Pápai Hírlap – IX. évfolyam – 1912.

1912-12-28 / 52. szám

ségünkön ennek az intézetnek bármilyen formában való felállítása. Az ezen iskola dolgában kiküldött bizottság véleménye szerint, felsőbb kereskedelmi fenntartása, ha egyáltalán semmiféle állami segítség nincs, évenként 15 ezer korona kiadást ró a városra. Ha pedig megfelelő iskolai épületet is építtetünk, amit egy év múlva már megcselekedni- volnánk kénytelenek, — akkor ez épület építési és modern berendezési költségei is pénztárunk teherlapjaira tartoznék. A kor követelményeihez mért ilyen kereskedelmi iskola 120—150 ezer K-ba kerülne. Ennek évi 6—8 ezer korona kamatait hozzácsatolva a rendes 15 ezer korona személyi kiadáshoz, évente 21—25 ezer korona kiadás-többlet emelné már eddig is nagyra nőtt pótadónkat. Csak gondoljuk el: jelenleg a vizdij és egyéb városi járulékokkal együtt csaknem 80% városi pótadót fizetünk. És ha most amaz egy oldalról sürgetett kereskedelmi iskolát saját zsebünkre létesítenök, évenként 20—22%-al feljebb szállna még a pótadónk és átlépné a iöö°/o-ot, hová jutnánk anyagilag. És ez a megterheltetésünk annál igazságtalanabb és oktalanabb ránk nézve, mert a jövő évtől kezdve oly új teher éri a várost, amelyet a törvény parancsolt rá. Értem tisztviselőink családi pótlékát, amelyet a törvény értelmében meg kell adnunk már 1913. évtől fogva. Továbbá útban van a tisztviselőink nyugdíj-ügyének az idevágó legújabb törvényszerinti módosítása, ami ismét nagyobb kiadást jelent városunknak, s alóla nem szabad kivonni magunkat. Ugyancsak elodázhatlan újabb teherként előáll már a jövő esztendőben egy újabb községi elemi iskola építése; az annyiszor jogosan sürgetett alsóvárosi új óvodáról nem is merünk beszélni, mert ennek nincs oly jó protektora, mint a kereskedelminek. Ha mindezen elháríthatatlan újabb kiadásokat egybefoglaljuk, látjuk, hogy elég újabb megterheltetés egy időre ez nekünk és bün volna magunk anyagi érdekei és már régtől sürgetett jogos terveink ellen, mint pl. a városi szinház, új városháza építése, — ha nem föltétlenül szükséges középiskolára adnánk most évenként 20— 23 ezer koronát. Ezzel azt érnök el, amit legkevésbbé kivántunk. Lennefelsöbb kereskedelmi iskolánk, de az elviselhetetlen pótadó miatt évről-évre fogynának kereskedői üzleteink és rohamosabban pusztulna iparosságunk. Hogy miképpen prosperálna az új iskola, azt nem tudjuk előre. De hogy a helybeli tanulók 2/a-a még a minimális 100 korona díj mellett is tandíjmentes lenne, azt — ismerve közgyűlésünk hangulatait — előre látjuk. A városi iskolák tandíjait ekképpen kell értékelni és e szerint összegezni a bevételi rovatba. Ami a kiküldött bizottságnak ama javaslatát illeti, hogy egy évre próbáljuk meg a dolgot, hisz 3—4 ezer koronánkat köti le csupán e próba, és ha a kormány folytatja velünk szemben eddigi elutasító magatartását, akkor zárjuk be az iskolát, — nem szerencsés megoldása a kérdésnek. Tudtunkkal a kormány még a nyilvánossági jogot sem adja az olyan új középiskolának, amelynek teljessé kiépítését és fenntartása lehetőségét nem biztosítja az iskola fenntartó testülete. Ha a közgyűlés nem mondja ki határozottan a teljes iskola felállítását és ha ennek hiányában a kormány a próbaévre nyilvánossági jogot nem ád, mért költsünk egy odavaló érdemes tanerő ideiglenes beállítására is (ha ugyan akad ilyen?) 3—4 ezer koronát is? Annyi a kidobni való pénzünk ? Előbb nyerjük meg az állami teljes segítség igéretét a felsőbb kereskedelmi iskolára és ha ez birtokunkban van, akkor tárgyaljon döntő határozatban képviselő testületünk róla. Addig, amíg ez az elengedhetetlen feltétel hiányzik, a tanácsnak kötelessége már a küszöbtől elutasítani az ez érdemben, idegenből hozzá küldött terveket. Kivéve, ha a tervezet készítője maga akarja viselni az új intézet fenntartási és építési költségeit. Gy Gy. A magyar városok statisztikai évkönyve, IV. A rendészetre, tűzoltásra és katonai ügyekre vonatkozó adatok után a közművelődés érdekes fejezete következik. 1908-ban Pápán 2441 6—11 éves tanköteles volt, akik közül 2434 járt iskolába, ami népoktatási viszonyainkat igen kedvező szinben tünteti fel. S ezt azért kell kiemelnünk, mert országos átlagban ez épenséggel nem így van. Sőt igen sok városban is szégyenletes állapotok uralkodnak. így pl. Kecskeméten 12.928 tanköteles közül csak 9182 járt iskolába. Igaz, hogy szép számmal akadnak oly városok is, ahol minden tanköteles látogatta az iskolát (Esztergom, Érsekújvár, Szakolcza stb.) Igen tanulságos a községi iskolák pénzügyi viszonyait mutató tábla. Megtudjuk pl,, hogy Selmecz- ós Bélabánya 28.184 K költséggel — szintén államsegély nélkül — 8 községi elemi iskolát tartott fenn, — ezzel szemben városunk 26.374 K-t áldoz évenként felekezeti iskolák céljaira. Aktualitásánál fogva érdemes hosszabban időzni a községi felső kereskedelmi iskolák pénzügyi viszonyainál. 1908-ban összesen 6 város tartott fenn felső keresk. iskolát. Közülök külön említjük meg a pécsit, amelynek zárszámadása felesleget mutat. Az iskola egy fillérnyi államsegélyt sem élvezett, tényleges bevétele volt 18.500 K, mely összeg kizárólag tandíjból folyt be, — kiadása 12.085 K, tiszta felesleg gyanánt tehát mutatkozott 6415 K. Az Évkönyvnek a többi községi felső keresk. iskola pénzügyi viszonyait feltüntető adatai a következők : Bevétel (1908) Sorszám Város neve Tandíj Beiratási dij Államsegély Összesen Sorszám Város neve K K K K 1 Győr 10.005 150 10.000 41.064 2 Zombor 9.700 440 10.000 20.360 3 Budapest 196.748 25.300 65.000 287.452 4 Temesvár 33.325 2.330 8.000 47.273 5 Marosvh. 10.028 — 10.000 20.028 ezek magukkal; ez a gőz lecsapódása után a tenger vízmennyiségét folyton növelte. A kitörő gáz magával ragadta az izzó magma-tömegeket, és ezek, mint vastag láva-takarók és bazaltok, borították be a Földet. Ebben a korban az élőlények világa rendkívül gazdag lesz, de még majdnem kizárólag a tengerre szorítkozik. A még nem mély, de folyton szaporodó vizű tengerben változatos állatvilág lakik; a kagylók, csigák, őshalak maradványai vastag rétegeket alkotnak. A növényvilág kezd kivándorolni a tengerből, de csak a partokon marad; itt a parti mocsarakban óriási erdőket alkot. Ezeknek maradványai a kőszéntelepek, Az óriás zsurlók, páfrányok alkotta parti erdőkben hatalmas rovarok röpködtek, de a kigyók és kétéletüek első nyomai is megtalálhatók. A Föld középkorában a földkéreg alakulása tovább tart. A tengerek ismét mélyebbek lesznek, de a mai értelemben vett mélytenger még ekkor sincs. A földgömb északi felén összefüggő nagy szárazföld van, amely kiterjed a mai Eszakamerikára, Északeurópára és Szibériára. Az egyenlítő táján, mint öv veszi körül a Földet egy másik szárazföld, amelyet széles tenger választ el a felsőtől. Európa és Ázsia igazi nagy hegységeinek helyét akkor még ez a tenger borította. A Kréta és Júra-időszak ezen tengereiben óriási mészlerakódások támadtak, rendkívüli menyiségü tengeri kagylóból és csigából. Ezekből keletkezett későbbi átalakulás útján a kréta is. A később felgyürődött Alpesekben egész hegyláncokat alkot a kréta-korszak tengereiben épült sok korallzátony. A Föld felülete még. egyenletesen meleg, egészen a sarkokig; a növényzet lassan kezdi meghódítani a szárazföldet. A tengerekben krokodílus-szerű, óriási „tengeri sárkányok", ichtiosaurusok és plesiosaurusok úszkálnak ; a szárazföldön is a csúszó-mászó állatok uralkodnak, és különösen Amerika földjén oly óriási méreteket érnek el, hogy mi elképzelni se tudunk ily nagy állatokat. Az Atlantosaurus és a Bontosaurus 30—35 m. hosszú, 20—25. m. magas termete mellett a mai elefánt csak olyan, mint macska mellett az egér. E toronymagas állatokkal egyidőben kezdenek kifejlődni a madarak is. De még nagyon emlékeztetnek a csúszómászókra, ahonnan fejTOR kiválj bór- és litliiumos i gyógyforrás vese- ós hólyagbajoknál, köszvénynél, czukorbetegségnél, vörhenynél, emésztési és lélegzési szervek hurutjainál kitűnő hatású. — Természetes vasmentes savanyúvíz. j Kapható ásványvizkereskedésekbeti és gyógyszertárakban. <sPHI II TF^ Ánn^T S*injre-Lipóc*i S«1 ratorforráB-válIjJ^ SUnULItO AUUSI f BucUpMt, V., f udoif-rahpart 8. / lődtek: szájukban még valódi fogak vannak és szárnyuk végén karmok. Az emlős-állatok első maradványai is ebből a korból valók. A Föld újkorában és pedig annak régebbi, nagyobb szakaszában, a harmadkorban, óriási változások mentek végbe a Földön. Rémek földrengések kíséretében, gyűrődések, vetődéses útján nagy hegyláncok keletkeztek; átalakult a Föld egész felülete. Ekkor gyűrődött fel az Alpesek és Kárpátok hegytömege, Európa és Ázsia egész nagy hegyrendszere, a Föld legnagyobb hegységével, a Himaláyával együtt. Ekkor támadt a Kordilleráknak egész Amerikán végighúzódó óriási láncolata. Persze nem hirtelen, hanem évmilliók során, — sőt ezen hegyláncok alakulása még ma is tart, amit főképpen a Himaláya és a Kordillerák mentén észlelhető sok földrengés bizonyít. A nagy kéregmozgásokkal kapcsolatban tömérdek vulkán kezdte meg működését, itt a mai Magyarországon is. A Somló, Ság, Badacsony mind ebben a korban támadtak. A nagy hegységek fölgyűrődése árán mély tengermedencék keletkeztek és ezeknek víztartalma a számtalan vulkán vízgőzével együtt lassanként a mai mennyiségére növekedett. Előállott nagyjában a szárazföld és a tengerek mai eloszlása. A szárazföldek új eloszlása a tengeráramlások, szelek irányát, a csapadékviszonyokat lényegesen megváltoztatta. A szénsavnak növényi telepekben, szénrétegekben való elraktározódása nagyobb hőmérsékleti ellentéteket idézett elő a Földön. Mindez létrehozza a Föld újkorának második időszakában, a dilluviumban a jégkorszakot. Talán inkább hókorszaknak lehetne