Pápai Hírlap – IX. évfolyam – 1912.

1912-03-16 / 11. szám

A Jókai-utcai útvonal. A közgyűlés idejének legnagyobb részét az a vita foglalta le, mely Kemenczky Lajos kérelme körül támadt, ki folyamatban levő épít­kezése alkalmából a Jókai-utca 60—80-as számú házak közötti vonalrész szabályozásának új megállapítását kérte. Az áll. választmány azt javasolja, hogy ezt a kérelmet csak majd az építkezési szabályrendelet átdolgozása alkalmá­val vegyék elő. Dr. Kende Ádám azt kívánja,' hogy a tanács sürgősen utasíttassék a szabály­zat minél előbb leendő bemutatására, mert a mai állapot, amikor mindenáron nyílegyenes utcákat akarnak létesíteni, mélyen sérti a í magánérdeket s az építkezési kedvet elveszi s I a tulajdon szentségébe vág. Elmondja a szőnye­gen levő építkezési ügy egész történetét, majd védekezik az állandó választmányban felhang­zott azon vád ellen, mintha ő következetlen lenne, mert a Jókai-utca külső részének szűkí­tése ellen állást foglalt, itt pedig megengedhe­tőnek tartja, hogy a ház két méterrel beljebb maradjon. Mindenütt a tényleges helyzetet kell nézni s nagyobb kárt sem azzal, hogy terület­vételre, sem azzal, hogy területeladásra kény­szerítik, nem szabad okozni a tulajdonosnak. Révész v. mérnök tudatja, hogy a Kemenczky­féle konkrét építkezési ügy még döntés alatt áll, még a közig, bizottság határozata is csak hírlapi közleményből ismeretes s még aztán fellebbezésnek is van helye. Ez azonban a jelen kérelemmel nem tartozik össze. Ami a Jókai­utcai utcavonalat illeti, az korántsem nyílegye­nes, mert az utcavonal igen enyhén van meg­állapítva, az egész soron végig nem kevesebb mint 8 törés van, átlag 13 ház áll egyenes vonalban, a 60—80-as számú házak között pláne csak 10. Dr. Hoffner Sándor mindenek­előtt kijelenti, hogy az áll. választmányban a következetlenség említésével korántsem akarta dr. Kende integritását érinteni, akinek közéleti működését teljes mértékben tiszteli. Sokban egyet is ért vele, de építkezési ügyben csak akkor voltak egy nézeten, mikor mindketten állást foglaltak a Jókai-utca megszükítése, a Szente-ház kiugratása ellen, amely megszükítés méltó párja lenne, ha a Jókai-utcai 60—80-as házakat érintetlenül bennhagynák a régi vonal­ban. Képtelenségnek tartja egyébként, hogy konkrét építkezési kérvény alkalmával állapít­sanak meg utcavonalat, megtörtént ez — sajnos — a Weltner-háznál, amellyel örökre tönkre is tették a Kossuth-utcát. Dr. Löwy László hang­súlyozni kívánja, hogy tulajdonképen minden törvény és szabályzat magánérdekbe ütközik, amely felett áll a közérdek. A jelen esetben igen enyhe a szabályozási vonal s az épít­kezőnek összesen pár ••métert kell átengedni a városnak, azt is igen méltányos áron. Barthalos István elősorolja utcaszabályozásunk hibáit, az Erzsébet-városi görbe fő-utcát, a Zimmermann J.-utcai labirintust. Mindezekkel szemben a Jókai-utca elég rendes, kár tehát azt agyonszabályozni. A lábát le lehet vágni egy épületnek, de a fejét nem. A leghelyesebb volna, ha az aszfalt kocsiutat vennék irányadóúl s ehhez irányítanák az utcavonalat. Dr. Györké Sándor szerint addig, míg a szabályzat meg­változtatva nincs, a dologról érdemlegesen tár­gyalni nem lehet. Fischer Gyula kijelenti, hogy építkezési ügyekben már nem egyszer megdöbbenéssel tapasztalta, hogy a szabály­rendelet nem mindenkire bir egyforma érvény­nyel, hanem aki felhajszol sógorságot-komasá­got, hitfelekezetet, az boldogulhat. Áz ügyre az a véleménye, hogy aki a fejét nem akarja be­húzni, azét le kell vágni. Barthalos István sze­mélyes kérdésben a közgyűlés méltósága érde­kében a legerélyesebben visszautasítja az el­hangzott vádat. Dr. Adorján Gyula is tiltakozik minden meggyanusítás ellen, de egyébként Fischer nézetén van. Az ügy a végső hivatalos fórumon még nem dőlt el, felesleges vele itt most foglalkozni. Dr. Fehér Dezső szerint a vita során felhangzottakat az utcaszabályozási vonal tárgyalásán fel lehet használni. Ma azon­ban incidentaliter nem lehet utcaszabályozás­ról dönteni, csak majd annak idején generaliter. Hangsúlyozza egyébként, hogy a törvénykönyv­nek mindenkire nézve egyformának kell lenni s előbb meg kell a jogszabályt alkotni, aztán egyenlő módon alkalmazni. Miután még dr. Kende zárószó cimén arra utalt, hogy nézete szerint a Deák Ferenc utca dolgában ma is kivételt tettünk az aszfaltozási szabályrendelet paragrafusai alól s miután Révész mérnök tu­datta, hogy a Jókai-utca szabályozási vonala 1902-ben készült, amikor az építészeti bizott­ság elnöke Barthalos volt, szavazásra került a sor és túlnyomó nagy többség az áll. választ­mány javaslatát fogadta el. Tanítók kérelme. Egresits János, Gergely Ferenc és Zsilavy Sándor abbeli kérelmét, hogy ipariskolai szün­idei kurzusra 100—100 K segélyt kapjanak, a közgyűlés egyhangúlag teljesítette. A heti állatvásártér. Szokoly Ignác rendőrkapitány referálta a heti állatvásártér ügyében felkért bizottság je­lentését. A bizottság, melyben a törvényható­sági állatorvos s a huszárezred képviselője is helyet foglaltak, egyhangúlag úgy nyilatkozott, hogy a város u. n. barakk-kaszárnyai telke a huszárgyakorlótér közelsége s a talaj meg nem felelő volta miatt állatvásártéri célra alhalmatlan. Keresztes Gyula ezzel szemben a telket alkal­masnak találja, mert kellő magasan fekszik. A gyakorlóteret el lehet onnan helyezni, hisz a a kincstár csak bérlője a területnek Barthalos István meg szeretné tartani a központhoz s a fő közlekedési vonalhoz közel a vásárteret, ez lenne az osztó igazság. Acs Ferenc szeretné, ha magát a gyakorlóteret bérelné ki a város e célra, Saáry Lajos közli azonban, hogy a kincs­tár újabb 5 évre bérbe vette. Dr. Keyide Ádám helyteleníti, hogy a rendőrkapitány nem olvasta fel a bizottsági jelentésből, hogy a kincstár nem tesz kifogást az ellen, ha 500 méterre a gya­korlótértől lesz a vásártér. A terület használ­hatóságára pedig a gazdákat ismeri el szak­értőknek. Az ügyet további tárgyalásra a tanács­nak visszaadandónak tartja. Szokoly rendőr­kapitány kijelenti, hogy neki csak a barakk­tel ékről kellett véleményt adni, azért nem nyilatkozott másról. Az ügyet a tanácsnak visszaadták. Körönd az országos vásártéren. Az országos vásártérre tervezett futtató körönd létesítését az állatorvosok nem helyes­lik. Ács Ferenc felszólalására azonban kimond­ták, hogy a rendőrség mindig üres jártató helyről tartozik gondoskodni. Antalháza puszta átcsatolása. Dr. Csoknyay főügyész referádája alapján elhatározták, hogy Antalháza pusztának a város területéhez csatolása iránt felírnak a belügy­miniszterhez. Szóba jött ez alkalommal Puszta­gyimót átcsatolásának kérdése is, de erre nézve ezúttal nem hoztak határozatot. Esterházy-uti építkezés. Az Esterházy-út jobb oldalán levő ház­' telkek tulajdonosainak azt a kérését, hogy zárt sorban, de előkerttel építkezhessenek, a köz­gyűlés nem teljesítette, hanem fenntartotta a kötelező villaszerű építkezésre nézve régebben hozott határozatát. A Kossuth-utca aszfaltozása. A Kossuth-utca aszfaltozását már az ősz­szel megszavazta a közgyűlés, most pedig el­határozta, hogy e célra a Pápai Takaréknál folyószámlára 30.000 K-t felvesz, 15.000 K-val­kevesebbet, mint ami eredetileg előirányozva volt, mert az aszfalt házi elkészítése jelentékeny megtakarítást jelent. Bőhm Samu nem érti, hogy lehet a városnak, mint kisvállalkozónak a nyárasdi vesztett ütközet után. A német visszajött, bekerítette Komáromot. Újra jöttek falunkba harácsoló katonák s habár dühösebbek voltak az előbbieknél, anyám egy cseppet se félt tőlük. Talizmánja volt : a tót nyelv. Ebben bíztunk, valamint a falu népe is. Egy gránátos horvát katonára emlékezem ez időből, aki brutálisan betört hozzánk. Nagy medvebőr süvege volt, kezében szuronyos fegy­ver. Megrémültem s kis bátyámmal a szurdókba bújtunk, onnét lestük az óriás termetű hadfit. Vastag fekete szemöldöke, patkányfarok formájú lecsüngő bajusza volt. Egy jódarab kenyeret lecsapott az asztalra s parancshangon szólt: Szalonnát, szalonnát, szalonnát! Anyám kipróbált talizmánjához folyamodott, néhány szót váltott vele tótul, majd kiment és behozott egy -tizitcós fazekat tele zsírral. Édes fiam, szalonnát nem adhatok, mert leolvasztottam ; itt van a zsírja. Ha hasznát veheted ezt oda­adom. A katona két újját belemártotta a fagyos zsírba, megkóstolta s kiköpte. Felmarkolta ke­nyerét, tarisznyájába visszatette ós szó nélkül távozott. Csak a minőség Még egy kinos dologról meg kell emlé keznem. Egy század táborozott a falu alatt. Kapitányuk Zámoryéknál volt szállva. Ebédnél ültünk, midőn a szomszéd asszony sietve jött, hogy kis kertünkben két .katona ugyancsak dézsmálja ám a körtót! Nagy kincse volt anyámnak az a két derék körtefa. Termett azokon két zsáknál is több finom Napóleonkörte; nagyobbak a tyúktojásnál. Gyümölcse kemény volt, de gondosan elrakva ós fagy ellen megóvva tavasz feló olyanná vált, mint az irósvaj. Igen jó izü zamatos volt. Ta­vasszal 50—60 forintot is árultunk belőle. Taníttatásunkat ez a két fa nagyban elősegítette. Anyám rögtön rohant a kis kertbe, ott érte a két cserepárt. Tótul összeszidta őket s egyiktől el akarta venni a csákóját, amely tele volt kör­tővel. Huzalkodtak a csákó birtokáért, miköz ben a körtét mind kiszórták. A katona egy erős rántással visszaszerezte csákóját. Anyám ekkor a vállhajtókáját ragadta meg, ami le is szakadt s a markában maradt. Nagy felindulásában ment a Zámory kas­télyba a századoshoz. Ép en ebédnél találta s ékes tót nyelven előadta panaszát . „Hát ilyenek a császár katonái, hogy fényes nappal lopnak, rabolnak ? u — A kapitányt úgy felpaprikázta, hogy otthagyva ebédjét, kardot kötött ós ment anyámmal együtt : matassa meg, melyik volt az a katona. Alarmot fúvatott s együtt vizsgálták a harci sort. — Könnyű volt a tolvajra találni; válláról hiányzott a hajtóka, amely akkor is anyám markában volt. — Elő a dobot! — parancsolta a kapitány. A katonát rá hasaltatták s a káplár olvasta rá a huszonötöt. „Rabuvát? Budes áj druhirász rabuvat?" mondta szikrázó dühvel a kapitány. (Rabolni? fogsz-e móg máskor is rabolni ?) — Álé nye rabujem vácz, ále nye rábu­jem ! mondta a szerencsétlen delinquens s jaj­gatott keservesen. Anyám megsajnálta s a büntetésnek talán felét lekönyörögte. — Ott álltain anyám mellett. Elkezdtem a rivást, úgy megsajnáltam azt a szegény katonát. Evek múlva is, ha körtét ettünk, eszünkbe jutott: rabuvat ? álé nyé rábujóm ! Máig se feledtem el. révén tett világhírű a valódi PALMA kaucsuk-cipősarok A hygienikus Polmakaucsuk ágybetét minőség ^•B elsőrangú

Next

/
Thumbnails
Contents