Pápai Hírlap – IX. évfolyam – 1912.

1912-11-30 / 48. szám

Örömmel olvassuk, hogy pincelakás csak 1 van az egész városban, padlás-lakás pedig egy se. 1 lakásra átlag 1 54 szoba és 4'35 lakó jut. S habár ezek nem a legideálisabb viszonyok, de mégi s ilyen az országos átlag, mert az egész országban csak 2 hely van (Fiume és Gyulafehérvár), ahol 1 lakásra átlagban több szoba esik 2-nél és egy sincs, ahol egy lakásra csak 2 lakó jutna. Egyes nagyvárosokban pedig egyenesen megdöbbentők a lakásviszonyok. Nem említve Budapestet, amelynek az egész világon páratlanul rossz lakásviszonyaira vonat kozó adatokat az 1911. évi lakásszámlálás alapján Pickler J. Gyula egy rendkívül érdekes külön tanulmányban dolgozta fel, — ott van pl. Nagyvárad, ahol 11780 lakás közül 7993 az 1 1 szobás, amelyekben 21000 ember lakik, vagy Pécs, ahol a 12344 összes lakás közül a 8233 egyszobás lakásban 26000 ember szivja az élethez alig elegendő levegőt. A lakások túlzsúfoltságára vonatkozó adatokat méltóképen egészítik ki a lakásdrágaságra vonatkozó közlemények. Bár a közölt lakásárak majdnem kizárólag csak hozzávetőleges kombinációk, az azonban szinte kétségtelen, hogy mindenütt inkább alacsony árak vannak feltüntetve, mint a valóságnál magasabbak. Ha a közölt pápai lakásárakat nézzük, úgy azt látjuk, hogy épen a lakások többségének: az 1 szobás lakásoknak az ára van igen alacsonyan feltüntetve. E szerint Pápán a Belvárosban főforgalmi útvonalon 250, a mellékutcákban 200 K-ért íehet „modern* és 200, illetve 150 K ért „szerény* 1 szoba-, konyhás lakást kapni. Általában a statisztik a mindenütt disztingvál „modern" ós „szerény" lakások árai közt, minthogyha Pápán — ahol összesen 54 fürdőszoba van, ezek is legnagyobb részt a háztulajdonosok saját lakásaiban — olyan könnyen válogat hatn a az ember „modern" és .szerény" lakások között. Bizony sokkal igazabban és őszintébben járt volna el az idevonatkozó adatok beküldője, I ha a „modern" lakások árának rovatát üresen hagyta volna, mint azt Esztergom, Szatmárnémeti, Szekszárd stb. városoknál láthatjuk. Lakásaink drágaságát könnyen megérthetjük, ha meggondoljuk, hogy 1890-től 1900-ig városunk lakosainak száma csaknem 3000-rel, a lakóházak száma ellenben csak 211-gyel szaporodott. És ez arány azóta bizonyára még rosszabbodott. Ily körülmények között nem csoda, hogy 1908-ban csak 45 lakás és 6 bolthelyiség állt üresen és csak természetes, hogy az ekép veszendőben ment 25161 K épúgy nem képes a lakásárakat leszorítani, amint hatástalan maradt az ugyanezen évben Budapesten ez okból kárbaveszett 316715 K is. Török Mihály. Városi közgyűlés. — 1912 november 26. — Régen nem volt oly látogatott közgyűlése a képviselőtestületnek, mint e héten, kedden. A közgyűlési teremnek mindkét oldala egyaránt megtelt. Jobb oldalt a gazdák (Alsó- és Felsőváros) ültek tömött sorokban, balra (jobb és bal a polgármester felől számít) a belvárosi képviselők és virilisták szokatlan nagy számban telepedtek le. Azt hihette volna az ember, hogy egy cél hozta így egybe a két oldalt. Pedig tévedés volt, ami a tárgyalás során ki is derült. A jobb oldalt a közvágóhíd ügye érdekelte különösebben, a bal pedig azt a lehetetlen indítványt akarta csirájában megfojtani, hogy a gabonavásár a Fő-térről elkerüljön. Mindkét ügyet, mindkét oldal teljes egyetértésével oldották meg, a „pártok* összecsapására nem is került a sor. Napirend előtt személyes kérdésben volt felszólalás. A felszólalást lejebb ismertetjük, itt csak azt jelezzük, hogy a közgyűlés, ismerve dr. Kende Ádámnak eddigi igen érdemes képviselőtestületi szereplését, a maga egészében amúgy is megvolt győződve, hogy a közvágóhidi építkezés ügyében annak idején elfoglalt álláspontja kizárólag tárgyi okokon alapult. Ezzel a meggyőződéssel egyébként a felszólalásra okot adó képviselő sem helyezkedett válaszában szemben. Mészáros Károly polgármester a gyűlést megnyi tja s jegyzőkönyv hitelesítésére Faragó János, Böhm Samu, Halász Mihály, Nagy Vilmos és Keresztes Gyula v. képviselőket keri tel. Személyes ügy. Napirend előtti felszólalásra a közgyűléstől engedélyt kér és nyer dr. Kende Ádám. Dr. Lakos Béla őt a közvágóhidi építkezés dolgában mondott interpellációjában, melyet mint közérdekűt maga is helyesel, leplezve bár, de mégis megtámadta, mintha a közvágóhidi munkák odaítélése idején v. képviselőségével összeférhetetlenül szólalt volna fel Geiringer Károly érdekében, kinek ügyvéde. Ezt nemcsak tételes törvény, de saját erkölcsi felfogása is tiltja. Kijelenti, hogy ő annak idején, mikor a vágóhídi pályázat dolga eldőlt, Geiringert személyesen nem is ismerte. A közelmúltban adott be a városhoz beadványt Geiringer követelésének ceaz igazi városi jelleg nélkülözhetetlen feltétele. A monográfiák után a városi címtár következik, amely a városi főbb tisztviselőknek 1912. év tavaszán érvényben volt jegyzékét tartalmazza. És csak ezután következik a tulajdonképeni statisztikai évkönyv, melynek két első fejezete a meteo rológiai és területi viszonyokat tárgyazza. A meteorológiai adatok közt hiába keressük a városunkra vonatkozókat, pedig már jó néhány esztendeje nálunk is pontos megfigyeléseket végeznek a kollégiumban. Az épületekre és lakás okra vonatkozó adatok közt sok érdekeset találunk. Megtudjuk pl., hogy Pécsett 43 laktanya és 12 templom diszlik, de fürdőépület egy sincs. Ugyancsak egyetlen fürdőépület sincs a 62445 lakossal biró Hódmezővásárhelyen. Városunk iskolaváros jellegét élesen kidomborítja az a körülmény, hogy a 111 r. t. város között, mindössze 10 van olyan, ahol több az iskolaépület, mint Pápán. A statisztika szerint van a városunkban levő 2241 épület között egy 3 emeletes is. Én azt hiszem, hogy ezt még a legtőzsgyökeresebb pápainak is keresnie kellene, és ha nem találná meg, akkor sem kellene kétségbe esnünk elmaradottságunk miatt, mert hisz az összes r. t. városokban együtt is mindössze 9, mondd kilenc 3 emeletes ház van s ennyi is csak — a statisztika szerint. 1869-ben volt 1446 lakóházunk, 1900-ben 1658 (köztük 143 emeletes). A szaporodás sem abszolúte, sem relatíve (a többi városokhoz mérten) nem nagy. De mégis örvendetes, ha tudjuk, hogy az 1869-ben kimutatott 1446 lakóházzal szemben 1880-ban csak 1417, 1890-ben pedig már csak 1379 lakóházat irtak ösze városunkban, vagyis lakóházaink száma 1869 — 1890, tehát 21 év alatt 67-tel fogyott, holott 1908-ban, tehát 1 esztendő leforgása alatt 42 új lakóház keletkezett (114. sz. tábla). Szinte hihetetlen, de a maga valóságában egyben igen szomorú, hogy 1900-ban 746 cseréptetős házzal szemben 834 nem cseréptetős volt városunkban s mig kőből és téglából 852 ház épült, addig az egyéb anyagból: vályogból, sárból, fából stb. épült házak - száma 728. Igaz, hogy másutt sem sokkal jobbak a viszonyok : így Veszprémben bár a nem kő vagy tégla házak száma csak 150, de viszont a nem cseréptetős házak (1291) túlnyomó többségben vannak a cseréptetősekkel (367) szemben. Vagy itt van pl. az ország második legnagyobb városa: Szeged, ahol volt 2510 kő- és tégla-, 10989 egyéb-, 978 cseréptetős- és 12521 nem cseréptetős ház. fekve, meglátta a nőnek szeméből, hogy az szereti őt. De midőn a szárazra akart úszni, nem tudott a helyéből elmozdulni. A hullámok mindig visszaverték ; ezt persze az énekesnő a hidról nem láthatta éa azt hitte, hogy osak játszik, azért elnevette magát, ő azonban érezte a halálos veszedelmet s félreértette a nevetést; tőrszurást érzett a szivében éa vége volt a szerelmének. Végre mégis kiért a partra, de a hidon véresre tépte föl mind a két kezét. — Itt a kezem, mondta a szépség. — Nem kell, felelte a karmester, avval hátat fordított és elment. Ez felségsértés volt, ezért lakolnia kellett. Hogy miért kellett a karmesternek a helyét ott hagynia, azt a Bzinéaz-körökben hamarosan megértették. Azonban olyan erősen ült a helyén, hogy két évig tartott, mig az énekesnő elmozdíthatta. Végre mégis elbukott; most már diadalmaskodott a leáay, hogy jótevőjét legyőzte; mind jobban fölfuvalkodott, úgy hogy most már mindenki észrevette ezt. A közönség meglátta a festék alatt romlott lelkét ; már nem hatotta meg többé énekével, és nem hitt sem a könnyeinek, som a nevetésének. Midőn ezt a nő látta, elkeseredett. Még mindig ő kormá nyozta a színházat; megfojtott mindenkit, aki csak föllélegzett éa agyonaujtatott mindenkit az újságokban. A közkedveltséget elvesztette, de a hatalom még az övé maradt; és mert gazdag, hatalmas és megelégedett volt, dúsan élt ; azok az emberek pedig, kik jól élnek, nemhogy soványabbak lesznek, hanem meghíznak ; így ő is kövéredni kezdett. De ez oly lassan történt, hogy maga is osak akkor vette észre, midőn már késő volt; Hja! Lefelé gyorsan megy az ember, és ez az üt szédületes sebességgel történt. Mindenféle kínzásoknak vetette magát alá, de nem használt. A legfinomabb konyhája volt az egész városban, mégis koplalnia kellett, ós minél többet koplalt, annál kövérebb lett. Egy év múlva nem adtak neki szerepet ós fizetését ie leszállították. Két év múlva egészen elfelejtették és egy fiatalabbat tettek helyébe. Három év múlva elbocsátották ; és most egy padlásszobát bérelt ki. — Természetellenesen kövér volt már, mondta a rendező a súgónak. — Az már nem kövérség, hanem fölfuvalkodottság volt ! — jegyezte meg a súgó. * * * Ott üldögélt a leány a padlásszobában ós egy nagy veteményes kertre nézegetett le. Egy dohánypajta is állt rajta és ez tetszett néki a legjobban, mert nem volt ablaka s így senki sem üldögélt ottan, hogy őt nézze. A tető alatt verebek tanyáztak ; a pajtában azonban nem függött dohány, mert már aenkisem ültetett. így üldögélt egész nyáron át és nézett a pajtára; találgatta, hogy mire ia szolgál, mert az ajtók nagy lakattal voltak elzárva és senki sem ment be. Sejtette, hogy valami titkosat rejteget, de hogy mit, azt nemsokára meglátta. Az elmúlt diosősógből még maradt néhány szalmaszál ós ezeket tartotta erőaen : ezek voltak az ő nagy szerepei : Carmen ée Aida ; ezeket még nem töltötték be, mert nem akadt méltó utód; a közönség emlékében még mindig az ő alakítása maradt meg, amely igazán kiváló volt. Lassan eljött az augusztus; a lámpák ismét fölgyúltak* éa kinyitották a színházak kapuit. Az énekesnő ott ült az ablaknál és lenézett a pajtára, amelyet újra festettek és cseréppel födtek be. Egysze osak egy ember gázolt keresztül a burgonyán, kezében egy nagy rozsdás kulccsal. Kinyitotta a pajtát és bement. Aztán még két ember jött, kiket mintha ismert volna; szintén eltünték a pajtában. * Stockholmban ugyanis június 1-től augusztus l-ig nem gyújtják meg az utcai lámpákat, mert éjszaka is elég világos van. 'SllfáTOl Is' vese- és hólyagbajoknál, köszvénynél, czukorbetegségnél, vörhenynél, emésztési és lélegzési szervek hurutjainál kitűnő hatású. — Természetes vasmentes savanyúvíz. (