Pápai Hírlap – IX. évfolyam – 1912.

1912-09-28 / 39. szám

PÁPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Jókai Mór utca 60. szám. Előfizetési árak; Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felnlfts szerkesztő: DR- KŐU08 ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. SZEMLE. Általános sztrájk, kiszúrt szem. Tehát Pápán kedden általános sztrájk volt. Nem sütöttek kenyeret a pékek, nem vágott marhát a mészáros, nyugodott a véső, az eszterga, a gyalu, nem foltozott a suszter, egész nap nem dolgozott a kőmives, az ács, sem a bencésgimnáziumon, sem a vágóhídon, sem a Györkeházon, sem a tisztviselőtelepen, cigarettázva jártak az utcán a nyomdászok, nem fuvaroztak, megbénult a forgalom, az élet, döbbenet által a szív ere fagy. Ez történt kedden Pápán. Igaz, hogy mindebből a pápaiak semmit se láttak, de mindegy, a fővárosi lapok hűségesen leadták, tehát így kellett lennie. Hasonlóképen ha akárhol, de okvetlenül meg kell lennie annak a munkásnak, akinek a csendőrök kiszúrták a szemét s e miatt a kórházba kellett szállítani. Igaz, hogy itt Pápán senkinek haja szála meg nem görbült, de ha így irták a lapok, így kellett lennie. A különvonatról, amely csütörtökön délután 5-kor robogott ki egy lelkiismeretlen riporter hazugságainak tömkelegéből, aki Pápán a héten valószinüleg meg sem fordult, s az egész tudósítást központi instrukcióra Pesten gondolta ki, a különvonatról, mondom, ne is szóljunk. Ne a meszesviz regéjéről, a többi sebesültekről, a tüntető tömegről. Különvonat, meszesviz, városházát megostromló tömeg stb. ez mind-mind eltörpül az általános sztrájk s a kiszúrt szem mellett. Ez már valami, ekkorát az ember csak ünnepi alkalomkor hazudik. Ötért. Nem krajcárért, forintért. Ennyi jár ki a tudósításért, ha hazugság. Ha igazság, akkor nem fizetnek érte egy fabatkát se. Kinek kell ma igazság?! Kórházat Pápának. Irta : dr. Lővy László. A közegészségügynek számtalan segédeszközei, intézményei és intézetei vannak, amelyek évről évre folytonosan szaporodnak. A kórház elsősorban hatalmasan előmozdítója a közegészségnek, de vannak ezenkívül közgazdasági, kulturális, társadalmi és jótékonysági tulajdonságai is. Ezért nem csoda, ha minden valamire való város és városka hórházzal látta el magát; így például, hogy csak a mi vidékünkön maradjak, van kórház Kisbéren, Zirczen, Veszprémben, Tapolczán, Keszthelyen, Sümegen, Zalaegerszegen, Sárváron, Czelldömölkön és Kapuvárott; csak éppen Pápának nincsen kórháza. Bizonyos, hogy széles e hazánkban nem egzisztál 20.000 lakosságú város, melynek kórháza ne volna, csak egyedül Pápa képez szégyenletes kivételt. De hát miért nincs Pápának kórháza ? A felelet erre i következő : A mult század vége feléig oly képviselőtestülete volt a városnak, mely ultra konzervativ volt. Irtózott minden újítástól ; a meglevő állapotot tartotta a lehető legjobbnak. Jelszava volt „Quieta non movere", azaz ami nyugszik, azt nem szabad felzavarni, pedig minden újításra célzó indítvány vétkezett az uralkodó nyugalom ellen. Én évtizedek óta minden alkalommal szóltam egy kórház szükségessége mellett, de engem senkisem pártolt, a közgyűlésben mindig szégyenletesen elbuktam. 1899-ben a nemes lelkű Martonfalfay Elek városi képviselő, volt törvényszéki elnök volt az első, aki pártolta indítványomat és hogy a jövö kórház számára legalább hely legyen, fölajánlotta a Somlói-úton lévő terjedelmes telkét megvételre •-ölenként 80 fillérjével, amit a város meg is vett. De a szerződésben oly kikötés volt, hogy csak az esetben marad a város tulajdona, ha hét év múlva a város ott kórházat épít. Ezen telek oly kitűnő fekvésű volt, hogy Pápán hasonlót nem lehet találni. A város csináltatott a Veszprém megyei államépítészeti hivatal által egy kórházi tervet — melyért busásan fizetett is —, de ezen terv megvalósítása több mint 170 ezer forintba került volna s ezt a költséget a város nem birta volna meg, ezért az irattárba tették. Midőn hat év elmúlt, több izben megsürgettem, hogy egy új, sokkal olcsóbb tervet készítsen a város, hogy ezen kitűnően alkalmas telket el ne veszítsük. Csakugyan egy helybeli építész készített egy tervét 134.000 frt.-ra és mivel ez is sok volt, egy másik építész egy igen kicsiny kórháztervet csinált 17.000 frt.-ra és ezen tervezetet a közgyűlés az építészeti bizottságnak adta ki javaslattétel végett. Az építészeti bizottságban 8-an voltunk jelen, mikor a kórházi tervezetet tárgyaltuk. Én melegen ajánlottam az annyira olcsó terv elfogadását, hogy végA „PAPAI HÍRLAP" TARCAJA. F orgóék.* Irta : Kaffka Margit. Nyári délután fülledt unalma a külvárosi utcákon, szellőző pinceboltok bűze, izzadtságé és áthevült aszfalté, fülsértő gyerekzsivaj, az alkonyat elé vihogó oselédleányok uzsonnái zsömlékért szaladva át mezítláb a pékműhelyig, nagyságák háromforintos kartonpongyolában a Király-utoából — és egyéb siralmas és ásító közönségessége a pesti ntcán nyaraló társadalomnak. A Tavaszmező utca felől karonfogva jött a fiatal házaspár. Sétáltak, mint minden nap hivatal után — sétáltak, a Mátyás-tér körüli utcákon keresztül-kasúl, kötelességtudón, mert a hatnapos menyecskének ez már így volt üdvös; és otthon, A Magyar Könyvtár 654—55. füzetéből. a kétszobás udvari lakásban tán még több unalom, fiatal, szegényes kis párok egymásrakényszeredettsége, ételszag és lehangoltság; a takarítónő ma felmondott a házmesterné por patvarai miatt, — óh ! . . . És hogy valahol Szabadszálláson most milyen égőpirosak a verbénák az árvaszéki ülnökék kiskertjében ; a terraezon uzsonnához terít az otthonmaradt két nagy lánytestvér. Vendégek jönnek haboskávéra, ismerős fiatalemberek, nénik . . . Ám az asszonyka gyorsan arra gondol, hogy őt most irigyli a két leány, öt, ki^már asszony és Pesten lakhatik, - hogy hisz neki is ez volt éveken át minden cél, törekvés, igéret. Most itt ! . . . Gyorsan, magát ösztökélő szeretettel simult az ura karjához, az visszaadta sztereotip gyöngédséggel, aztán, valami pillanatnyi kelletlenségben, osak szájaizével eszmélve rá, ellenszerül, a cigarettatárcája után nyúlt — Ejnye! Már nincs ? — mondotta. — Várj meg, kicsim 1 S belépett egy kis trafikosboltba a sarkon. Az asszonyka lassan ment előre meg vissza párszor néhány lépést, szórakozottan kerülve meg a gyümölcsöskofa asztalát. Csak arra neszelt fel, mikor már egész kis csapat jövő-menő ácsorgott bámészan a nyitott boltajtó előtt, benn indulatos lármahangok feleselése hallatszott, s egyszerre kellemetlenül érintve ismerte meg az ura szavát. — Kérem ! Még egyszer felszólítom, hogy adja vissza azt a pénzdarabot, amit én adtam. Nem ez volt! Meg szoktam nézni 1 — Kikérem magamnak a gyanúsítást, — rikácsolt egy idegen férfihang feleletül, — nem vagyok csaló! Tegye el a hamis ötkoronását, mig szépen van. Itt más hangok szóltak közbe, rosszalón, békéltetőn vagy pártoskodva; — a boltban vagy öt-hat ember volt még s a zsivajjá nőtt lármára kinn apró csődület támadt. Az asszonyka kicsit elhalaványodva ment közelebb. — Valaki hamispénzzel fizetett a tratikosnak! — szólt legyintve egy munkásforma egy A legmodernebb szabás szerint elegáns férfi-ruhákat készít • I F w ^^ WW teehnológ-iát végzett szabómester, vago UCZSO^^ Pá

Da. Fő-tér 19. sz. Állandó nagy raktár elsőrendű gyapjukelmékben ! Megrendelések felvételére kívánatra vidéken is megjelenek. ]f JT 1 t » kiváló minőség és csínos kíállít ásukért lVlUnKaim több orsz. kiállításon érmekkel kitüntetve.