Pápai Hírlap – IX. évfolyam – 1912.

1912-09-07 / 36. szám

Városi közgyűlés. — 1912 szept. 2. — Elég nagy érdeklődés mutatkozott a város költségvetésének tárgyalása iránt. Ez az érdek­lődés azonban csak addig tartott, mig a fele­kezeti iskolák segélyének ügyét elintézték s utána már csak alig 10—12 városi képviselő tárgyalta a költségvetés hátralevő tételeit. Megnyitás, interpelláció. Mészáros Károly polgármester a gyűlés megnyitása után jegyzőkönyv hitelesítésére Harmos Zoltán, Mátz József, Nagy Pál, Deutsch Dávid és Ács Ferene v. képviselőket kérte fel. Napirend előtt Marton Antal amiatt inter­pellált, hogy a vásárról visszatérő iparosoktól még mindig szednek vámot, holott ezt a köz­gyűlés eltörölte. A polgármester az interpellá­cióra azt válaszolta, hogy az idevágó közgyűlési határozat még nem nyert megerősítést. A válasz tudomásul szolgált. A költségvetés, A Freund Ferenc főszámvevő által be­terjesztett költségvetés általános vitáját dr. Lövy László nyitotta meg. A költségek ötletszerű összehalmozása helyett tudatos városfejlesztési programmot sürget, melynek első pontja új iskolák: kereskedelmi-, reál- és felsőbb ipar­iskola létesítése, második: egy ezred katonaság, harmadik: kórház, csatornázás, utcarendezés és vasút lenne. Dr. Hoffner Sándor addig is, mig kereskedelmi iskola létesülhetne, valamelyik polgári iskola mellett kereskedelmi tanfolyam felállítását látná szívesen. Tisztviselők fizetése. E tételnél az áll. választmány javasolta, hogy Kemény Béla v. jegyző eddigi állásának megszüntetése mellett egy új közig, tanácsosi állás létesíttessék. E javaslatot a közgyűlés el­fogadta, kifejezvén azt az óhajtást, hogy ez állásra Kemény Béla választassék meg. E határozat egyhangúlag történt, annál nagyobb vita indult meg azonban az áll. vál. azon javaslata körül, hogy a mérnöki állás műszaki tanácsosi állássá szerveztessék át. Dr. Kende Ádám nem ellenzi a családi pótléknak a mér­nök részére megadását, de nem lát okot arra, hogy mintegy jutalmazásul előléptetésben része­süljön, kinek működése ellen sok kifogás merült fel. A mérnök védelmére Billitz Ferenc, Kerbolt Alajos, dr. Györké Sándor, Steinberger Lipót szólaltak fel, mig a műszaki tanácsosi állás szervezése ellen dr. Lövy László, dr. Hoffner Sándor és Varga Rezső beszéltek, kiknek érvelé­sére a közgyűlés az áll. vál. javaslatát elvetette s csupán a családi pótlékot szavazta meg. — Halász Mihály egy új végrehajtói állás szervezé­sét sürgette, amit azonban dr. Kende Ádám és Böhrn Samu ellenző felszólalása után a közgyűlés is mellőzött. Tűzoltóság, köztisztaság. A tűzoltóság tételénél Kerbolt Alajos a szerencsétlenül járt tűzoltók családjának segélye­zését ajánlotta a tanács figyelmébe. A köz­tisztaság tételénél felszólaltak Lippert Ferenc, Ferenc, dr. Lövy László és Szokoly Ignác. A Ruszek-utca rendezése körül nagyobb vita folyt. Részt vettek benne Varga Rezső, Muli József, Kriszt Jenő, Kerbolt Alajos. Elhatároz­ták, hogy az ügyet a legközelebbi közgyűlés napirendjére tűzik. Szegényügy. Berger Antal javasolja, hogy a szegények számára foglalkoztató-műhely létesíttessék. A polgármester felkérte a felszólalót, hogy erre nézve tervet dolgozzon ki. Dr. Kende Ádám indítványára gróf Esterházy Pálnénak a Napközi Otthon megteremtéseért jegyzőkönyvi köszönetet szavaztak. Felekezeti iskolák segélye. £ tétel körül hasonló jellegű és tart almu vita volt, mint már évek óta annyiszor. A segély újból való megadása mellett dr. Hirsch Vilmos, Koritschoner József, Blau Henrik, Saáry Lajos és Varga Rezső, ellene dr. Hoffner Sándor, dr. Fehér Dezső, Kerbolt Alajos és dr. Kende Ádám beszéltek. Végűi 36 szavazat­tal 18 ellen az eddigi segélyt meghagyták. Utcarendezés. E tételnél Lippert Sándor hirdető-oszlopok felállítását, Becsey Ferenc a Jókai-utcáról az Anna-térre utca nyitását sürgették. Faültetés. Dr. Lövy László indítványozta, hogy a Tókertekben az Alsóváros számára sétatér létesíttessék. A polgármester megigéit3, hogy a kérdéssel foglalkozni fog. Közvilágítás. A közvilágításnál a tanácsnak azon javas­lata keltett nagyobb vitát, hogy a város köz­világításáért legutóbb már csak 6300 K-val felvett átalány-megtérítés teljesen töröltessék s a v. közpénztár az utcák világításáért a telep­nek semmit se fizessen. Dr. Fehér Dezső szólalt fel a tanács javaslata ellen, a tervezett újítás helyett az áramdíjak leszállítását sürget­vén. A kérdéshez dr. Hoffner Sándor, Hajnóczky Béla, dr. Kende Ádám és Somogyi József szóltak még hozzá s végül is a tanács javasla­tát fogadták el. A pótadó %-&. A többi tételeket változatlanul elfogadták. A költségvetés elfogadásával 1913-ra a pótadó 65-4% lesz. Á közgyűlés 7 óra után ért véget. csecsemők, lábbadozók, m gyomorbajosok részére. A legjobb alpesi íejet tartalmazza Oy ermekapoiásről ismenetö rartíwrtf^en költ- NESTlf Bécs LBiberslrasse 11. A színházi hét. A régi mondás, hogy az „ismeretlen iz­gató", ezúttal is igaznak bizonyult. Zsúfolt há­zak kedvező auspiciuma mellett kezdette meg a győri színtársulat pápai működését. A közön­ség az újdonság ingerétől csábíttatva tódult a színházba, hogy dr. Patek Béla társulatát meg­ismerje. Az első színházi hét után örömmel konstatáljuk, hogy nemcsak újat, de jót is ismertünk meg a társulatban. Az egyes tagok­ról végleges véleményt ma még nem mond­hatunk ugyan, de annyit máris látunk, hogy a társulat nagy, erős és fegyelmezett. A ren­dezés mind máig kifogástalan volt, a díszletek s jelmezek stílszerűek, az összjáték elsőrendű. Ha mind továbbra is így marad, akkor valóban nem lesz okunk a társulatcserét megbánnunk. Mindjárt az első este az operett-ensemble bemutatkozása zajos sikerrel járt. A tavalyról ismert Leányvásár került szinre a tavalyinál sok­kal jobb előadásban. Főkép a karra vonatkozik ez, mely kétannyi tagból áll, mint Szalkayé és zeneileg sokkal képzettebb és fegyelmezettebb. A magánszereplők közül Tihanyi Béla ki­tűnő baritonistának látszik. A primadonnának, Albert Erzsinek főkép a magas regiszterekben gyönyörű csengésű hangja van. A koloratúr­énekesnő Irányi Ella már gyöngébbnek mutat­kozott. A komikusok közül Tábori Imre és Sebestyén Jenő tűntek ki. A második este Gárdonyi darabját, az Annuskát játszották. A címszerepet Bátori Mária nagy rutinnal és sok — bár kissé tudatos — kedvességgel ábrázolta. Mellette Tihanyi Béla, Turai Antal, Marton Miska, Tábori Imre voltak az előadás főerősségei. Nagyszerű — már szokatlanságában is nagyszerű — volt az összes színészek szereptudása. Ha ez így ma­rad, élvezetes estéink lesznek. A kis gröf-ot is ismerjük tavalyról, de reprízét éppen nem bántuk. A címszerepet Faludy Károly játszotta, akihez hasonló jó tenorista régen nem fordult meg színpadunkon. Partnere P. Bihary Böske volt, aki még Szalkaytól kedves ismerősünk. Temperamen­tumos, ügyes játéka nagy tetszést keltett. Albert Böske a Dorottya passzív szerepébe n nem fejthette ki tehetségét. F. Szilágyi Erzsébet a komika bajosan fogja velünk Miklóssy Margitot feledtetni. A komikusok közül jó volt Fodor Andor a Kocsonya szerepében, Sebestyén ki­tűnően játszotta az éhenkórász színigazgatót, már csetneki Rótnak kevésbbé vált be. Szerdán a szintén tavalyról ismert Csitri-1 játszották. A címszerepet Bátori Mária sok művészettel ábrázolta. Á férfi főszerepet Fodor Oszkár nagyon jól játszotta, a nagyszámú többi szereplők közül elsőként Turay Antal tűnt ki. Csütörtökön Pápán újdonságként Faragó­Barna operettjét a Casanovát játszották. Ismét zsúfolt ház és ismét teljes siker. A főérdem megint a pompás összjátéké, a díszleteké — valóban látványos volt az első felvonásbeli pokol — a karé és Tihanyié. Ő adta a cím­szerepet, a kalandhős Casanovát, kinek éle­ményeit a Sátán összefüggéstelen, gyarló törté­netekben eleveníti fel. A történetek közül még legjobb — de legfrivolabb is — a Pompadour­ral való esetke. Tihanyi sokat ós igen szépen énekelt. Az énekesnők közül az első felvonás­ban Sellő Renét láttuk, aki csinos hangú és kellemes játékú szubrett. A második és har­madik felvonásban Albert Böske csillogtatta gyönyörű hangját. Csak prózabeszéde ne érin­tené oly idegenszerüen a fület. A negyedik felvonásban Irányi Ella szerepelt gyöngécskén. Nagy sikere volt Sebestyén Jenőnek, aki igazán remekül táncol. A közönség a szereplőknek igen sokat tapsolt. A tapsok oroszlánrésze azonban a karmestert, Pados Rezsőt illeti, aki a karral s az aránylag kis zenekarral igazán csodát művel. Pénteken este a drámai személyzet mu­tatkozott be Beyerlin hatásos katonai drámá­A legmodernebb szabás szerint elegáns férfi-ruhákat készít • I F W ^^ WW technológiát végzett szabómester," vago Pá P a, Fő-tér 19. sz. Állandó nagy raktár elsőrendű gyapjukelmékben ! Megrendelések felvételére kívánatra vidéken is megjelenek. TC7T í r * ^^ kiváló minőség és csinos kiállításukért iVlUIlKaim több orsz. kiállításon érmekkel kitüntetve.

Next

/
Thumbnails
Contents