Pápai Hírlap – IX. évfolyam – 1912.

1912-03-02 / 9. szám

és 14 árubódéban indult meg a közönség élénk érdeklődése mellett, ami indokolt is, ha figyelembe vesszük, hogy pl. az I-rendü nyul (3—4 kgr.) darabja 2'50 K, a kisebbekből darabja 2'20 K (beleértve a darabonkénti 40 fill. fogyasztási adót), a birkahús kilogrammja P12 K és 1-52 K, a községi kolbászáruk kilogrammja pedig (párisi, debreczeni, koszorú- és száraz kolbász avagy nyári szalámi) 2 K, egypár tormás virsli (5 dkgr.) vagy egy darab szafaládé (7 dkgr.) 10 fillér. A községi kolbászáruk minőségére nézve megjegyzendő, hogy azok mindennemű burgonyaliszt vagy egyéb súlyszaporító szurrogátum nélkül, tisztán húsból készíttetnek. A fővárosnak mind a két intézkedése, úgy az élelmiszernagykereskedelmi vállalat, valamint a községi élelmiszerárusító üzem, amelyek a gyakorlati élet érdekeit a legközelebbről érintik, merész reformok ugyan, de megvalósításuk azon igazság mellett bizonyít, hogy a gyakorlati közélelmezést csakis ilyen gyakorlati intézkedésekkel lehet sikeresen előmozdítani és terjeszteni. A Pápai Takarékpénztár közgyűlése. Városunk legrégibb és leghatalmasabb pénzintézete, mely fennállása 49. évében 300.000 K alaptőkéjét 1,000.000 K-ra emelte fel, e hó 28-án tartotta Galamb József elnöklésével évi rendes közgyűlését. Az ez alkalommal előterjesztett igazgatósági jelentésből közöljük a következőket : „A lefolyt üzleti év általánosságban gazdaságilag a jobbak közé sorolható. Az év első felében az üzleti viszonyok egészen normálisak voltak, az év második felében előállott pénz^ szűke azonban pénzdrágaságot s a pénzpiacon feszültséget idézett elő, úgy hogy szeptemberben az osztrák-magyar bank egy egész százalékkal emelte fel a rátát. S bár a pénzkereslet nagyban emelkedett, a hitelkereső közönség igényeit mindenkor gyorsan és előnyös feltételek mellett kielégítettük s ezen fokozott pénzkereslet a magyarázata annak, hogy az osztrák-magyar banknál visszleszámítolást vettünk igénybe, aminek szüksége évek óta nem állott elő. Intézetünk a biztos fokozatos haladás útján van. Betéteink s a többi üzletágaink forgalma jelentékeny emelkedést mutat, csupán a váltótárcánál állott elő némi csökkenés, mely néhány nagyobb összegű váltónak a lejáratkor történt beváltásából eredt, az évi forgalom azonban itt is meghaladta az előző évit. Az így visszafolyt öszszegeket azonban egyéb címekben gyümölcsözőleg helyeztük el. A kedvező üzleti viszonyok folytán, bár értékpapír árfolyamcsökkenés cimén 8000 koronát meghaladó, továbbá ingatlan aink s felszerelésünknél is nagyobb összeget irtunk le, 165.455 K 49 f, tehát az előző évit kerekszámban 15.000 koronával meghaladó tiszta nyereséget értünk el. Hogy mindemellett évi osztalékul részvényenkint az előző évi 150 koronát hozzuk javaslatba, oka azon körülmény, hogy a nagy betétállományunkkal s részvényeink magas árfolyamával szemben kötelességünknek tartottuk tartalékainknak s ezáltal részvényeink belértékének lehető nagymérvbeni emelését s betéteink nagyobb biztosítását. Ezáltal részvényeseink hátrányt nem szenvednek, mert a többlet meg lesz az intézet vagyonában s részvényeseink eléggé kárpótolva vannak a részvénykibocsátásnál olcsóbb árfolyam mellett részükre biztosított elővételi jog által. Nyereségfelosztási javaslatunk elfogadása esetén saját vagyonunk nemcsak eléri, de túl is haladja az egy millió koronát, s ha tekintjük, hogy inté-. zetünk 30 ezer forint alaptőkével alakult meg, önérzettel mondhatjuk el, hogy intézetünk a a haladás és megerősödés útján teljes elismerést érdemlő eredményt ért el. Az egyes üzletágak forgalmát jellemző adatok gyanánt megemlítjük, hogy év végén betét volt 11,523.320 K, hitelezők folyó számláján 67.954 K, ingatlanokkal biztosított köl csönök 6,621.567 K, váltóleszámítolás 1.890.835 K, folyó számla adósok 2,015.357 K, értékpapírok 2,008.012 K. Tartaléktőke 222.172 K, különleges tartaléktőke 273.006 K." A közgyűlés az elnökség tagjainak Galamb József elnöknek, Karlouitz Adolf alelnöknek és Saáry Lajos ügyésznek a kipróbált vezetésért és az igazgatóságnak körültekintő működéséért Koréin Ernő részvényes indítványára elismerését és köszönetét fejezte ki. MiutáíT igazgatósági és felügyelő-bizottsági tagokul a régiek megválasztattak, a közgyűlés az elnök éltetésével véget ért. k VÁROSHÁZÁRÓL. § Részleges tisztújítás. A polgármester I felterjesztést intézett az alispánhoz, melyben a részleges tisztújító közgyűlésnek március 15-től 25-ikéig valamely napra leendő kitűzését kéri. Ez alkalommal fogják a közigazgatási aljegyzői, az adóhivatali főnöki, a két számtiszti, két írnoki állást s az esetleg még megüresedő egyéb állásokat betölteni. § A vidéki rendőrség államosítása. A vidéki rendőrség államosításának és a reform fokozatos, turnusos végrehajtására vonatkozó hírre Szombathely elhatározta, hogy küldöttségileg kéri az első turnusba leendő felvételét. A küldöttségjárás előtt azonban illetékes helyről megérkezett a válasz az államrendőrség dolgában, amely autentikus válasz feltétlenül igen közelről fogja érdekelni mindazokat a városokat, amelyek az elsők között aspiráltak a rendőrség államosítására. Az információ szeri nt a minisztériumban a rendőri osztály vezet ője, valamint az államtitkár kijelentették, hogy a vidéki városok rendőrségének részleges államosítása nincs tervbe véve. Az államosítást igenis tervezi a kormány, de ha megcsinálják, az intézkedés az egész országra kiterjedöleg egyszerre fog megtörténni. § A v. iskolaszéknek Kis Ernő elnöklésével tartott legutóbbi ülésén Hajnóczky Béla biz. tag felelevenítette az iparostanonc-otthon eszméjét, melyre a keresk. minisztérium pár év előtt 10.000 K építési hozzájárulást és évi 1000 K szubvenciót helyezett kilátásba. Az iskolaszék a tanoncotthon felállításának előkészítésére szűkebb bizottságot delegált. § Pört nyertünk. Nem nagy összegért — vagy 900 K-ért — folyt ugyan csak a pör, de hát megnyertük. A Moltkerei Agricola cimü bécsi céget pörölte a város öt évi bérért. Ezt azért a területért fizette volna, melyen vajgyára állt volna, ha — megcsinálta volna. Meg nem csinálta, de a bért azért tartozik fizetni, így döntött a végső fórum. § A mozisok kérelme. A városi színház bérlői, a mozisok azt kérték a tanácstól, hogy mivel a színházi fűtőkészülék reparálása miatt majd fél hónapig előadásokat nem tarthattak, a 3200 K-nyi bérleti összegből kivételesen 400 K-t engedjen el. A tanács a kérelmet — méltányossági okokból — teljesítette. IRODALOM. „A rettenthetetlen ólomkatona." Ez a bizarrnak tetsző cím, Andersen egy meséjének címe, olyan hangulatos, szép verseket takar, aminők igen gyéren kerülnek manap a magyar közönség elé. Finta Sándor győri poéta versein valósággal felüdült a lelkünk. „A rettenthetetlen ólomkatona" maga hangulatos lírikus elbeszélés az élettel harcolni akaró s ábrándjainkban csalódó emberekről. Ez után a hosszabb lélekzetü költemény után egész sora jön a kisebb verseknek, melyek mindegyikében megkap bennünket egy-egy új hang, egy-egy új kép, egy-egy finom ötlet. Fő esztétikai becsét pedig abban találjuk Finta Sándor egész költészetének, hogy őszinte, tiszta érzés árad ki belőlük, mely megkapja és elandalítja az embert. Nem túlzunk, ha azt állítjuk', hogy Finta —- ha ezen a nyomon halad — még országos hírnévre tehet szert. Kötete a győri Összetartás nyomda kiadásában jelent meg. Ára 2 korona. törvénye, amely szerint élniök kell; Nézze osak a nyomdai berakólány előtt a gépmester a világ első férfia, mert mindennap tiz óra hosszat állván vele szemben, okvetlenül belehaborodi k (néha már az első nap harmadik órájában), a gépirónő a főnökébe vagy az asztalpartnerébe, a felirónőnek egyik pincér mindene, szóval mindegyiknek a legközelebbi; maga azonban, aki sehol sem kénytelen keresni a kenyerét, ellenben mindenütt ott van, ahol kiválóságokat vezetnek elő szabadon, bálványozza az operaénekest, az aviatikust, a brettli komikust, a győztes lovu zsokét, a prédikációs papot, az orvost, aki a férjén sikeres műtétet hajt végre, a nőfodrászlegényt, aki fésüli és végül esetemben ... és itt Csobán gúnyosan meghajolt . . . az irót. Ugyan! ennyi lárma egy omlettért ! egyszerűen maga ezekhez van közelebb, mert maga tud költeni olyan emberekre, akikhez csak költekezéssel lehet közeljárulni. Azonban ez magának mindmegannyi vívmány lehet, nekem egy pórias természeti törvény; magának izgalom, nekem unalom. Az asszony mindezt a leleplez ettek fásult Csak a 99 nyugalmával hallgatta; haragudni nem tudott Csobánra, akinek pedig külseje sem volt valami hízelgő jelenség, mert apróosontu termetkéjén a. bő szürkeselyem reggeli nadrág ós a zsinóros drap kabát inkább ünneplőben járó khinai kulira, mint középfajú drámák megalkotójára emlékeztetett. Az asszony, — lehet, — valami bizarr ellentétre irányozta tudatlanul figyelmét, mivel ellentét bőven akadt az exotikus köntös, és a hiperkulturált beszéd, vagy a semmitmondó testi megjelenés ós a királyi undorral vegyes gőg közt, ami szinte két fejjel magasabbá tette a kis embert. — Ha — így folytatta — a legközönségesebb férfit sem tudja lekötni egy és ugyanaz a nő az ő bölcső- és konyhaszagú terminológiájával, hogy' kötne le hát egy olyant, akinek minden percben a legveszélyesebb lélektani helyzeteket kell kigondolnia, hogy valami fogva tartsa és bele ne csússzék az átlagosság pocsolyájába. Minden tartósabb viszony bármilyen nővel belerántana ebbe a posványba, hát éppen azért preventív intézkedésképpen magát is eltávolítom az útból. Elhiheti, nekem nagyon kellemetlen, hogy nem lett belőlem valami harcsabajszú, de osaládkedvelő előmunkás, vagy raktárnok, de ha már belehajszoltam magamat ebbe a belső izgalmakkal szított lobogású életbe, amit én élek, akkor ki is élem a változatosságot ós kétszer sem lobbantom ki magamból ugyanazt a formájú lángot. Szeretem, ha valami külső esemény, amely valami összefüggésben van velem, minél előbb a múltba rohan a jelenem örökké tárt kapuján ; jól, jobban esik utána néznem és úgy szemlélnem; ezért csapom agyon mindig a jelenemet, hogy csak minél előbb múlttá legyen, így szeretek eszmélni, tépelődni rajta. Az nekem nagyon nyers ós goromba, ahogy valami történik velem, vagy mindenkivel; sem a magam, sem a más jelenét kibírni nem vagyok elég erős. Csak azért keresem az új lehetőségeket, szituációkat, hogy minél többet taszíthassak a múltba ós legyen anyagom szemlélődni. Emberek, események, asszonyok, szenzációk elmúlását alig várom, aktualitásukat szeretném lerázni magamról, hogy csak — paradoxon, de úgy van — jobban szemügyre vehessem őket. Maga asszony, tehát a realitások és főleg a jelen rabja, maga hát sohaA hygienikus révén lett világhírű a valódi PALM!A I Palmakflucsuk kaucsuk-cipősarok ágybetet minőség • elsőrangú