hatású szeplők eltávolítására és |1 nélkülözhetetlen szer arc- és bőrápolásra, mit 1 számtalan elismerőlevéllel bizonyíthatunk Gyógy- gg tárakban, drogériákban, illatszer- és fodrász- S üzletekben 80 fillérért kapható. Szintúgy páratlan lg hatású női kézápolásra a Bergmann „Manera" [g M iiliomkrémje, mely tubusokban 70 fillérért min- Íj denütt kapható. Szinliázi hét. Szép számú közönséget vonzott a Rajna Ferenc és Szirmai Albert Mexikói leány cimü operettje, mely mesenélküliségével bátran soroz­ható azon operettek közé, amelyek csak azért Íródnak, hogy egyik-másik szinház műsorán újdonságképpen szerepeljenek. A kezdettől egész a darab végéig egyik unalom a másikkal ker­getődzik, a befejezés pedig lapos és semmit­mondó, üres hatástalanságba fullad. Muzsikája sem az a könnyed stílusu muzsika, mely ma a hódító operettek főkelléke. Hibája (nem zenei, hanem népszerűségi szempontból), hogy a nehéz operaszerüség a könnyed operettszerüséggel vál­takozik benne s alig akad egy finálén kivül (Várj még, várj még . . .) több énekszám az egész darabban, mely a közönség szivébe magát belopni tudná. Szirmai nem is az operett­muzsika embere; ő inkább a komoly műfajok, a szélesen kiterjeszkedő zene komponistája, ágyban lakni. Öregszem, már nem birom a sok szaladgálást. Legalább közel lennék a hivatal­hoz . . . A mama. Én is szeretném, de a gyerekek miatt nem lehet . . . Meggondolatlanok, könnyel­műek. Aztán ott fönt sokkal jobb a levegő. És gyerekeknél erre is kell nézni . . . A másik. Persze, persze. Nem is ajánlanám önöknek. Sok igalommal jár az a lakás. Ott fönt sokkal biztosabb. (Ezenközben a szekrényhez értekés elhelyezkedtek benne. A Rergerné már ott van. Az asszonyok csókolóznak.) A papa. Nem tudják véletlenül, hová költözködünk ? A másik. Tegnapélőtt annyit hallottam, hogy Budára. . . A mama. Budára?! Gyerekek, látni fogjuk a lánchidat! A gyerekek {csillogó szemmel). A lánc­hidat ! A papa. Én nem szeretem Budát. Magam is budai vagyok, de a pesti oldalon sokkal jobb . . . Hét év előtt jöttem Pestre szüleimmel és igazán nem hittem volna, hogy még egyszer viszontlátom szülővárosomat! De mindegy ! Mit meg nem tesz az ember azokért, akiket szeret és akikhez ragaszkodik . . . A másik (meggyőződéssel). Ezt mon­dom én is! És tudja, nekem mindig fáj, ha a hűség mintaképe gyanánt a kutyát emlegetik. Hát mi a kutya hozzánk képest? (Tovább beszélnek. A bútorszállítók megjelennek és a menet lassacskán elindul.) mely U mai operettekben nem tud érvényesülni. A szereplők közül Albert Böske (Beatrix, a mexikói leány) eleven, temperamentumos játéka és csengő hangja révén jutott figyelemreméltó sikerhez, az elég nagy szerepet betöltő Sellő René (Córa) azonban hidegen, kedvetlenül for­gott a színpadon s az egész játéka olyan be­nyomást telt reánk, mintha boteg lett volna. Az ilyen szerepek nem valók az ő egyéniségé­nek. Faludy Károly (Don Oiifanto) és Tihanyi Béla (Marianó Lináre) együtt versengtek az elsőség pálmájáért, mely mindkettőjüket joggal megilleti. Különösen Tihanyi szép baritonjával gyönyörködtette a hálás közönséget. Szalay Gyula (detektivfőnök) pedig kacagtató mókáival szerzelt sok derűs pillanatot. Hanem a cigány­kerekek hányását mégis csak hagyják meg a cirkuszok ostoba Augusztjainak. Hétfőn Bródy Sándor kitűnő életképe A tanító­nő került s.zinre szép számú közönség előtt. A darabról magáról a premier idején elmondottuk már elismerő véleményünket. Egy darab életet látunk itt, frappánsan megrajzolt alakokkal. Az előadás jó volt, bár nem állott azon a szín­vonalon, mint. a bemutató idején. Harsányi Gizi sok bensőséggel jatszotta meg a modern gondolkodású, régi felfogásokkal szakító, saját lábán járó és megálló tanítónő rokonszenves szerepét. Játékában nem volt semmi mester­kéltség. Csak fizikuma látszott a darab vége felé bágyadtnak. Fodor Oszkár (ifj. Nagy István) szintén jó alakítást nyújtott. De szaggatott beszédmódjával ilyen nem excentrikus szere­pekben sehogy se tudu ik megbékélni. Turay Antal játékban és megjelenésben kitűnő szolga­bíró volt. Sorr Jenő, ez a törekvő fiatal szinész bár még nem elég erős nagyobb feladatok meg­oldására, tagadhatlan realizmussal játszotta a tanító szerepét. Jók voltak még Tábori Imre (főúr) és a Baráti pár (öreg Nagy Istvánék), de annál esetlenebb Erdélyi Kálmán (a káplán). — Ez estén különleges attrakciókép exotikus vendégei is voltak a színpadnak. Mister Gause hindu és Mister John Wortley afrikai néger produkálták magukat. Előbbi mint nőimitátor vágott ki keserves áriákat (akárcsak a nálunk járt valódi nőkoloratúrénekesek egynémelyike, csak talán jobb előadó), a fekete dandy pedig ritmusos néger-táncokat lejtett, illetőleg rugdalt ki nagy szaporán a deszkákon. Ha a "produkciók nem is voltak valami különösen értékesek, érdekes­ségük nem tagadható, hisz külföldi művész nem lépett fel szinpaduukon Salvini óta! Kedden Lehár Luxemburg grófját elevení­tette fel társulatunk, mely annak idején diadal­masan járta be az operett-szinpadokat és .ma is bir még olyan vonzó erővel, mint sok más zenés újdonság, melyek kitűnő voltát és tüne­ményes sikereit csak a fizetett reklámok hirde­tik. Az együttes előadás, a kiállítás fölülmulta jóval a Szalkay premierjét és bár a Faludy Károly Bazill hercegje nem tudta velünk feled­tetni Báthoryt, a Szalay Gyula Brissardja Ivánfit és — hogy őszinték legyünk — az Albert Böske kissé túlzott Juliette-je Bihary Böskét, mindazonáltal igaztalanok volnánk, ha a mos­tani szereplők nemes ambícióját és színjátszó képességét kétségbe vonnánk. Elvégre minden szerepnek a megjátszási módja a szinész fel­fogásától függ, ami azonban a szinész művészi kvalitásából egy cseppet sem von le, különösen ha azok a szereplők valóban olyan művészek is, mint akik a keddi előadás alkalmával a Luxemburg grófja főbb szerepeit betöltötték. Irányi Ella és Tihanyi Béla éneke a közönség­nek mindvégig kellemes élvezetet szerzett. A Tatárjárás csütörtök esti előadása az elhibázott szereposztás átka alatt nyögött. Marton Miska pl. igen jól megállja a helyét a zsáner szerepkörben, de vezető énekes szerepre nincs hangja s a Lőrentey szerepének jellege sem felel meg egyéniségének. Örök rejtély marad, miért bizták rá ezt a feladatot, mikor itt van Tihanyi Béla. Talán csak azért, hogy a második felvonás mulató-jelenetében bemutat­hassa ügyes hegedüjátékát ? Riza bárónő áriái­val Irányi Ella nem tudott megküzdeni, noha elismerjük, hogy játékában bizonyos haladás mutatkozik. Mi lett voln i e szerep Albírt B'^ake kezében ? Ha már a hangbeli fogyatékosságok felsorolásánál vagyunk, nem maradhat el a sorból Sellő René sem, aki bár rendkívül helyes kadétocska volt, s szokása szerint élénken, jókedvvel játszott, de éneke a zenekar zajában ezúttal is egészen elveszett. Wallenstein hálás szerepét Faludy Károly játszotta. Nem kritizál­juk. csak visszasóhajtunk Bátori Bála után ! Az egész előadásból Tábori emelkedett ki, aki kitűnően alakította a nagyhangú, pattogós, „fór-:chriftos a tábornokot. Szalay Gyula (intéző), Baróti (Bence), Báthory Mici (Treszka) kisebb szerepeikben szintén elég jók voltak. A péntek esti kabaré színházlátogató kö­zönségünknek bizony csak egy kis töredékét tudta színházba vonzani. Meg kell állapítanunk, hogy az egész műsor egy-két drasztikusabb kiszólást leszámítva a tisztesség határain belül* mozgott, sőt voltak valóban művészi számok is, mint Albert Böske éneke a Pillangóból, Irányi Ella műdala, Harsányi Gizi, Bátori Mici, Sorr Jenő szavalata. Fodor Oszkárnak az örökké taglaló, hol zökkenő, hol hadaró beszéd­modorát szavalásra egyáltalán nem találtuk alkalmasnak. Szalai Gyula ötletes kupiéival és szellemes mókáival, valamint Tábori Imre is állandó derültségben tartották a sokat tapsoló közönséget. Sellő René és Faludy Károly duettje, nemkülönben Tihanyi éneke sem ma­radt hatás nélkül. A VÁROSHÁZÁRÓL. § A pénzügyi bizottság tegnap délután a városházán ülést tartott, melyen foglalkozott a Kisfaludy-utcai hid építésénél előállott hitel­túllépéssel, mely 1719 K 88 fillért tesz ki. Koch György iskolaszolgának a városi nyug­díjasok közé való felvételét nem javasolja a közgyűlésnek. A rendőrbiztosi állás megszün­tetése tárgyában hozott tanácsi javaslatot a maga részéről is pártolja, majd elfogadta a rendőrkapitánynak a rendőrség fejlesztésére adott 6000 K államsegély tárgyában beadott javaslatát s ezzel a gyűlés véget ért. § Vágóhídi berendezések. Pápai Lajos v. állatorvos jelentést tett a tanácsnak, hogy a közvágóhídon több apróbb felszerelés még hiány­zik, mire a tanács azok beszerzését, többek között a vágóhídi iroda felszerelését elrendelte, egyben utasította a v. mérnököt, hogy a köz­vágóhíd csatornavezeték, vízvezeték, gőzvezeték stb. hálózatáról készítsen helyszínrajzot s azt terjessze a tanács elé. § Uj építkezések. A városi tanács hétfőn tartott ülésében Perutz testvéreknek munkásház építésére, Blau Lipótnak a Kossuth-utcában átalakításra, Tóth Istvánnak a Füstös-utcában istálló építésre, Drach Gizellának a Zápolya­utcában földszintes lakóházra, Kovács Józsefnek a Döbrentei-utcában földszintes házra, Roncz Jánosnak a Zápolya-utcában, Gránitz Vendelné­nek az Eötvös-utcában, özv. Matus Gvörgyné­nek az Esterházy-uton földszintes lakóházra és özv. Weisz Adolfnénak a Fő-utcában kirakat építésére építési engedélyt adott.

Next

/
Thumbnails
Contents