Pápai Hírlap – IX. évfolyam – 1912.

1912-12-07 / 49. szám

= A Perutzgyári önképzőkör vasárnap este 8 órakor tartja előadóülését a volt Jókai-kör helyiségében, a következő műsorral: 1. Népdalok. Énekli az önk. kör énekkara. Vezető Entzbruder Dezső IV. é. t. j. 2. Királyok násza. Irta Ábrányi Emil, szavalja: Cseti Lujza. 3. a) F. v. Flotow: Aessandro Stradella. b) Ernst Urbach: Per aspera ad astra. c) Magyar népdal. Zongorán játsza Ahorn Károlyné. 4. Felolvasás. Tartja Molnár Kálmán. 5. Részletek az ,Aranyvirág" cimü operettből.'Énekli: Nánik Milike, zongorán kiséri: Kerbolt Alajosné. 6. Leánykérő. Népszínmű 1. felv. Előadják: Kernács István, Takó Terus, Gulyás Zsiga, Marton Kristóf, Csejtei István, Horváth Anna, Marton Ilona, Varga Mari, Haraszti Mari, Gulyás Mari. — Falusi nép. Helyárak: Nemtagoknak I. hely 80 fill. II. hely 50 fill. Tagoknak I. hely 40 fill. II. hely 20 fill. Előadás után tánc éjfélig. A táncban csakis azok vehetnek részt, akik már az előadáson is jelen voltak. A VÁROSHÁZÁRÓL. § Adóhátralékosok figyelmébe. Figyelmeztetik ez úton is az adózó közönség, hogy adóhátralékait f. hó 9-ig a városi adóhivatalnál annál is inkább lefizesse, — mert ellenesetben a lefoglalt ingóságok f. hó 9-től kezdődőleg, kivétel nélkül össze fognak hordatni, s f. hó 20—21-én, — továbbá f. hó 27—28. és 30. napjain el fognak árvereztetni. A városi hatóság. § A kövezetvám és helypénzfizetésre kiegyezni óhajtók ügyeimébe. Pápa város kövezetvám és helypénz jövedék kezelősége által felhivatnak mindazon nagybirtokosok és bérlők, kik fogataikra az 1913. évre évi általányra kiegyezni óhajtanak, annak megkötése végett 1912 december hó 9-től kezdve legkésőbb és bezárólag ugyancsak december hó 28-ig délelőtt 9—12 óráig és délután 3—5 óráig fenti hivatalnál jelentkezni annál is inkább el ne mulasszák, mert ezen időn túl egyezségek nem köthetők. § A borfogyasztó közönség figyelmébe. Pápa város fogyasztási adóhivatal kezelősége által felhivatnak mindazon adóköteles felek, kik borfogyasztási, illetve boritaladójukra az 1913. évre kiegyezni óhajtanak, annak megkötése végett 1912 december hó 9-től kezdve legkésőbb és bezárólag ugyancsak f. év december hó 28-ig délelőtt 9—12 óráig és délután 3—5 óráig a fenti hivatalnál jelentkezni annál is inkább el ne mulasszák, mert ezen időn túl egyezségek nem köthetők. 25,000 KORONÁT fizetünk bárkinek ki bizonyítani tudná, hogy a Sunligtit Szappan j hamisított vagy bárminő ártalmas anyagot tart almaz. Kísérelje meg a Sunlight-mosómódszert: beszappanozni, göngyölíteni, egy ideig pihens,,

" tetni, hogy a szappanozás B^Eü Hathatós legyen, azután fe^^^WftjS^I kimosni és szárítani. H^glS Lever & Co., G.m.b.H., Wien HL HETI ÚJDONSÁGOK. — Új hercegprímás. A héten jelent meg Csernoch János kalocsai érseknek Magyarország hercegprimási állására történt kineveztetése. Az új hercegprímás legközelebb a biborosi méltóságot is meg fogja kapni. — Képviselőnk az országházban. Dr. Antal Géza országgyűlési képviselőnk a héten ismét felszólalt az országházban. A kereskedelmi minisztérium költségvetésének során polemikus beszédet mondott. A tárca előadójával szemben nem csekély hatással mutatott rá a magyar vasúti és postai tisztviselői kar kiválóságára és statisztikai adatokkal bizonyította, hogy e két tisztviselői kar, a külfölddel szemben, végzott munkája alapján nemhogy gáncsolást, de a legteljesebb elismerést érdemli. Képviselőnk beszédjét a munkapárt nagy tetszéssel fogadta. — Az Auguszta-szanatórium Pápa város számára két félingyenes és két kedvezményes, esetleg egész ingyenes helyet ajánlott fel a városnak. A város a felajánlott helyeket elfogadta, a szanatóriumot segélyben részesítette, egyszersmind felhívja azokat a szülőket, kik gyenge tüdejü gyermekük részére a helyeket igénybe venni óhajtják, hogy a hatóságnál ebbeli szándékukat jelentsék be. — Kamarai közgyűlés. A győri kereskedelmi és iparkamara e hó 2-án Jerfy Antal elnöklésével közgyűlést tartott. A közgyűlésen jelentést tettek arról, hogy az időszakos mértékhitelesítési díjszabás oly reformja, mely szerint a kisiparosok és kiskereskedők darabszám fizessék a díjakat, kilátásban van. Komáromban —- A méltóságos urat e pillanatban masz szírozták — mondta az impozáns komornyi k. — Talán beteg? — Nem, hanem túlságosan hizik. Épp a mult csütörtökön érte el a százharmincadik kilóját . . . Rubin gróf megvárta, amig a költő, akinek a jólléttől immár hármas tokája nőtt, szerencsésen visszakerült a dolgozó szobájába. — Ó, kegyelmes uram, — kiáltott föl a kövér Lewald — mily szerencse, hogy excellenciádat a szegény házamban üdvözölhetem I Ha meg nem sértem, úgy engedje, meg, hogy drága egészsége felől tudakozódjam . . . — Köszönöm kegyes kérdését, hála Isten, Bemmi bajom. És méltóságod meg van elégedve a testi állapotával ? Lewald nagyot sóhajtott, aztán végignézett gömbölyödő termetén. — Hizom, excellenciás uram, szörnyen, hogy ne mondjam : átkozottul hizom. Az orvosok most már azt is megtiltották, hogy kedvenc ételemből, a szarvas-gombás májpástétomból lakmározhassam . . . — Mily szerencsétlenség I — kiáltott föl Rubin gróf részvéttel. Lewald lovag keservesen bólintott, aztán intett a lakájoknak a likőrökért. — íme, kegyelmes uram, a barlangvölgyi barátok esszenoiája ... A kolostorban készítik, a sötét rengeteg mélyén, direkt a szegény házam használatára. A két udvari ember szertartásosan koccintott, aztán az udvarmester áttért a jövetele oéljára. — Méltóságod bizonyosan tudja, hogy felséges királyunk a jövő hónap közepén ünnepli házaséletének tizennyolcadik fordulóját. Diosőbb alkalom, azt hiszem, nem igen lehetne arra, hogy igaz költő szivébe a legszentebb ihlet költözzék . . . Lewald lovag szivére tette kezét. — Ó mily boldogság, hogy ezt a napot is megértem ! . . . Excellenciád, ugyebár, azt parancsolja, hogy az ünnepre az évi költeményt beszolgáltassam? — A király parancsolja, kedves lovag, nem én . . . Ha tehát megengedi, hát bediktálom az adatokat, amelyekre nézve az Országos Költő tanács megállapodott . . . A lovag odacammogott az Íróasztalához, s a kövérségtől lihegve elővette a jegyzőkönyvét. Aztán szolgálatkészen közelebb húzódott az udvarmesterhez. — Kezdje exoellenoiád, én magam részéről készen vagyok . . . Vegyünk mértéket, nehogy a költemény szabása rossz legyen . . . Az udvarmester föltette a pápaszemét s a zsebéből egy összehajtogatott cédulát vett elő. — Tehát se több, se kevesebb tiz strófánál . . . — Tiz strófa — ismételte a költő. — Mindegyik strófában tizenkét sor. — Tizenkét sor . . . — A szótagok száma egy sorban kileno. — Kileno . . . — Az első nég^ sorban keresztrimek, még pedig a himrimek fajából. — Keresztrimek . . . hajlandónak mutatkozik a keresk. miniszter kőipari szakiskolát létesíteni, ha a város a szükséges telken kivül 400.000 K-t szavaz meg a 700.000 koronás építési költségekhez s évenként 5000 K ösztöndíjat ad a tanulóknak. A tatatóvárosi ipartestületnek ipari közös műhelyek létesítésére irányuló mozgalmát a kamara melegen támogatja. Az új adótörvények ismertetésére a kamara Adóügyi utmutató c. füzeteket bocsát ki s oszt szét ingyen a tagok között. A költségvetési előirányzatot 6%-os kivetéskulcs meghagyásával elfogadtárk. A vándoripar ról szóló törvényjavaslatot helyesnek tartják, de csak a tisztességtelen versenyről szóló törvénnyel junktim tartják életbeléptethetőnek. Felterjesztést intéz a kamara a minisztériumhoz az ipar terén kiváló eredményeket elért egyén ek egy éves önkéntességi joga tárgyában. Óvári Ferenc dr. levelezőtag indítványára felírnak a győr-veszprém-dombovári vasút elsőrendű vonallá újjáépítése tárgyában. A közgyűlés S^endrői Mór titkárt 60. születésnapja alkalmából meleg ovációban részesítette. — Királyi kitüntetés. A király Beck Jánosnak, a Devecseri Takarékpénztár igazgatójának, közgazdasági téren szerzett érdemei elismeréséül a Ferenc József-lovagrendet adományozta. — Kinizsi Pál szobra. Kinizsi Pálnak, az erejéről világszerte ismert hősnek a jövő évben már állani fog a szobra Nagyvázsonyban, szülőföldjén. A szobor elkészítésével a szoborbizottság Gsikász Imre szobrászt bízta meg, ki az anyagmintával már elkészült. A szobor négy méter magas lesz, bronzba öntve és egy magaslatra helyezve a Grác felé vezető országúton. Az igen sikerült szobor Kinizsit vaspáncélban, roppant erejének szerencsés plasztikájában ábrázolja, modern stilizálásban, amint hatalmas vasbuzogányára támaszkodik. Talapzata magyar kő lesz. A szobor a jövő évben kerül leleplezésre. — Dr. Patek színtársulata. Győr város szinügyi bizottsága a múlt héten tartott gyűlésében elhatározta, hogy a dr. Patek Bélával fennálló szerződést újabb három évre meghosszabbítja, „mert a fennálló körülmények közt jobbat a város a színészet terén nem várhat; az igazgató minden fővárosi újdonságot előadat s a darabok rendezés és kiállítás tekintetében nem maradnak hátra a magyar vidéki színpadokon szinrekerül ő darabok rendezése ós kiállítása mögött. A szereplőkről elismerőleg nyilatkozik a bizottság, felemlíti azonban, hogy a társulatból hiányzik az operett-buffó, tenorista, szerelmes szinész és vígjátéki szubrett". A tenorista és operett-buffó hiányát magunk is éreztük. — A második négysorban szintén keresztrimek, de itt már leányrimeket is alkalmazhat. — Kérem. — Az utolsó négy sorban ölelkező rimek . . . Parancsára. — Az egyes sorok szigorú anapaestusokban. — Anapaestusokban . . . — A kész költeményt méltóságod úgy az Országos Költőtanáosban, mint a Párrimhivatalban és a kabinet-irodában bemutatni köteles . . . — A rendes szokás szerint . . . — Ugy van. A másolásnál az előirt rondirás! — Természetesen. — Egyebekre nézve méltóságod tökéletesen a saját belátása szerint költhet . . . Lewald lovag eltette a jegyzőkönyvét, s még egyszer kooointott az udvarmesterrel. Mikor Rubin gróf később nyájas arccal távozott, a költő így szólott a belső lakájhoz : — Ha az a kövér dáma, aki évenkint egyszer idelátogat, keresni talál, osak boosássa be minden bejelentés nélkül. Tudja, a Múzsa az, a megöregedett régi Múzsám . . . * A vers kitűnően sikerült. Lewald lovag megkapta a kék áspis rendet és a bárói cimet, az akadémia pedig aranykeresztes díszoklevelet küldött neki. A felséges úr külön kihallgatáson fogadta, s mikor a költő boldogan hajlongott előtte, leereszkedőleg így szólott hozzá : — Ugy-e kedves báróm, maga se hitte volna, hogy egykor ennyire fogja vinni a költészet terén ? . . .