Pápai Hírlap – X. évfolyam – 1913.

1913-01-11 / 2. szám

felsőbb parancs nagyon súlyos eszközökkel tud elbánni azokkal, akik nem akarják meghallani és fülük mellett eleresztik. Azért azonban, hogy ez a belső ellentmondás meg van a békemozgalomban, nem lehet azt lekicsinyelni és bün volna azt nem méltányolni. A dinamitos Nóbel, aki saját mesterségének feleslegessé tételére áldozta annak a vagyonnak nagy részét, amit ezzel a mesterséggel szerzett, nagyon helyesen és jó ösztönösen sejtette meg azt, hogy minden kulturális érdem, még akkor is, ha az a kémikus olyan új vegyületet talált föl, az a fizikus olyan új természeti törvényt vezetett le, amelyeknek semmi közük a háborúhoz, vagy az az iró, ha soha életében egy sort sem irt a háborúról, megérdemlik a békedijat, mert ez a munka, mint minden kulturális előhaladás, tulajdonképpen mégis a béke munkáját szolgálja, a civilizációt viszi előre. A háborúnak ugyanis nincsen nagyobb ellensége, mint az igazi civilizáció. Senkisem várhatja, hogy egy nemzedék építse föl a béke templomát, sok nemzedék egyesült és becsületes munkája kell ehhez. Az is elég érdem, ha valaki egy téglát szállított ehhez a templomhoz és ha közben véletlenül vér ömlött azért, mert mások háborúskodtak, ez semmit sem von le a téglahordó érdeméből. A VÁROSHÁZÁRÓL. § A vágóhídi vizsgálatról felvett jegyzőkönyvet a következőkben ismertetjük részletesebben : A bizottság kijelenti, hogy csupán a vasbeton munkák megvizsgálására terjeszkedik ki, az összes munkák megvizsgálása az építés befejezése után tartandó felülvizsgálat körébe tartozik. A vasbeton munkákról a vélemény a következő pontokat foglalja magában: 1. Akivitel tervszerűségének kérdésére ellenőrző mérésekkel megállapítást nyert, hogy a szerkezetek . betonteste tervszerű méretekkel készül. Nagyon fontos azonban, hogy a vasbetétek is tervszerűen ágyaztassanak be a betonba. Hogy ez megtörtént-e, a naplóból lehetne megállapítani, de naplót a vasbetonról nem vezettek sav. mérnök csak a beton keverési arányát ellenőrizte. 2. A felhasznált anyagokat szintén nem ellenőrizték, ami a vas anyagnál nem lényeges, de a cement megvizsgálása elengedhetetlenül szükséges. A használni szándékolt cementet a v. mérnök minőségi vizsgálat nélkül kifogásolta, a más helyről szállítottál pedig ugyancsak minőségi vizsgálat nélkül elfogadta. Minthogy a cement kötött, lényegesebb hibája azonban nem lehetett. A kavicsanyag nem volt olyan, minőt vasbeton-szerkezetnél használni szokás, de a készbetonnak feltűnő hibái nincsenek. 3. Az épület szilárdságát illetőleg a vasbeton építmény külső megvizsgálásakor lényegesebb hibákat nem láttunk; megjegyzi a bizottság, hogy a hűtőhelyiség felül aszfaltréteggel, alul parafakővel volt borítva s így a betonfelületek közvetlenül nem voltak megvizsgálhatók. A tetőn néhol hajszálrepedések találtattak, de a bizottság ezeknek nem tulajdonít nagyobb jelentőséget; mindazonáltal a jótállás lejárta előtt a repedések újból megvizsgálandók lesznek. A megtartott próbaterhelésnél észlelt behajlások igen csekélyek voltak s így az eredmény kedvező, a szerkezet szilárdsága aggályra nem ad okot. 4. A munkák kifogástalan volta cím alatt a jegyzőkönyv felemlíti a felső felület egyenetlenségeit, némely lefagyott részt, amik azonban jórészt kijavíthatók s a teherbírást és használhatóságot nem érintik. 5. Az ellenőrzés gyakorlása cím alatt végül Iismét sajnálattal konstatálja a bizottság, hogy az építési naplóban nyoma sincs annak, hogy a munkák ki által és mikép ellenőriztettek, amire nézve nem lehet mentség, hogy a város hivatalos közege a vasbetonban nem szakértő. — A jegyzőkönyvet Beke József műszaki főtanácsos, Molterer János főmérnök, Kristóffy Gyula főmérnök és Deli Béla felmérési felügyelő irták alá. § A Felsővárosi Hosszú-utca lakosai kérvényt adtak be a városhoz, hogy a Hungáriagyártól az utat utcájukon át vezessék. A kérvény közgyűlés elé kerül. ANAGYMOSÁSHOZ használjon ! Főzés, súrolás és leforrázás nélkül, jobban és gyorsabban tisztit, mint a közönséges szappan és többet takarít mint a mennyibe kerül idö, munka és fehérneműi kímélése által. Lever & Co., G.m.b.H., Wien III. L C9 § Városi közgyűlés lesz e hó 20-ka körül, melynek tárgysorára eddig kitüzettek: Dr. Kende Ádám lemondása bizottsági tagságairól, a vágóhid megvizsgálásáról felvett jegyzőkönyv, a Kisfaludy-utcai és Haltéri Tapolcahidak építésénél előállott túlkiadások, Geiringer Károly vállalkozó kérelme a végzett munkákért járó összegek kiutalása iránt, miniszteri leirat a felső építőipari szakiskola ügyében. EGYESÜLETI ÉLET, — A Jókai-kör múlt heti háziestélye zsúfolt ház előtt folyt le. Csehszombathy László szavalata volt az első szám. Arany Egri lányok c. balladáját hatalmas organummal, kifejező drámai erővel adta elő. Az est felolvasója, Molnár Kálmán volt. Pápa város múltjából elevenített fel — levéltári kutatások alapján — néhány érdekes epizó dot. A szines novellastílusban megírt felo Ivasás, melyet egyik következő számunkban közlünk, őszinte tetszést keltett. Végül az elévülhetlen Egyetlen leányt adta elő egy derék, jól összetanult műkedvelői gárda, melynek tagjai — a hölgyek: Csehszombathy Flóra, Gyurátz Li nus, Szőllősy Micike, csak úgy mint az urak : T. Kiss Sándor, B Pap József, Besse Zoltán, Tapsonyi Sándor, Kurucz Gyula, Nagy András — mind egyaránt tényezői voltak a jól kiérdemlett sikernek. — Itt említjük meg, hogy a kör idei nagy estélyeit február 22. és 23. napjain szándékozik megtartani. = A Leányegyesület f. hó 12-én holnap, vasárnap tartandó gyűlésének műsora: 1. Durand: Ghacaur. Zongorázza Nussbaum Hilda. 2. A nőké rdés fejlődése az irodalomban Széchenyi-ig. Irt a és felolvasta Závory Teréz. 3. Műdalok. Énekl i Nánik Milike, zongorán kiséri Schönfeld Edit. 4. Bende v itéz. Irta Arany. Szavalja Tihanyi Kiss Sándor. 5. Tarantella. Zongorán előadja Maurer Iius. Műsor kezdete esti 8 órakor. Lapunk mai számához hátralékos vidéki előfizetőink részére postautalványt mellékeltünk. Felkérjük t. előfizetőinket, hogy hátralékos dijaikat ax utalvány felhasználásával szíveskedjenek kiadóhivatalunk ciinére mielőbb beküldeni. megölt kedvesének holttestét felemeli és elviszi, hogy a vízbe hajítsa ... A Hall-ba érve, a mulatozók azt hiszik, hogy valamelyik lerészegedett vendég tehetetlen testtömbjével balanszíroz az idegen ifjú, minek következtében nagy rivalgásba és újongásba törnek ki . . . és amikor a valót tudják meg, tiltakoznak a szándék ellen ... az ifjú azonban a tettet véghez viszi ... a holttestet a vizbe hajítja . . . megjelen a koldus . . . megfenyegeti ... a holttestet a vízből kihalássza... és most, ó mozi . .. jövel a te országod ... az idegen ifjú rohan, szalad ... a koldus a holttesttel utána, az egész násznép örege, apraja a nyomában . . . hegyeken, völgyeken . . . falakon, tetőkön . . . szárazon, vizén . . . tüskén, bokron . . . árkon, dombon . .. keresztül mint az üldözött vad ... mig végre a szegény pára a saját szobájába menekül és a saját ágyán talál pihenőt. .. Ágya csakhamar gondolává változik át, melyen a falon keresztül a menyasszony szobájába siklik, hol és kinél ölelő karokra talál . . . Erre azonban az álmodó ifjú felébred . . . fáradtan és kimerülten, mintegy magas fokú lázálomból felocsúdva néz maga körül szemét dörzsölve . . . és amint a helyzetében unottan felásít ... tekintete az álom egyetlen valót öltött mozzanatára, szobája padlóján részegen elterülő vőlegény tragikomikus alakjára esik . . . A hallban a zene még egyre szól, a vigasság javában folyik, pohár cseng és a táncnak nincs szünete. Az ifjú elhagyja szobáját és ugyanabban a pillanatban — oson ki a menyasszony szobájából az osztrák katonatiszt, a menyasszony kedvese. Minthogy mindennek végének kell lennie, a lakodalmi vigság is végére ért. A vidám kacaj és, jókedvű lárma is elült. Mindenki felcihelődött, útra készült. A boldog pár külön gondolában foglalt helyet, hogy az egyedüllét boldog perceit már a grand canálon élvezhesse, ámde most a pár megpillantja a hidon az ifjú tisztet .. . egy gondolat. . . egy pillanat ... és a mit sem sejtő boldog férj gondolájába invitálja őt . . . Az idegen ifjú fájó érzéssel nézi mindezt végig ... a gondola tova siklik ... és a hídról — egy rózsa hull a vizbe . .. jele a menyasszony égő, titkos szerelmének ... A szerelem jelét ő emelte fel, de magát a szerelmet az a másik élvezte ki. Hja, naiv lelkeké az — álom, szemesnek áll a világ. Nos tehát ez az a szöveg, melynek iránya a londoni lord Chamberlain felfogásával nem egyezik és amelynek előadása Londonban ezért nem engedélyezhető. Ennél bizony mi már régen jóval túl vagyunk. Londonban még ma is ott vesztegel a felfogás, ahol egyezernyolcszázkilencvenhatban volt, amikor én „Konstantinápoly Budapesten" francia szinésztruppjának pikáns izü próbáján a: shoking-ba kitörő angliusokkal találkoztam. Mi ez a Vollmoeller-Reinhardt féle „Velencei éj" a mi népszínházunk némely repertoár darabjához, táblás házakat csináló Franciaországból importált u. n. slágereihez képest. Ha a nagy lord Chamberlain azt tudná, hogy nálunk A hálókocsik ellenőre, — Van-e elvámolni valója, — My Baby, — A gólya stb. stb. stb. is előadattak és előadatnak, talán az erkölcsi fertőzöttség bélyegét sütné reánk és így bizonyos időtartamra vesztegzár alá helyezne és moralinnal dörzsöltetne bennünket, mielőtt megengedné, hogy a britt föld szűzi talajára tehessük lábunkat. Avagy mit szólna a londoni lord Chamberlain a legújabb Brieux színműben megnyilvánuló felfogáshoz. A szinmű cime: La femme libre és a párisi Gymnase színházban adják egyelőre, de semmi kétség, hogy hamarosan mi is meglátjuk, mert minél sikamló sabb valamely francia darab, annál könnyebben és gyorsabban siklik a modern színpadokra. A La femme libre-ban a menyasszonyát otthagyja a vőlegény, mert ennek deponált hozományával a közjegyző megszökött. Az önálló gondolkozású leány most saját erejére támaszkodik és irodalmi ténykedéssel keresi kenyerét, beáll egy feminista újság, a „La femme libre" redakciójába, melyből azonban hamarosan kilép, mert a direktor tisztességtelen ajánlatokkal zaklatta. Ekkor beáll egy gyárba munkásnőnek, de itt a munkásnők szindikátusának megalapításával és egyéb agitációjával a férfi-munkásnép ellenkezését váltotta ki, a sztrájk már kitörőfélben volt és ez csak úgy volt megakadályozható, hogy a leányt a gyárból el kellett bocsátani. — Quid nunc? vagy — vagy!? nyomor vagy fertő?! De jő a hűtlenné vált vőlegé ny, ki külföldön saját erejéből vagyonhoz jutott és megkéri a leány kezét. Jó — mondta a leány — itt a kezem. Feleséged leszek — de csak azután, ha a szüleid a felőlem táplált rossz véleményüket, hogy züllött, hogy bukott leány vagyok, teljes mértékben viszavonják és a házasságunk megkötésébe jószántukból beleegyeznek — addig azonban csak szeretőd leszek.