Pápai Hírlap – IX. évfolyam – 1912.

1912-02-24 / 8. szám

mondhatjuk róla, hogy Bartók-mester, akinél hót éven át tanult, valóban büszke lehet tanítványára. A tanítvány ma már kész és előkelő művész, aki ép oly fölényes technikával játssza a Chopin-etudot, mint amily remekül interpretálja a Liszt-legendát. Ez a legenda! A halhatatlan mester egyik legbecsesebb alkotása. Szól Szent Ferencről, kit a messzinai szoros hajósai nem mertek hajójukra venni s aki Istenben bizva, szilárd léptekkel haladt át. a háborgó tengeren. A háborgás moraja, az istenfélelem himnusza egyaránt, gyönyörűen csendült ki a dr. Rácz Dezső előadásából, melyért lelkes tapsokkal fejezte ki a közönség elismerő köszönetét. Bezárta a tartalmas műsort a főiskolai énekkar bánatos és vidám kurucdalokkal. Az énekkart a kar régi mestere, Oáty Zoltán vezette s a kar méltó volt régi hírnevéhez. Bár 11 elmúlt, mikor a dalokba fogtak, egy ember sem ment ki a színházból, míg az utolsó akkord el nem némult s a kart ós vezetőjét meg nem tapsolta. * Az első esti hangverseny fényes sikere után szinte félve mentünk másnap a színházba, ha vájjon méltó kiegészítője lesz-e a műkedvelői előadás a hangversenynek ? Hát az lett! Hiába, a Jókai-kör csak megmutatja, hogy Jókaikör, hátra maradni nem tud, csak haladni folyton — előre. Az „Ideges nők" került színre, olyan színdarab, amelyet már hivatásos színészektől is láttunk színpadunkon. Hogyan, arra már igazán nem emlékezünk, de hogy jobban nem mehetett, mint ment szombat este, az bizonyos. Az első jelenettől az utolsóig derűs hangulatot teremtettek derék műkedvelőink a nézőtéren. A darab úgy ment, minta karikacsapás, amiért a legfeltétlenebb elismerés illeti meg a rendező Sándor Pál tanárt. De nemcsak az ensemble volt kitűnő, az volt az egyes szereplők alakítása is. így a fiatal, „ideges" asszony szerepében Kovács Mariska ép oly elegáns, amily szeretetreméltó és ötletes volt. Ress Margit a nyersebb humorú divatárusnő szerepében csillogtatta rutinját és humorát. Minden zsémbeskedése ellenére vonzóan kedves volt Káldy Margit az anyós szerepében. Igen helyes komorna volt Deli Berta, s a kisebb szerepekben Bélák Rózsi, Hanauer Mici, Mayer Annus és jRess Irén ügyeskedtek. A férfiak közül Wolmuth Lajosé volt a vezető szerep. Cukrásza végtelenül kellemes, komikus alakítás volt, a közönséget igen sokszor s igen jóizüen megkacagtatta. A megkínzott, de végül felülkerekedő férjet sok élethűséggel játszotta Szabó Imre s kedélyes, kellemes volt a Nagy András apósa. Nagy Ferenc a náthás ur episzódszerepében fakasztott kacajt s jók voltak Molnár Béla és Moravetz György is. Minden felvonás után zúgó taps hivta a szereplőket a lámpák elé s legvégén nem nyugodott addig a közönség, míg — minden szabódása ellenére — a fáradhatlan rendezőt is ki nem hivta s iránta elismerését ki nem fejezte. * A szép estélynek szép záradéka volt a Griff-ben tartott, pompásan sikerült táncmulatság, melyhez Füredi bandája szolgáltatta a tüzes zenét. A jelenvolt hölgyek névsorát itt közöljük : Asszonyok : Botka Jenőné, Boódor Sándornó, Bélák Lajosné, özv. Csillag Károlyné, dr. Cseh-Szóm bathy LászlÓné, Deli Béláná, özv. Dworzák Lászlóné, Fürst Sándorné, Fodor Istvánná, Fejes Zsigmondné, Gárdos Lajosné, Hanauer Zoltánné, Illés Lajosné, Jankó Lászlóné, dr. JerfFy Józsefné, Karlovitz Adolfné, Kováos Ignácné (Vincefő), Kis Józsefné, dr. Kőrös Endréné, KeményfFy Aladárné, Langráf Zsigáné, Lamperth Lajosné, Mihályi Gézáné, Majer Istvánná, özv. Mészáros Ernőné, dr. Nagy Imréné (Pápakovácsi), Piatsek Gyuláné, Resch Lajosné, L. Rácz Kálmánná, Ritter Endréné, Sarlay Gyuláné (K.-Vath), Sándor Pálné, Sült Józsefné, Saáry Lajosné, Strausz Kornélné, Szőllőssy Miklósnó, özv. Tompa Sándorné, Thüry Eteléné, Tar Gyuláné, Vaszary Gyuláné, özv. Valkó Lajosné, Véssey Józsefné, özv. Wlaszthy Mihályné. Leányok: Bélák Rózsi, Bachó Margit, Botka Emma ós Mici, Beregszászy Laura, Csillag Piroska, Cseh-Szombathy Flórika, Deli Berta, Diskay Lenke (Körmend), Dworzák Ilonka, Fodor Böske, Fisoher Guszti (Eszék), Gráf Mariska (Harta), Galetta Alice (Nagyvárad), Gyurátz Linus, Hanauer Mici, Kis Jolán, Kovács Mariska (Vincefő). Kutassy Mária, Lamperth Valika, Majer Annus. Nagy Gizi (Pápakovácsi), Pentz Eliz, Resch Margit és Irén, Szőllőssy Karola és Mici, Tompa Bözsi, Valkó Vilma, Véssey Piroska, Zadák Etelka. MAfiGTkocka • É| clbja. 5 AH. wgL kész húslevest szolgáltat levesek, mártások, ^jgfm főzelékek stb. ^^^ számára. ^ A VÁROSHÁZÁRÓL § A jogügyi bizottság e hó 19-én Sült József elnöklésével ülést tarott, melynek egyetlen tárgya Geiringer Károly mérnöknek és a Schlick-féle gépgyárnak előterjesztése volt. Nevezett cégek a vágóhid épitkezési pályázatánál tudvalevőleg a legelőnyösebb ajánlatokat nyújtották be s a képviselőtestület ennek ellenére a munkát nem bizta rájuk bizonyos formahibák miatt, amiket részben nem is ők, de versenytársaik követtek el. A jogügyi bizottság a pályázati hirdetmény szövege alapján arra az álláspontra helyezkedett, hogy a város nem köteles egy cégnek sem kiadni a munkát, hanem bármikor joga van új pályázatot hirdetni. Ahhoz jogilag persze szó se férhet, de viszont van benne némi méltánytalanság, hogy a legolcsóbb cégek ajánlataiba most a konkurrensek betekintést nyerhettek és az ujabb pályázatnál valami csekély árkülönbözettel elütik 'esetleg őket a megbízatástól. § Bizottságok alakítása. E héten a polgármester megalakította a városi iskolaszéket, ker. és iparisk. bizottságot, melynek elnöke Kis Ernő, jegyzője dr. Körös Endre lett s az ovoda bizottságot, melynek elnöke szintén Kis Ernő, jegyzője pedig dr. Kapossy Lucián lett. § Államsegély a színháznak. A közoktatási minisztérium a héten beküldött a városhoz színházépítési államsegély gyanánt 3000 K-t. Az államsegélynek, melyet 10 éven át kapunk, ez a harmadik részlete. — Gyümölcsözés végett azonnal takarékpénztárba helyezték. EGYESÜLETI ÉLET. — A Pápa és Vidéki Állatvédő-Egyesület február 17-én Gyurátz Ferenc ág. h. ev. püspök elnöklésével tartotta évi rendes közgyűlését. Tar Gyula egyesületi titkár beszámolt az egyesület 1911. évi tevékenységéről, Sarudy György pénztáros az egyesület anyagi ügyéről. Az egyesület a hatóságok útján előadások, felolvasások és népies kiadványok útján munkálkodott az állatvédelem érdekében. Az állatkínzások megakadályozásában legnagyobb buzgalmat tanúsító Horváth József és Kun Pál városi rendőröket az egyesület megjutalmazta. Eddigelé 31 drb. madáretető és 127 drb. madárodu helyeztetett el a város területén. 20 drb. madárodu van magában az Erzsébet-ligetben elhelyezve, s azokból 18-ban fészkel éneklőmadár. A kertekbe, fákra elhelyezhető raadároduk (Eötvös-utca) Vincze esztergályos műhelyében darabonként 1 K-ért készíttethetők. = A leányegyesüiet f. évi febr. hó 25-én, azaz vasárnap este 8 órakor rendezi előadó ülését a következő műsorral: 1. Weber: Scherzo (trió). Előadják hegedűn Vincze József, csellón Weisz Vilmos, zongorán Nagy Jenő. 2. Ifjú agglegény panaszai. Irta Bartók Lajos. Előadja Várady Zoltán. 3. Az ízlésről felolvasást tart Baldauf Gusztáv. 4. Tartini: G moll szonáta I.—III. r. Hegedűn előadja Kemény Béla, zongorán kíséri Weisz Lipót. 5. Petronius Maximus és Júlia jelenete Teleki L. Kegyeneéböl. Előadja Szabó Imre. 6. Csonka honvéd, zenéjét szerezte Gáty Zoltán,.énekli Kurucz Gyula, zongorán kiséri Schőnfeld Edit. Belépti díj nemtagoknak 40 filllér. = A Kat. kör holnap vasárnap d. u. 6 órakor felolvasó estélyt rendez a bencés főgimnázium tornatermében. HETI ÚJDONSÁGOK. 4 — A Kálvin-Szövetség egyik vidéki fiókja holnap, vasárnap városunkban megalakul. Ez alkalomból a református templomban a délelőtti istenitiszteleten Varga Antal budapesti hitoktató lelkész fog prédikálni. Ugyancsak délelőtt 11 órakor a főgimnázium tornacsarnokában összejövetel lesz, amelyen dr. Bernát István, a Magyar Gazdaszövetség igazgatója és a Kálvin szövetség ügyvezető alelnöke fog előadást tartani A kálvinizmus és a szociális eszmék cimen. Ez után lesz a megalakulás. Délután 4 órakor megint lesz összejövetel a főgimnázium tornacsarnokában. Dri Pálóczi Horváth Zoltán budapesti ügyvéd, a Kálvin-szövetség titkára ismertetni fogja a Kálvin-szövetség célját; Varga Antal vallásos költeményt szaval; dr. Lakos Béla tanár arról fog beszélni, hogy a kálvini egyházalkotmány micsoda befolyással volt az államok alkotmányának kialakulására. Kurucz Gyula pedig kuruc-dalokat énekel. A rendezőség úgy a templomban, mint az összejöveteleken szívesen lát minden jóakaratú éreklődőt városunk lakosságának bármely köréből. — Művészhangverseny. A Perutz-gyári önképzőkör lelkes és buzgó vezetőségének jóvoltából idén egy ritka nagytehetségű hegedűművésszel ismerkedtünk meg. Pellegrini Alfréd neve szűkebb hazájában, Ausztriában már ma is jócsengésü, de mivel a művészt még nem ragadta el a világjárás szenvedélye, a hír sem kapta szárnyára nevét. De aki őt vasárnap este a Griff-ben hallotta, az hamar tisztába jött vele, hogy „ami késik, az nem múlik". Pellegrini Alfréd olyan hegedűművész, akit a világcsodának mondott Manén után is, a legnagyobb élvezettel hallgathattunk meg. Végtelenül finom, előkelő technika, kiviteli gondosság s bizonyos lehelletszerü finom gyöngédség jellemzi művészetét. Beethoven és Schubert csak úgy sikerültek neki, mint amelyekben művészetének bravúros részleteit csillogtatta, a Hubay és Pellegrini-darabok. A közönség, mely a termet egészen megtöltötte, az ismerkedés első percei után megértő szeretettel és nagy lelkesedéssel ünnepelte a művészt. Az est másik vendégének, Ellen Heynen-Olsen dán énekmüvésznőnek szintén igen tisztes sikere volt. Nem nagy, de tiszta kellemes csengő szopránja van s énektudása, előadásbeli készsége a legelsőkkel vetélkedik. Főkép a müdalokat igazán szépen, könnyedén és ami fő, Ízlésesen, művésziesen énekelte. A két vendég mellett feltétlen dicséret illeti meg zongorakisérőiket, Gerstl Leónét és Kis Józsefet, kik szintén művészetük legjavát mutatták be. Az est bevezetésekép az önképzőkör dalárdája, záradékakép pedig műkedvelő társasága szerepelt elismerésre méltó buzgósággal. Koncert befejeztével Gerstl Leó igazgató bankettot adott a művészek tiszteletére. — Kinevezés. Az alispán Botka Jenő pápai lakost Pápa székhellyel hordójelző-hitelesítőnek kinevezte, aki működését f. év márc. hó 15-én fogja megkezdeni. AZ ÖREGEM is mindig azt mondta, hogy szeplők elűzésére, valamint finom, puha bőr és fehér teint elérésére és megóvására nincs jobb szappan, mint a világhírű „Steckenpferd" liliomtejszappan. Védjegye „Steckenpferd", készíti Bergmann et Co. cég Tetschen a/E. — Kapható minden gyógyszertár-, drogéria-, illatszertár s minden e szakmába vágó üzletben. Darabja 80 fillér. Hasonlóképen csodálatosan beválik a Bergmann-féle „Manera" liliom tej krém fehér és finom női kezek megóvására, ennek tubusa 70 f-ért mindenütt kapható.