Pápai Hírlap – IX. évfolyam – 1912.
1912-02-17 / 7. szám
XV. Jövedelmi- és adókivetö-bizottság. Krausz József N., Hajnóczky Béla. Póttagok : Kohn Miksa Mihály, Legény Ferenc. XVI. Kandidáló-bizottság. Sült József, Galamb József. Póttagok: dr. Kőrös Endre, dr. Kende Ádám. XVII. Ipar- keresk- és gyár-bizottság. Beck Zsigmond, Koréin Ernő, Rechnitz Béla, Kohn Miksa Mihály, Karlovitz Adolf, Langráf Zsigmond, Steinberger Lipót, Győri Gyula, Hajnóczky Béla, Schlesinger Rezső, Gerstl Leó, Muli József, Becsey Ferenc, Edelényi Szabó József, Lázár Ádám, Oszwáld János, Koréin Vilmos, Nagy Vilmos, Fischer Gyula, Billitz Ferenc, Wittmann Ignác, dr. Lővy László, dr. Kapossy Lucián, Keresztes Gyula, Giczy Gábor, az Ipartestület elnöke, az OMKE kiküldöttje. XVIII. Húsárakai megállapító bizottság. Bőhm Ignác, Lampérth Ferenc, Keresztes Gyula, Csajthay Dániel, Csurgay Lajos, Marton Antal, Molnár István, Szakács Dániel, Becsey Ferenc, Giczy Gábor, Kerbolt Alajos, Muli József, Gaál Gyula. XIX. Mezőgazdasági bizottság. Dr. Kluge Endre, Giczy Gábor, Ács Ferenc, Keresztes István, ifj. Polgár József, Kovács Sándor. Póttagok : Keresztes Gyula, Csurgay Gyula, Petrovits Mihály. XX. Közjótékonysági bizottság. Kobera Károly, Piatsek Gyula, Giczy Gábor, Bőhm Samu, Keresztes Gyula, dr. Lővy László, Kemény Béla jegyző. XXI. Esküdteket összeíró bizottság. Dr. Hirsch Vilmos, Harmos Zoltán. Póttagok : Barcsi József, Halász Mihály. XXII. Mezőgazdasági munkásokat és napszámosokat segélyző bizottság. Dr. Csehszombathy László, Csoknyay Károly és Illés József, ifj. Sas István (munkások). AZ ÖREGEM is mindig azt mondta, hogy szeplők elűzésére, valamint finom, puha bőr és fehér teint elérésére és megóvására nincs jobb szappan, mint a világhírű „Steckenpferd" liliomtej szappan. Védjegye „Steckenpferd", készíti Bergmann et Co. cég Tetschen a/E. — Kapható minden gyógyszertár-, drogéria-, illatszertár s minden e szakmába vágó üzletben. Darabja 80 fillér. Hasonlóképen csodálatosan beválik a Bergmann-féle „Manera" liliomtejkrém fehér és finom női kezek megóvására, ennek tubusa 70 f-ért mindenütt kapható. Utóhang a Y, képviselőválasztáshoz., — Yálasz a Pápa és Vidékének. — A Pápa és Vidéke múlt számában a IV. kerület most megválasztott képviselőiről, főként rólunk a maga ismert modorában durva és gúnyos hangon nyilatkozik. A IV. kerület képviselői egyenkint és összesen nem szorultak reá, hogy egyéni kvalitásukat a nyilvánosság előtt bizonyítgassák, közéleti szereplésüket, szociális téren való buzgóságukat ismeri e város t. közönsége s ismeri főleg a IV. kerület választóközönsége, amely ezt azzal honorálta, hogy a klerikális ellenakcióval szemben nagy szótöbbséggel küldötte be őket a város -képviselőtestületébe. Ám a Pápa és Vidéke kesergését meg tudjuk érteni. Hiába izgatott felekezeti jelszavakkal éveken keresztül, hiába hintegette a fanatikus sötét gyűlölködés magvait, — hála a polgárság felvilágosodottságának — az ő vetése nem zöldül, nem hoz kalászt, nem hoz gyümölcsöket. Most aztán dühében piszkolódik s olyanoknak mond minket, akiknek a demagógia a fő-, a mesterségük pedig csak „mellékfoglalkozás"-uk. Hát t. Pápa és Vidéke, nagyon lomtárból előszedett frázissal hozakodott elő ! Amióta a munkásság körében az öntudatos gondolkodás terjedni kezd, megszoktuk már, hogy a rágalom kikezdi azokat, akik nemcsak kezükkel, de eszükkel is mernek dolgozni. De hogy mi a magunk becsületes mesterségét szorgalmasan folytatjuk s becsületes mesterséggel tartjuk fenn családunkat, azt minden ember tudja Pápán. Munkás-szorgal-munkkal megkeresett jövedelmünkből még hitközségi adónkat is megfizetjük, amiből — sajnos — némely oly uraknak is jut fizetés, akiknek lehet főfoglalkozásuk akármi, de talán gazdáik által is engedélyezett — mellékfoglalkozásuk — az állandó felekezeti hecccsinálás. S hogy ez nekik jobban jövedelmezhet, mint nekünk a mi állítólagos főfoglalkozásunk, mi sem bizO' nyitja jobban, mint hogy annyi szégyenletes felsülés, alapos orronütés ellenére — aminőben a szájas feketéknek Pápán már annyiszor, így csak a legutóbbi v. képviselőválasztáson is részük volt — annál fokozottabb bérencdühvel folytatják a klerikális mételyhintést. Ám tegyék, amíg kedvük tartja s amíg szubvencionálják érte, nekünk az ő gyalázkodásuk mindenkor csak dicséretünk lesz, képviselői hivatásunkat pedig mindenkor a város közjava érdekében fogjuk gyakorolni. Becsey Ferenc /V\uli József városi képviselők. 4 YAROSHÁZÁROL. § Bizottságok alakulása. A héten a következő bizottságok alakultak meg. Jogügyi : elnök : Sült József, jegyző: dr. Kende Ádám, pénzügyi : elnök : Krausz József N., jegyző: dr. Hoffner Sándor, építészeti és szépészeti: elnök : dr. Lőwy László, jegyző: Révész Arnold v. mérnök. § Az egészségügyi bizottság e hó 14-én alakult meg, elnökéül ismét dr. Kövi József tb. vm. főorvost, jegyzőéül dr. Weltner Sándor v. orvost választván meg. A bizottság, melynek az új szervezeti szabályzat értelmében az öszszes iskolaigazgatók tagjai, akik az első ülésre majdnem mind össze is jöttek, foglalkozott a ref. leánynevelő-intézetben előfordult vörhenyesetekkel. A tett intézkedéseket — mint azt más helyen is megírjuk — teljes mértékben helyeselte. Mivel az összes megbetegedések egy intézet növendékei között, majdnem egyidejűleg fordultak elő, míg az összes többi iskolák ez ideig immúnisak, a fellépett vörhenyt nem mondták ki járványos jellegűnek. § A v. takarékpénztár ügyében kiküldött bizottság e héten tartott ülésében elhatározta, hogy az alapszabálytervezetet kinyomatja és tanulmányozás céljából a tagok között kiosztatja. § Új polgári iskola Pápán, Papp Sándor kir. tanfelügyelő átirt a városhoz s javasolja, hogy a város a folyton fokozódó kultúrszükségletek kielégítésére áliamilag segélyezett községi polgári iskolát létesítsen. Vármegyénk tanfelügyelőjét készségtelenül városunk oktatásügye iránti legjobb indulat vezeti javaslatában, de a város érdemlegesen nem foglalkozhatik addig e javaslattal, amig a közoktatásügyi miniszterhez intézett az a felterjesztése elintézést nem nyer, melyben a helybeli izr. polgári iskolának hét osztályúvá fejlesztését és állami jellegűvé tételét kérelmezte. § A vitás utcavonal. A vármegyei közigazgatási bizottság f. hó 10-én tartott ülésében döntött Kemenczky Lajos Jókai-utcai építkezése, illetve a vitás utcavonal tárgyában. A közigazgatási bizottság jóváhagyta a tanács határozatát és utcavonal megállapítását. A határozat végrehajtását azonban arra az esetre, ha a tulajdonos az utcavonal megtartására vonatkoz ó kötelezettségét 4000 K-nak első helyen leendő betáblázása mellett telekkönyvileg biztosítja, mindaddig felfüggeszti, mig egyik vagy másik szomszéd ház az utcavonalban megépül. pedig bona fide vártam, hogy a kosár is elindul jon velem. Bizony nem indult az. Már vagy 20 lépésnyire haladtak, amikor pogány sejtelmem támadt, hogy most engem aligha le nem főztek . . . És mikor észrevettem, hogy a oérna el van szakadva, egész iszonyatosságában tárult elém a szörnyű valóság ! Itthon hagytak !! Végem van! Keserves sírásban törtem ki. Csuda, hogy a Dunának nem mentem, vagy a kútba nem ugrottam keserűségemben. Ez volt első és legfájdalmasabb csalódásom az életben. Megrendült a hitem, az emberek iránt való bizodalmam. Kisgyerek voltam akkor, még az ábécét sem ismertem, nem tudhattam, hogy már Dávid király megirta egyik zsoltárjában : „Ne légyen birodalmatok földi fejedelmekben. Egy emberbe se bízzatok ..." stb. Búbánatomat növelte, hogy nénóim móg ki is nevettek. Hiszen otthon hagytak engem még többször is azután, de emberségesebb módon. Eldugták a sipkámat s pro forma még várakoz tak is, mig megkereshetem. — Eh, gyerünk ! nem várhatunk tovább — mondták. Néném pedig korholt a rendetlenségemért. Ha mindenemet a helyén tartanám, nem hagyogatnám el hol itt, hol amott, megtalálnám a helyén. Magam vagyok az oka, hogy itthon hagytak. Sipka nélkül csak nem vihettek el. Ez a lecke nagyon jó volt nekem ; rendszeretetemnek ez lett a fundamentuma. Máskor meg kis pajtásaimat bujtották fel, csaljanak ki a libalegelőre, vagy horgászni. Mire hazajöttem, hült helyüket találtam. Megszöktek tőlem. Ezt könnyebb volt elviselnem. Nem tudom hogyan van, de az az Öreg harang még ma is nagy vonzó erőt gyakorol rám. Ki ne nevessetek ezért., hiszen Schiller is legszebb költeményét a harangról irta. Aztán meg — szó, ami szó — Pápai Oregharang nincs másutt sehol, csak Pápán. Nem hallottam én oly lélekhez szóló gyönyörű haragszót sehol, osak Pápán. Mikor Gleichenbergbcn jártam, többször kiszálltam a vonatról egy-egy napra, hogy az öreg harangjában gyönyörködjem. Á „Griff"nek homlokzatán vettem ki szobát, kilátással az öregtemplomra. És midőn vasárnap reggel 8 órakor a toronyóra nagy kalapácsa a nyolcadikat is elütötte : láttam ablakomból, mint feszülnek a harangkötelek, csikorogtak az állvány gerendái s az Öreg, mintha álomból ébredezne, meg mozdult. Koronája köszöngetett felém, mindig mélyebbre meghajtva magát, mint egy imádkozó orthodox zsidó. Nyelve móg mindig kötve volt, de midőn elórte a kilendülés kellő fokát: leoldották róla a kötelet és a harangütő nénai tétovázás után rátalált útirányára s az Öreg bömbölve bocsátotta légi útjára a lélekrázó hangokat. Szivem nagyot dobbant, lélegzetem majdnem elállt. Mintha Kossuth-ot hallottam volna a czeglédiek előtt mondott monumentális beszédére rágyújtani, oly ihlettel hallgattam. De csak akkor szép ám ez is, ha maga szól. Ha a kisebb harangok is belefeosegnek, locsognak, csilingelnek a szavába : attól borzadok. Társaságban sem szeretem, ha egyszerre többen beszélnek. Beszéljenek egymás után ! mint az angolok. Ha képviselő páciens jött hozzám Gleichenbergbe, meg is kértem, hogy ezt a három paragrafusból álló törvényjavaslatomat terjessze az országgyűlés elé, csináljanak belőle törvényt : 1. §. Egy ember beszéljen osak egyszerre a társaságban. 2. §. Csendesen beszéljen, ne lármázva. 3. §. Akinek nincs mondani valója, ne mondjon semmit se. Kár, hogy ilyen törvényünk máig sincs. Szentpéterváron jártomban hallottam a hires A legmodernebb szabás szerint elegáns férfi-ruhákat készít • I F W WW technológiát végzett szabómester, vago Uezso^^ p áp a, Fő-tér 19. sz. Állandó nagy raktár elsőrendü]gyapjukelmékben[! Megrendelések felvételére kívánatra vidéken is megjelenek. ]f 7T f r » kiváló minőség és csinos kiállít ás ükért IVlUnKctlIIl több orsz. kiállításon érmekkel kitüntetve*
