Pápai Hírlap – IX. évfolyam – 1912.

1912-02-10 / 6. szám

Tekintettel azonban arra, hogy a rendelkezésükre bocsátott kert terményei, az általuk végzett munkabér jövedelme, a közjótékonyság folytán begyült adományok mind a szegényház céljaira fordíttatnának, az általam felvett költségből a szegények jól elláthatók volnának nemcsak ebéd és vacsora, hanem még reggelivel is. De merem állítani, hogy ezen intézmény létesítésével a kiadások még apadnának is úgy, hogy az eddig kifizetett 19000 K helyett kerülne 12-13000 K-ba. A szegényügy amellett, hogy szegényeink egészséges lakással bírnának, a mi közegészségünkre jótékony hatással lenne. Ezen intézmény létesítése Pápa város képviselőtestületének humánus gondolkozásáról tenne tanúbizonyságot és az egész országban hirdetné, hogy a nyugot fejlett kultúrájának zászlóvivője akar lenni ezen a téren is. A szegényházzal kapcsolatban addig is, mig közkórházunk lesz, kívánatos, sőt szükséges volna egy elme-megfigyelő helyiség berendezése is. Mert tűrhetetlen az az állapot, ami nálunk van, hogy élöhalottainkat, az elborult szellemüeket, vagy a rendőrség celláiban helyezzük el, vagy a lakosság örökös rettegésére az utcán szabadon avagy felügyelet nélkül hozzátartozóiknál hagyjuk meg. Nem lehetünk szükkeblüek ezen szerencsétlenekkel szemben, mert a szűkkeblűség önmagát boszulja meg, tekintve, hogy az élőket teszszük ki a legnagyobb veszélynek. De tartozunk ezen intézmény létesítésével magának az emberiség fogalmának, hogy az elesetteket, elfáradtakat felemelni segítsük. Csoknyay Károly. Városi közgyűlés. — 1912 febr. 8. — Újjáalakulása után e hó 8-án tartotta első érdemleges közgyűlését városi képviselőtestületünk. A közgyűlésre mintegy 120 városatya gyűlt össze. Az újonnan választottak teljes számban megjelentek s az új virilisek is teljes számban élvezték a városatyaságnak újdonság ingerével biró örömét. A városháza terme szűknek bizonyult a kötelességükben buzgó képviselők befogadására, kik majdnem egymás ölében voltak kénytelenek ülni. Ha pedig a még hiányzók is jelen lettek volna, akkor így se fértek volna el. Bebizonyosodott, hogy a mai közgyűlési termet okvetlenül nagyobbítani kell, amit a v. tanácsos szomszédos szobájának hozzácsatolásával könnyen el lehet érni. Ezt parancsolja a tényleges szükségen kívül a város méltósága is. Faluhelyen szokás olyan zsúfoltságban tanácskozni, mint nálunk történt, amikor pedig még mindig csak 2/

d része volt jelen a képviselőknek. Szeretnők, ha e dologban a v. tanács konkrét javaslattal állna elő. A tárgysorozat pontjai közül csupán a munkásházak építése keltett nagyobb érdeklődést. Tudósításunk itt következik. Megnyitás, gyászjelentés. Mészáros Károly polgármester üdvözölvén a szép számban egybegyűlt v. képviselőket, a jegyzőkönyv hitelesítésére dr. Herzog Manót, Barcsi Józsefet, Lőwenstein Adolfot, Kobera Károlyt és Keresztes Gyulát kérte fel. Majd ezután őszinte fájdalommal emlékezett v meg a képviselőtestület veterán, igen buzgó tagjának, Vághó Lászlónak elhunytáról. Emlékét jegyzőkönyvben örökítették meg; családjához részvétiratot intéznek. Interpellációk. Napirend előtt dr. Löwy László tette szóvá a Griff-szállónak ósdi és kifogás alá eső állapotát és sürgette, hogy a tanács egy modern nagy szálló építését szorgalmazza. A polgármester kijelenti, hogy a dolog eddig is sokat foglalkoztatta s iparkodni fog valamikép dűlőre vinni. Másik interpellációjában az ellen emelte fel szavát dr. Lőwy László, hogy a kaszárnyával szemben számosan épitési engedély nélkül építkeztek. A polgármester tudatja, hogy az illetők büntetésben részesülnek s hogy a házakat le nem bontatta, csak azért történt, mert az építkezési vonalban épültek. Dr. Kőrös Endre amiatt interpellál, hogy azokat, kik virilisektől nyert megbizás alapján voltak tagjai a képviselőtestületnek s legutóbb választási jogon is tagok lettek, előbbi jogcímüktől megfosztották, a helyett, hogy a képviselőtestületi tagok névsorában két szavazattal biróknak jelezték volna őket. A polgármester megengedi, hogy itt tévedés történhetett, amely esetben a kellő rektifikálásról gondoskodik. Bizottságok megalakítása. A tárgysor első pontjaként jóváhagyták az elhagyott gyermekek segélyalapjának számadásait. Ezután egyhangú választással megalakították a bizottságokat. Névsorukat jövő számunkban közöljük. Aviatikai segély. A tanács és állandó választmány 300 K segélyt javasol Horváth Sándor részére, hogy a motorkezelési tanfolyamon résztvehessen. Keresztes István ellenzi a segély megadását, a közgyűlés nagy többsége azonban készséggel hajlandó volt módot nyújtani ahhoz, hogy végre Pápának is legyen aviatikusa. A Czelli-út aszfaltozása. A kaszárnyához vezető aszfalt-út teljessé tételére vonatkozó tanácsi javaslatot Keresztes Gyula módosításával együtt elfogadták. A Moravek-ház. A Csatorna-utcai közlekedést lehetetlenné tevő Moravek-ház megvételére javaslat tétetett, de a polgármester úgy tudja, hogy a megindított kisajátítási eljárás most már jó kerékvágásba jutott s azért a megvételnek napirendről levételét ajánlja. Dr. Antal Géza ezzel szemben javasolja, hogy a képviselőtestület parallel a kisajátítás mellett foglalkozzék a megvétellel is. A város e régóta húzódó fontos ügyében utánjárása eredményeként közli, hogy az ügy P/2 év után még nem is került a döntésre illetékes ker. minisztériumba, hanem a megye ellentétes határozatával együtt a belügyminisztériumban van. Ily körülmények között még évek telhetnek el a döntésig, azért helyesebb a megvétellel is foglalkozni. Barthalos István óva int a kisajátítási pörtől, mely évekig huzódI hátik, ajánlja, hogy vagy levélileg, vagy szóbelileg tárgyaljanak a tulajdonossal. Marton Antal biztos tudomással bir róla, hogy a tulajdonos el akarja adni a házat s készséggel megy bele tárgyalásba. Ezzel a polgármestert megbízták s ha lesz kötelező nyilatkozat, az ügyet napirendre tűzik. Termokémiai telep. Langráf Zsigmond és Szóld Manó azon kérésének teljesítésére, hogy termokémiai telep létesítésére a képviselőtestület engedélyt adjon, a közgyűlés nem tartja magát illetékesnek. A folyamodóknak egyszerűen a tanácstól kell iparengedélyt kérni. nek ez a mozgása, amely annyi változást idéz elő a Földön ? A legnagyobb eró'nyilvánulások forrása a Nap sugárzása : ez változtatja gőzzé és emeli a magasba a tenger vizét, ez hozza létre a szeleket is. Az a kérdés : hogyan ? Fölületesen azt szoktuk moodani, hogy onnan, ahol nagyobb a levegő nyomása, tehát a légnyomásbeli maximum, területéről fúj a szél a kis nyomású helyek felé. De ez nem magyarázat, mert most meg az a kérdés, hogy hogyan jött létre a légnyomásbeli különbség? A kérdésre azonban pontos feleletet is adhatunk. Minden légáramlás cirkuláció, azaz önmagában zárt körforgás. Ha a Föld felülete sima és egynemű volna, ha nem váltakoznának rajta tengerek és szárazföldek, akkor az időjárás nagyon szabályos volna. De mivel az egyes helyek különbözőképpen melegednek föl, hogy pl. a sziklás vagy homokos talaj könnyebben fölmelegszik, mint a nedves agyag, ez viszont könnyebben, mint a tenger, ez a körülmény hozza létre a cirkulációkat, a szeleket. Képzeljük, hogy a Föld felszínének jelentékeny részén a levegő nyomása mindenütt ugyanakkora és hőmérsékleti különbségek sincsenek ; ilyenkor szél nem keletkezhetik. De ha valami oknál fogva az egyik hely jobban fölmelegszik, ott a levegő megritkul, hiszen minden test kiterjed a hő hatása alatt. De a lég nyomás a földszinén ugyanaz maradt, mert a levegő tömege az illető hely fölött nem változott meg, ugyanannyi levegő nehezedik tehát mindkét helyen a legalsó rétegre. Azonban ez az állapot mégse lehet állandó, mert ha fölmegyünk pl. egy km. magasba, ott már a levegő nyomása nagyobb a melegebb hely fölött. Hiszen az alsó légrétegek a melegebb hely fölött ritkábbak, tehát az alsó egy km. vastag rétegben kevesebb levegő van a melegebb helyen ; de mivel mindkét hely fölött az összes levegő tömege ugyanaz, kell, hogy az egy km. vastag réteg fölött több levegő legyen a melegebb helyen. A fölmelegedés következtében a levegő egy része nagyobb magasságba vándorolt, mintegy kiduzzadt, kidomborodott itt a levegőtenger, amely a Földet körülveszi. És így a nagyobb nyomású levegő fönn áramlani kezd a hidegebb hely felé, mintegy szétfolyva a fölmelegedés okozta dombról. A cirkuláció tehát mindig a magasban indul meg és pedig a melegebb helyről a hidegebb felé. Mi lesz ennek a következménye ? Előbb mindkét hely fölött ugyanakkora levegőtömeg volt, most meg a fönn megindult áramlás követ keztében a melegebb hely fölött megkevesbedett, a hidegebb hely fölött pedig megszaporodott a levegő tömege, és így a föld szinén a hidegebb helyen megnövekedik, a melegebb helyen pedig megkisebbedik a levegő nyomása ; más szóval : a melegebb helyen „barometrikus minimum", a hidegebb helyen pedig „maximum" keletkezik. Ezzel megbomlott az egyensúly a földszinén is, ahol viszont a hidegebb hely felől áramlik a nagyobb nyomású levegő a melegebb hely felé. Nagyon természetes, hogy a hidegebb helyről eláramló levegőt valaminek pótolni kell; a magasban odaáramló levegő tehát itt, a maximum területén fokozatosan lesűlyed. Viszont a melegebb helyre minden oldalról odaáramló levegő felszállani kénytelen, a magasban szétáramló légtömegek helyére. Ezzel kifejlődött a teljes cirkuláció. Fenn mindig a melegebb hely felől, lenn a hidegebb hely felől fúj a szél ; a melegebb helyen kicsiny, a hidegebb helyen nagy lesz a levegő nyomása; a nagy légnyomás helyén leszálló, a kis légnyomás helyén felszálló légáramlás támad. És a cirkuláció mindaddig tart, míg a hőmérsékleti különségek ki nem egyenlítődtek 1 Mivel pedig elsősorban a földről felszálló levegő ragadhat magával vizgőzt, a minimum területén keletkező felszálló áramlás lesz okozója majdnem minden csapadéknak: esőnek, hónak, jégesőnek egyaránt. Mert a felszálló nedves levegő lehűl ; nem azért, mivel hidegebb környezetbe került, hanem, mert saját hőtartalma árán emelkedik a magasba. A lehűlt levegőből pedig a benne levő vizgőz egy része lecsapódik ; a kis légnyomás területén tehát többnyire erős felhőképződés, esőzés van. Ezen magyarázat alapján most már majdnem minden szél keletkezése megérthető. így keletkeznek tropikus tengerpartokon a parti szelek, amelyek nappal a tenger felől, éjjel pedig a szárazföld felől fújnak ; fönn a magasban persze ellenkező irányban. Ugyanez a folyamat megy végbe a nyári zivataroknál is. Európa időjárására igen nagy befolyással van az ázsiai monszun rendszer, hiszen Európa csak félszigete Ázsiának. A monszun olyan nagy kiterjedésű szárazföldek fölött fejlődik ki, amelyeknek van élesen megkülönböztethető telük ós nyaruk, tehát amelyeknek legnagyobb része a mérsékelt égöv alatt van. Valamennyi között legnagyobb az Ázsiai monszun-rendszer. Á monszun az óv folyamán periódikusan megváltozó szélrendszer, óriási forgószél, cirkuláció. Nyáron Ázsia közepén a homokos, sziklás sivatagok rendkívül fölmelegednek. Megindul tehát a cirkuláció : fenn a magasban mindenütt Ázsia belsejéből fúj a szél, a föld szinén pedig