Pápai Hírlap – IX. évfolyam – 1912.

1912-03-16 / 11. szám

Most minden cselédnek való leány a könnyebb dolgot keresi és különösen nyári időben alig lehet egy-egy leányt beszegödtetni, még hozzá olyan havi bérért, amekkorát régebben egész évre kaptak a szolgálók. Hogy ezen az állapoton végre valahára segítve legyen: helyes volna az elöljáróságnak beavatkozni a cselédügy kezelésbe, ami azáltal lenne elérhető, ha minél előbb városi cselédszerzö-intézet létesítetnék. Kecskeméten már néhány év óta a város által felállított intézet közvetíti a cselédelhelyezést s az intézmény a jelekből Ítélve, nagyon bevált. Nálunk a nőegylet múltkori deputációja volt az első lépés, melynek hivatása lenne a cselédszerzés körül mutatkozó mizériák megszüntetése. Kívánatos volna, hogy a tanács mielőbb megalkotná a szükséges szabályrendeletet s ez intézményt életbe léptetné, mert addig, mig a cselédszerzést magánosok közvetítik, nem lesz vége a mind sűrűbben elhangzó panaszoknak, melyek Iegfájóbbja az, hogy a helyükön maradni akaró cselédeket is nagyobb bér ígéretével elcsalják. A szabályzatot annyival is inkább meg kell alkotni, mert külön nem terhelné a lakosságot s a közönség érdeke is megköveteli. AZ ÖREGEM is mindig azt mondta, hogy szeplők elűzésére, valamint finom, puha bőr és fehér teint elérésére és megóvására nincs jobb szappan, mint a világhírű „Steckenpferd" liliom tej szappan. Védjegye „Steckenpferd", készíti Bergmann et Co. cég Tetschen a/E. — Kapható minden gyógyszertár-, drogéria-, illatszertár s minden e szakmába vágó üzletben. Darabja 80 fillér. Hasonlóképen csodálatosan beválik a Bergmqnn-féle „Manera" liliomtejkrém fehér és finom női kezek megóvására, ennek tubusa 70 f-ért mindenütt kapható. Városi közgyűlés. — 1912 március 14. — Városunk képviselőtestülete csütörtökön közgyűlést tartott, melyen mintegy 70 v. képviselő volt jelen. A tárgysor pontjai mind meglehetős érdeklődést keltettek, de legnagyobb vita egy építkezési ügy körül volt s ez úgy végződött, hogy — újra elő fog kerülni, még pedig elég közel jövőben, az építkezési szabályrendelet tárgyalásakor. A gyűlésen volt nem egy személyes izü felszólalás is, de végül is minden elmúlt simán és baj nélkül. Megnyitás. Mészáros Károly polgármester a gyűlést megnyitván, a felveendő jegyzőkönyv hitelesítésére Béri Zsigmond, Braun Ármin, Keresztes József, Kluge Károly, Wachsmann János v. képviselőket kéri fel. Bejelenti a polgármester Rozs József v. képviselő elhunytát, mely felett a közgyűlés részvétét fejezi ki. Interpelláció. Dr. Hoffner Sándor a lapokban felmerütt azon terv dolgában interpellál, mely szerint Grác—Budapest közötti forgalmat Celldömölk— Györ helyett, Celldömölk — Székesfehérvár — Börgönd—Adonyszabolcs felé akarnák terelni. A terv kivitele egyrészt városunkra bénítólag hatna, másrészt általános forgalmi szempontból sem megfelelő, mert a tervezett útvonal hoszszabb, mint a régi, rövidebb útvonalat viszont csupán a bánhida-pápai vonal felhasználásával lehetne nyerni. Kéri, hogy e dologban a polgármester orsz. képviselőnk bevonásával sürgősen tegye meg a szükséges lépéseket. A polgármester válaszában kijelentette, hogy a tervről hallott, de pozitív értesülést még nem szerzett. Ha ez meglesz s az értesülés a terv fennállását igazolja, a képviselőtestületnek azonnal jelentést tesz a dologról, amely aztán megteheti a szükséges intézkedéseket. A választ tudomásul vették. Somogyi József a házbéradó kivetés ellen tett kifogásokat, melyekre nézve azonban azt a felvilágosítást nyerte, hogy az ügy semmi vonatkozásban nem tartozik a képviselőtestület elé. Becsei Ferenc a szabó-iparosoknak azt a sérelmét adta elő, hogy mig eddig a rendőrlegénység ruhájának megkészítését helybeli iparosoknak adták ki, most egy fővárosi cégre bizták s itthon több munkáscsalád a télen kereset nélkül maradt. Kérdi, hogy az a pesti cég valóban a beküldött minták szerint készítette-e el a ruhadarabokat. A polgármester kijelenti, hogy a munkát a közszállítási szabályzatnak megfelelőleg adták ki a legolcsóbb ajánlattevőnek. A rendőrkapitány pedig tudatja, hogy a ruhák ugyanabból az anyagból készültek, amelynek mintái bemutatásra kerültek. Néger kanonok köszönő levele. t Napirend előtt felolvasásra került még Néger Ágost kanonok köszönő levele a hozzá intézett üdvözletre. A városunk iránt meleg széretetet sugárzó levelet lelkes éljenzéssel vette tudomásul a közgyűlés. A napirend első pontjai. A napirend első pontjaként elfogadta a közgyűlés a tanács javaslatát a városi vadászati jog bérbeadása tárgyában. A Deák Ferenc utcai lakosok azon kérelmét, hogy a saját költségükön létesített kőjárda helyett a város aszfalt gyalogjárót készíttessen, Fischer Gyula csak az esetben pártolja, ha a rendes aszfalt hozzájárulást ez utca lakosai is megfizetik, a kő áráért viszont kárpótlást kapnak. A polgármester tudatja, hogy a kő értéke felér a készítendő aszfalt értékével. Barthalos István tekintettel arra, hogy élénk útvonalról van szó, a kérés teljesítése mellett, Somogyi József ellene van, a közgyűlés azonban nagy többséggel teljesítette a kérést. Nánik Pál és Becsei Ferenc az Annatérre dülő házat védő domb aláfalazását kérik. A pénzügyi bizottság a kérés teljesítését, az áll. választmány szakértők meghallgatását javasolja. Halász Mihály az aláfalazást nem a ház érdekében, de az ottani járda használhatósága szempontjából tartja szükségesnek s ezért a kérés teljesítését ajánlja. Lippert Sándor az áll. választmány javaslata mellett érvel, melyet a közgyűlés többsége elfogad. Minthogy a város újabban az aszfaltot házi kezelésben készíti, 2 aszfaltkeverő dob beszerzése vált szükségessé. Magyar cégektől beérkezett ajánlatokat azonban az áll. választmány drágáknak találja s ezért külföldön is hajlandó vásárolni, ami ellen Kerbolt Alajos tiltakozik a magyar ipari munkásság érdekében, amely az ily felfogások miatt kénytelen külföldre menni. A közgyűlés a gépek beszerzését a tanácsra bizta, azzal azonban, hogy lehetőleg magyar gyártásút szerezzenek, vagy esetleg egyelőre kölcsönbe vegyenek. mért kellett a hulánus katonának éppen ő tőle kérdezni: „Hunfan huszár?" — Tudja a tót fene — felelt ez parasztosan. A katona dühbe jött; szeméből látta Siska András, hogy ezzel aligha lesz jó további beszédbe ei'eszkedni: megfordult ós menekülni akart az ajtó felé. Ámde nem elég gyorsan, hogy a dárda hegye a farába ne szuródott volna. — Jaj, jaj — kiabált s rohant be a konyhaajtón. — Mi baj, mi lelte kendet? — kérdi a felesége. — Jaj 1 (igen csúnya paraszt szóval fejezte ki, mit csinált a hollendus.) Hallották ezt a vele egy konyhára lakók, irgalmatlanul kinevették. Tovább adták a szót b másnap már a szomszédos kiskesziek is az ő rovására nevettek, hogy Siska Andrásnak mit osinált a hollendus. Annyira boszantották, hogy családostul elköltözött a faluból, — világgá ment. Alsócsallóközből elvonult a német Pozsony felé. Cirkáló huszárok jöttek, hogy szemmel tartsák őket. Ilyen huszár ugratott fel a házunk dombjára s a kapu előtt kérdezte anyámtól : „Vannak-é kutyák a faluban?" — Vannak bizony. — Hun vannak ? — A Nágy Andrásnak is van kettő, a Tokodi Mihálynak is. Nagyon harapósak. — Nem olyat értek, hanem németet. — Nincs itt fiam, egy szál sem. Fölöstökömölt-é már? — mondja, mit adjak enni? — Adjon, amije van. — Hozzak tejet ? . . . — Nem kell nekem. Macskának való 2z, meg polyáknak. Szalonna, kenyéri elébe papramorgó ; ez való a huszárnak; s egyet sodort a bajuszán. Vittünk. Adtunk neki. Harmadát se ette meg, ráerőszakolta anyám, hogy a többit tegye el, jó lesz az máskor is. Majd jöttek a honvédek, vonultak fölfelé, elébe a második osztrák inváziónak. Egy-egy csapat megpihent (rostokolt) a falunkban. Ez kellett csak nekünk gyerekeknek. Lopkodtunk a számukra kenyeret, szalonnát s kórtünk tőlük puskatöltényeket (patronokat). A golyóból öntöttem vastag nádba pisztolycsövet, az ölfából kikerestem egy görbe darabot, amelyre némi fantáziával rá lehetett fogni, hogy az a pisztoly agyához hasonlít. Ebből formáltam apám penicilusa segítségével ágyút, melybe a osövet dróttal lekötöttem. Tizen is jöttek velem kispajtások az erdőre, látni ós hallani az első lövést. Megtöltöttem a kis pisztolyt. Gyújtó lyukát kiváló bór- ós lithiumos > gyógyforrás vese- és hólyagbajoknál, köszvénynél, czukorbetegségnél, vörhenynél, emésztési és lélegzési szervek hurutjainál kitűnő hatású. — Természetes vasmentes savanyúvíz. Kapható ásványvizkereskedésekben és gyógyszertárakban. SCHULTES ÁGOST 'T^FSSSERR fölporoztam, aztán tüzes taplóval elgyújtottam. Oh ! hogy örültem, mikor a lövés sikerült ! Mórt is lett oly hamar vége e boldog gyermekkornak 1 Egy vasárnapon délután vendégeink voltak, magyar katonák, különféle uniformisban. Huszártiszt, baka, guerilla, tüzér. Diákokból lett katonák. Papot, rektort meg szokták látogatni, ha az alkalom úgy jött. Egyike ezeknek pataki theológus-diák volt. Furosa orrhangon beszélt ós az á betű helyett hosszú e betűt használt. Anyám, nem tudván milyen fegyvernemhez tartozik, elég furcsán azt kérdezte tőle : — „Hát öcsém uram miféle fegyverrel árt az ellenségnek ?" — ,Csak puskeeval* — felelt isteni flegmával. E két szava örök emlékül fönnmaradt osaládunkban. Tőlem öröklik gyermekeim is. Lónyay miniszteréknól is elbeszéltem ezt, a kegyelmes asszony is akoeptálta e két szót, gyakran emlegette s mindig nevetett rajta. Csak puskeeval. A muszka invázió hiróre országos böjt, harangozás, imádkozás volt rendelve. Ezt a böjtöt nem felejtem el soha. Nem ettünk egész nap semmit sem. Délután 5 óra felé kis bátyámmal tanáoskoztam, míg szüleink a templomban voltak : ^mivel csillapíthatnánk kinos éhségünket ? Bemásztam az ablakon a házba a vasrostély között. A kenyérnek szokott helyón csak pár darabka kenyórhéjat találtam, quid hoc ad tantam famern?! Midőn panaszkodtam, mily éhes vagyok, néném azzal vigasztalt: leszek ón még óhesebb is Pápán ! Megvallom, hogy ez a keesegtetéa sokat rontott Pápa iránt táplált illúziómon. Perednél csatát vesztettünk. Honvódeink vonultak vissza Komárom felé. Úgy Klapka*is