Pápai Hírlap – X. évfolyam – 1913.

1913-05-03 / 18. szám

Szabott árak I Kzolid kiszoljjálás I Szabott árak ! I Halász Testvérek férfi- és gyermeköltöny, úri-divat áruháza Pápa, a postával szemben, u A nagyérdemű közönség szives figyelmébe ajánljuk raktárra érkezett tavaszi újdonságainkat, úri átmeneti kabát, felöltő, öltöny és gyermekruhákban, melyeknek megbízható elsőrendű minőségükért a legmesszebbmenő szavatosságot vállalunk. Borselino-, Pichler- és Gyukits-kalapok. Saját ^észítményü úri fehérnemüek. Bőráruk. Bel- és külföldi nyakkendő-különlegességek nagy készletben. Sétabotok. állás betöltéséig mutatkozó fizetésmegtakarítás, nemkülönben a 6000 kor. államsegélyből fent­maradó összeg terhére a rendőralkapitányi állás betöltését kéri elrendelni. § Beperelték a várost. Még az iparos és kereskedelmi tanonciskola építése alkalmával történt, hogy a Doloment budapesti cég kereseti összegéből, a padlózat késedelmes elkészítése miatt a város pönalé cimén 198 korona 53 fillért visszatartott. Mivel a cég többszöri kérelme dacára az Összeg kifizetését a város megtagadta, a cég most a várost perrel támadta meg s most majd a tárgyalás során fog eldőlni, hogy a város ez összeg visszataitására jogosítva volt e. § Tanonciskolánk államsegélye. A vesz­prémi kir. tanfelügyelő a mult hét folyamán értesítette városunkat, hogy a közoktatásügyi piiniszter az iparos tanonciskolára 4000 korona államsegélyt utalványozott. Az államsegély ugyan még nem érkezett meg, de a tanács már uta­sította a pénztárt, hogy az összeget annak idején vegye fel. Fig-.veljea a névre és kérjen mindig határozottan 3 J rdöjryö11 <zyét­Hasonnevű értéktelen utánza­tok visszautasítandók! Erdőg jöngyeművek Morítz Löw, Brtiiiii-tlussowitz. EGYESÜLETI ÉLET. — A leányegylet záróestélye. Múlt szom­baton este tartotta a leányegylet ez idei záró­estélyét, mely nagyszámú és előkelő közönség jelenlétében folyt le, méltó befejezéséül a sikerekben gazdag szezonnak. Az estélyt Sehnei der Terike briliáns zongorajátéka nyitotta meg, aki Chovánnak és Mendelssohnnak egy-egy kompozícióját játszotta el meleg átérzéssel és dicséretre méltó interpretáló képességgel. Molnár Kálmán néhány hangulatos versét olvasta fel. Weisz Hermanné, akinek erőteljes, szép alt hangjában ritkán van alkalmunk gyönyörköd­hetni, a Troubadur és a Lied der Magdaléna Evangeliman cimü operából énekelt egy-egy részletet, majd elénekelte Molnár Kálmán „Ti­felétek nincs az égen felhő" kezdetű magyar dalát, melyhez dr. Fehér Dezsőné finom zongora­kiséretet szolgáltatott. Nobel Jozefa teljes meg­értéssel és nagy drámai erővel szavalta el Wildenbruch: Szép Adeleid cimü remek költe­ményét, melyet dr. Kőrös Endre fordított. A közönség úgy a szavalót, mint a fordítót lel­kesen megtapsolta. Oáty Zoltán, Holler Konrád és Nagy Sándor a Bűvös vadász operából egy triót adtak elő, mely a sikerült záróestélynek méltó befejezése volt. HETI ÚJDONSÁGOK. — Személyi hir. Hunkár Dénes főispán mult szerdán és csütörtökön városunkban idő­zött s mint a versenyintézőség tagja, részt vett az ezen napokon tartott lóversenyeken . — Katonai előléptetések. A májusi elő­léptetések alkalmával huszárezredünk körében a következő előléptetések voltak: Bertalan Pál százados őrnaggyá, Széchenyi Tódor gróf és Mihályi Kálmán főhadnagyok századosokká, Horváth Jenő, Ledniczky György, Szemere Zoltán és Kocsis György hadnagyok főhadnagyokká léptek elő. — Felekezeti béke. Mindig őszinte öröm­mel adunk hírt róla, ha valami oly jelenséget észlelünk, amiből az országban, de főkép e városban olyannyira áhított felekezeti béke meg­születésére következtethetünk. Ily jelenség volt az a meleg és kedves ünnep, amelynek kere­tében a héten a Katholikus Kör ülte meg elnö­kének dr. Teli Anasztáz bencés gimnáziumi igazgatónak nevenapját. Tiszteletére vacsorát rendeztek,. melyen nemcsak a kör tagjai, de városunk más felekezetbeli intelligenciája is igen szép számban g^ű't össze. Az érkező elnö­köt nagy éljenzéssel fogadták s a kör tagjai nevében Hajnóczky Béla üdvözölte. A vacsoran Kalmár Károly mondotta az első felköszöntőt. Utána dr. Antal Géza, országos képviselőnk szó­lott. Dr. Teli szeretetreméltó egyéniségét apo­sztrofálta, mint aki a Kath. Kör elnöki állásá­ban is nem az exkluzív felekezeti érdekeket, de a vallásos szellem ápol Lsa mellett a felekezet­közi békességet szolgilja. A lelkes tetszéssel fo­gadott szép szavadra dr. Teli válaszolva kijelen­telte, hogy lelkének legtitkosabb gondolatát taiálta ki a felszólaló s valóban az ő munkája mindig a béke megteremtésére irányúi. Hasonló szellemű felköszöntőket mondtak Hajnóczky Béla, Kriszt Jenő, Steinherger Lipót, dr. Molnár Imre, Bottka Jenő, Faragó János és még sokan mások s a társaság a legjobb hangulatban éjfélig maradt együtt. — Bírósági kinevezések. Az idei bíró­sági kinevezések alkalmával két jeles földink lépett a birói státuszban magasabb rangba. Dr. Vizkeleti Kiss István, a budapesti törvény­szék vizsgálóbirája az egyik, Eöri Szabó Jenő nagykanizsai törvényszéki biró a másik, kik mindketten táblabírói kinevezést nyertek. — Vasúti menetrend. A májusi menet­rend vonataink érkezésénél és indulásánál több kisebb-nagyobb változást hozott, melyek közül leglényegesebb, hogy a d. e. gyorsvonat 22 perccel később, 11 óra 49 perckor indul Győr felé. Végre sikerült elérnünk azt is, hogy a gyorsvonatok 2 percig állnak állomásunkon. A teljes menetrendet a hirdetésrovatban közöljük. nem áll kegyben az utódjánál, mindkettőnknek itt kell még évekig maradnunk a helyünkön. Signora Goncenza odaállt a fia elé s ag­gódva mérte végig a tekintetével. Megnézegette a homlokát: tele volt redővel, s a haját: immár őszbe csavarodott. Fáradtnak, megtörtnek lát­szott. Igazán minél előbb el kellett volna nyerni azt a helyet ott a székesegyháznál. — Ma éjjel elmegyek a templomba imád­kozni a pápáért — gondolta magában signora Goncenza. — Nem szabad meghalnia. Vacsora után fáradtságát legyőzve, csak­ugyan kiment az uicára. Nagy sereg ember hul­lámzott odakünn. Volt köztük egy csomó kíváncsi, akik csak azért mentek ki az utcára, hogy azon melegében meghallják a pápa halálhírét, de voltak olyanok is nagy számmal, akik szorongó szívvel jártak imádkozni templomból templomba. Ám alig ért az utcára signora Concenza, egyik leányával találkozott. Lithografus volt a férje. — Csakhogy te is eljöttél, édes anyám, imádkozni a pápa felgyógyulásáért — mondta örvendezve a lánya. — Nem is gondolod, micsoda szerencsétlenség szakadna ránk, ha meg találna halni. Fábiánom kicsibe mult, hogy el nem emésztette magát, amikor megtudta, hogy ő szentsége megbetegedett. És elbeszélte, hogy férje, a lithografus éppen most nyomatta ki százezer példányban a pápa arcképét s ha megtalálna halni a szentséges atya, felét se adhatná el, nem, még a negyed­részét sem. Tönkre menne, kockára kerülne egész vagyona. És elsietett, hátha hallhat valami kedvezőbb hírt, hogy megvigasztalhatná vele szegény urát, aki ki sem mert jönni az utcára, hanem oda­haza gunnyasztott, búnak eresztve a fejét. Sig­nora Goncenza pedig állva maradt az uton. — Nem szabad meghalnia, nem szabad ! — motyogta magában. Majd befordult az útjába akadt első tem­plomba s térdre hullva könyörgött a pipa élet­ben maradásáért. Amint újra felemelkedett, hogy eltávozzék, tekintete egy kicsiny képre esett; éppen feje fölött függött a falon. A halált ábrázolta, amint kinyújtja rettenetes kétélű kardját egy serdülő hajadon felé s a lányra mért ütést hiába pró­bálja feltartóztatni elébe álló éltes anyja. Jó darabig gondolkodva állt a kép előtt. — Nagy számító ez a halál — mondta — sohse hallani róla, hogy lemondana egy ifjú életről egy öregért. Hátha nem volna olyan kérlelhetet­len, ha öreg életet ajánlanék fel neki fiatal helyett. És eszébe jutottak a fia szavai, hogy a pápáért meg akart halni s megborzadt. Jaj, ha szaván találná fogni a halál. — Nem, nem halál mester — hebegte — ne higyj neki. Csak belátod, hogy nem a sz ivéből szólott. Ő élni szeretne. Nem szivesen költöz­nék el szerető édes anyjától. S első ízben cikázott át agyán az a gondo­lat, hogy ha már valakinek föl kell magát áldozni a pápáért, mégis csak jobb volna, ha ő áldozna fel magát, hiszen már úgyis öreg s eleget élt. A templomból kijövet néhány nagyon tekintélyes külsejű apácával találkozott. Az ország északi részéből valók voltak. — Igazán, nagyon ránk fér a gyámolítás — mondták az öreg Concenzának. — Ódon kolos­torunk annyira megroskadt, hogy a g onosz vihar romba döntötte a múlt héten. Milyen nagy csapás ránk nézve, hogy beteg a pápa. Nem járulhatunk elé a bajunkkal. Ha mag talál halni, mit se végezve térhetünk haza. Utódjának évek során át lesz egyéb gondja is elég, mint­hogy szegény apácákat gyámolítson. (Vége köv.) Reggelizés előtt félpohár Sebmídthaücr-féie Használata valódi áldás gyomorbajosok­nak, székszorulásban szenvedőknek az elrontott gyomrot 2—3 óra alatt teljesen rendbehozza. Kis üvég 40 fill. Nagy üveg 60 fi!!. BÜT Kapható helyben és a környéken minden gyógyszertárbán és jobb ftiszerüzletben. "H&ü

Next

/
Thumbnails
Contents