Pápai Hírlap – IX. évfolyam – 1912.

1912-12-21 / 51. szám

lőnyösen vett perzsa szőnyegeinkre feihivjuk t. vevőink szives figyelmét

. Krausz és Koréin. És mégis ezen ötlet tetszett meg annyira az igen tisztelt főjegyző úr barátomnak, aki pedig igen sokszor, igen helyes érzékkel s alaposan fejtette ki nézetét közgazdasági szükségleteink felől. Nagyon szellemesen tovább fejleszti az „elválasztó rendszert" s annyira elválasztaná a csapadék-viz csőhálózatát a fekáliás csőhállózattól, hogy azok sohasem találkoznának többé egymással. Egyszerűen kivégzi az egyiket! Mi történik akkor ? ! Az egy bő cső helyett választott két szük cső közül egyet. Ide tehát az utcai esővizek nem juthatnának, de természetesen az udvarok csapadékvizei — főleg a mélyen fekvő udvaroké — kell, hogy bejussanak. Tehát megint van egy csövünk, vagyis úsztató rendszerünk, melyben azonban úszni nem tudnának a fekáliák, mert a cső szűkre volna tervezve az „elválasztó rendszer" tömegmegoszlásának elve alapján. Tehát az undorító földfeletti folyókák továbbra is az utcára hoznának minden ételmaradékot és mosogató vizet stb. mint eddig. Ezenfelül pedig az utaink továbbra is épen olyan sárosak volnának, mint eddig. Egy helyes pontot találtam csak az egész javaslatban az első pillanatra. És pedig, hogy a mezőgazdák által lakott területek ne csatornáztassanak és meg ne adóztassanak. Azonban az sem egészen helyes. Mert igaz ugyan, hogy innen fekáliákat nem fognak a csatornába vezetni, de kérdezem : ezen utcák nem teljes joggal kivánnak-e sármentes, jó utakat ?! S ha igen, akkor onnan nem kell elvezetni a csatornavizeket utcákról, udvarról egyaránt ?! S ha kell — mint ahogy kétségkívül kell — akkor jogos-e, hogy ők a költségekhez egyáltalán ne járuljanak ?! Ugyebár nem. Csak a megadóztatás kulcsát kell helyesen mindenkinél helyesebb módon egyes utcánál eltalálni ! De hozzájárulnia az egyenlő közteherviselés elvénél fogva is feltétlenül kell a gazdáknak is. Miután azonban ezek utcáiból csak csapadékvizet vezet el a város, kisebb méretű csövön, tehát olcsóbban, világos, hogy aránylagosan kevesebbet is kell íizetniök. Helyes tehát a minisztérium által készített úsztató rendszerű (egy bő csöves) hálózat, mely az összes városaink közül legalább is 95%'k

a

n alkalmazást nyert az 5%"

o

t kitevő elválasztó rendszerrel szemben. Azt hiszem — nem követek el indiszkréciót — ha elárulom, hogy Kolossváry tanácsos úr Ő nagysága előtt is röviden kifej tettem ebbeli nézetemet s utaltam több kis- és nagy városokra, többek között Budapestre is, hol szintén úsztató rendszer van. Azt válaszolta Ő nagysága, hogy : „Budapest is csak visszavonásig ícapta meg engedélyét az úsztató rendszerre". Azt azonban elképzelni igazán nem tudom, hogy egy város ideiglenes engedély alapján milliókat úgyszólván kidobjon. Ugyanazok a szakférfiak — közegészségügyi mérnöki osztály —, akik e tervet készítették, lesznek hivatva végső fokon véleményezni a mi csatornázási ügyünket. És elképzelhető e, hogy ők maguk dezavuálják önmagukat és lehetetlenné tegyék egy fejlődő város közegészségének javítását ? De még az is megtörténhetnék, ha azóta, hogy terveinket készítették, valami olyan technikai fejlődés volna észlelhető e téren, hogy a haladás elől — bár többe kerülne is — saját jól felfogott érdekünkből ezek elöl ki nem térhetnénk. Azonban ez az eset sem áll fenn, mert a két rendszer csaknem egyidős, egyik sem fejlettebb a másiknál. Véleményem tehát az, hogy a város ragaszkodjék a már kész, olcsóbb és megfelelőbb terv kiviteléhez, melyet nagynevű tudós szakértője, dr. Forbáth Imre műegyetemi tanár is helyesnek, jónak, a mi viszonyainknak megfelelőnek talált — de ne most, hanem halassza el ebbeli intézkedéseit jobb időre — legalább is 2—3 évre. Révész Arnold. EGYESÜLETI ÉLET. == A Jókai-kör vasárnap, dec. 22-én este 6 órakor estélyt rendez saját helyiségében a következő műsorral: 1. A bűnösök iránt való szeretet, irta s felolvassa Kis József. 2. Verdi : Miserere, zongorán előadják dr. Fehér Dezsőné s Havas Ernőné. 3. Magyar dalok, énekli zongora-kiséret mellett Nánik Einilia. 4. Szaval Halmi Bódogné László Aranka. zások lassanként megőrlik a hegyormokat, a hámló hulladékot a szél és a viz lehordja a mélyebben lévő helyekre. A szárazföldön a szél, a tengerekben, folyóvölgyekben a viz tölt fel új rétegeket. Az eredetileg magas hegygerinc évmilliók során elsimul; tetejére egészen eltérő helyzetben új rétegeket telepít a szél. Majd meg egy újabb földkéreg-mozgás következtében tengerfenékké válik, és szárazföldi eredetű homokkő rétegek váltakoznak az elpusztult hegyormok fölött tengeri eredetű mész- és kovarétegekkel. És ezzel a föld fejlődésében olyan korszakig jutottunk el, amely már történelminek mondható. Mert az egymásra települt rétegek helyzete, a bennük lévő kövületek, állat- és növénymaradványok fölvilágosítást nyújtanak a korszakok egymásutánjáról. Nem tudjuk ugyan megmondani, hogy egy korszak hány évig tartott; de azt igen, hogy melyik réteg keletkezett előbb. Vannak ugyan bizonyos dolgok, pl. a rétegek vastagsága, amelyekből némi következtetést vonhatunk az egyes korszakok hosszúságára; de az években kifejezett idő bizonytalan. Vannak, akik a Föld első kialakulása óta eltelt időt 20 millió évre teszik, de olyanok is vannak, akik 500 millióra. Mindenik helyes számítás eredménye, de a kiindulási pont bizonytalan. Annyi bizonyos, hogy sok-sok millió év múlt el azóta, hogy a föld kérge kialakult; sőt azóta is, hogy a Föld felületén az első élőlény megjelent. Az élők világának a földkéreg fejlődésében óriási szerepe van. Gondoljunk csak a zátonyépítő korallokra, amelyeknek a tenger vizéből kiválasztott mésztörzseiből óriási hegyek keletkeztek. Vagy gondoljunk a tengerben élő apró kis csigákra és kagylókra, amelyeknek mészvázaiból a Föld mészkőrétegei támadtak. Vagy a kőszéntelepekre, a régi kor növényvilágának maradványára! Minden jel arra mutat, hogy az első élet a tengerben keletkezett. A szárazföld a Föld őskorában még teljesen sivatag volt, az élőlények, úgy az állatok, mint a növények, a tengerből kiindulva népesítették lassan be. Az élőszervezetek maradványai belekerültek a képződő földrétegekbe és megmaradtak kövületek alakjában. A tömérdek kövület alapján a Földnek és az életnek itt kezdődő történetét négy nagy korszakra szokás osztani. Az első a Föld őskora; az ebből az időből származó rétegek csak kevés és kezdetleges kövületet tartalmaznak; főképpen azért, mert a maradványok jórészt elpusztultak. A második a Föld ókora; a tengerparton lakó dús növényzet korszaka, a kőszén keletkezésének ideje. A harmadik a Föld középkora, amikor már a szárazföld is kezd benépesülni és pedig elsősorban óriási csúszó-mászó állatokkal és a szárazföld sivatagszerü jellege lassanként átváltozik. A negyedik végre a Föld újkora. Ennek a korszaknak elején keletkeztek a mai nagy hegységek. Ekkor fejlődött ki a madarak és emlősök osztálya és a korszak legvégén, az egész időszaknak csak csekély részében találjuk meg az ember maradványait. (Vége köv.) = A leányegyesület múlt vasárnap rendes háziestelyének ritka fényt kölcsönzött a v endégként jelenlevő Halminé László Arynak szereplése. Égy komoly s egy humoros verset szavalt, bátran mondhatni szenzációs sikerrel. Az egy Biharin kivül ily tökéletes művészettel senki nem szavalt Pápán, méltán megérdemlett volt az a páratlan lelkesedés, amellyel a jelenvoltak a kiváló vendéget ünnepelték. Az estnek más érték es számai voltak Fehér Dezsőné és Havas Ernőné kitűnő négykezese és Fürst Ivánnak fejlődésképes szép baritonhangon előadott szólója. — A holnap, v asárnap tartandó rendes előadó gyűlésnek műsora: 1. Szavalat. Tartja Pfeiffer Frida. 2. Fantasie Hoffmann meséiből, Emilé Tavaszból. Zongorázza Klein Jolán. 3. Monológ. Előadja Scheer Jozefa. 4. Chopin: Valzer. Zongorázza Schmutzer Ella. 5. A Csavargók. Irta Moritz Rosenfeld, szavalja Kohn Olga. 6. Dalok. Énekli Sző llősy Mici, zongorán kiséri Tóth Anna. Műsor kezdete pontban 7 órakor. k YAROSHAZAROL. § A felsőbb kereskedelmi iskola létesítése ügyében kiküldött bizottság e hó 19-én Mészáros Károly polgármester elnöklésével gyűlést tartott. A gyűlésen a múlt alkalommal felkért előadó dr. Kapossy Lucián alaposan kidolgozott nagy memorandumot olvasott fel, mely a kérdés minden részletére kiterjedve magában foglalja a tervezett új iskola normál költségvetését s az első három év számításba jöhető bevételeit és kiadás út. A normál költségvetés szerint az intézet kerek összegben évi 30.000 K budgetvel dolgoznék, amellyel szemben — állami és más segélyeket nem véve számba — 15.000 K bevétel mutatk óznék. Megjegyzendő s ezt az előadó különösen kiemelte, hogy az új iskola legfeljebb egy évig lenne az ipariskolában elhelyezhető, azután külön. Helyiségekről kellene gondoskodni, amelyek az évi kiadásokat még emelnék. A bizottság az ülésre meghívott Rácz Lajos alsókubini tanár, Blau Henrik és Faragó János hozzászólása után, elhatározta, hogy a közgyűlésnek az iskola felállítását javasolja s a memorandumon dr. Körös Endre indítványára mindössze azt a változtatást tette, hogy a tandíjat 160 K helyett évi 100 K-ban állapította meg s már az első évben ideiglenes jelleggel bár, de egy rendes tanár beállítását szükségesnek jelezte. E javaslat legközelebb a közgyűlés elé kerül, amikor is alkalma lesz a döntésre hivatott testületnek az iskola ügyében állást foglalni. § A központi választmány f. hó 20 án ülést tartott. Lezárta az 1913. évre összeállított választói névjegyzéket. A választók száma 1343. § Hivatalvizsgálati jegyzőkönyv. Most érkezett le a városh ázára a Hunkár Dénes főispán által ez év november 3—4. napjain tartott hivatalvizsgálatról szóló jegyzőkönyv. A jegyzőkönyv lényegtelen ebb megjegyzéseken kívül a következő két figyelemreméltóbb pontot tartalmazza: Figyelmezteti a tanácsot, hogy a rendőrök cs akis hivatásuknak megfelelő közrendészeti és k özbiztonsági szolgálatra használtassanak fel. Ajánlja, hogy a hivatalos órák egyfolytában tart assanak. Ennek megokolásakép a jegyzőkönyv előadja, hogy a hátralékok elintézése így a hivatalos órán kívüli délutáni meghosszabbított időszakban könnyebben végezhető. Legtöbb hivatal már így van berendezve s így a hivatalok közti érintkezés könynyebbé válik. A feleknek ez kényelmes, mert dolgaik elvégzésére nem kell egy teljes napot elvesztegetniük. Ezen a réven fűtés és világításnál megtakarí tás eszközölhető. § A keményseprő iparról a rendőrkapitány szabályrendelet-tervezetet készített, amely legközelebb a képviselőtestület elé kerül.