Pápai Hírlap – IX. évfolyam – 1912.
1912-08-31 / 35. szám
PÁPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Jókai Mór utca 60. szám. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: I)KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. SZEMLE. A magyar mecset kapuja előtt. (Beöthy Zsolt egy pohárköszöntőjéből.) Győr, augusztus 29-én. .Egyiptomnak van egy nagyon régi temploma, egy nagy mecset, a legrégibb mecset, amelyet ott még Egyiptomnak első mohamedán megalaptíój^ épített, amely azóta az egyetemes mohamedánság előtt a legnagyobb kegyeletes tiszteletben áll. Ennek a mecsetnek — Antur mecsetjének óriási udvara van. Ez az udvar szintere volt a világ história, a világerkölcsi történet egyik legjellemzőbb jelenségének. A Nilus nem akart áradni, éhínség fenyegette az egész országot, még pedig oly mértékben, hogy a legnagyobb veszedelemtől tartottak a mohamedánok s akkor, ott abban a mecsetben, az Egyiptomban élő összes vallásfelekezetek egyszerre, egyidőben tartottak isteni tiszteletet: ott voltak a mohamedánok, scithák, szunniták, katholikusok érsekükkel, görögök pátriarcháikkal zsidók a rabijukkal, azon a nagy lelkigyakorlaton ez a sokféle vallásos hagyományból eredő fohász együtt szállt föl a Mindenhátóhoz esdekelni, hogy ennek a földnek adja meg a termő erejét ... A magyar lélek termő erejének egy ilyen isteni áldásos fohászra lenne szüksége, hogy kifejthesse erejéhez mérten azt a terjnést, amely a maga fennmaradásához szükséges és amellyel a világnak is tartozik. Egy ilyen isteni áldásra lenne szükség, ezt az isteni áldást azonban csak azzal a testvéri szeretettel és egyetértéssel fohászkodhatjuk le, csak azzal a testvéri szeretettel s egyetértéssel érdemelhetjük ki, amilyen az az egyiptomi fohászkodás termékenyítő hatása volt ..." A város költségvetése. Hétfői közgyűlésében fogja a képviselőtestület az 1913. évi költségvetést tárgyalni, amelynek eredményekép előreláthatólag a városi pótadót a tavalyi mértékben — 65'4%-ban — állapítják meg. A tanács propoziciója ugyan a pótadót nem kevesebb mint 9'7%-al csökkentené az által, hogy a felekezeti iskoláknak nyújtott 26.734 korona a költségvetésből kihagyatnék, az előzmények után azonban, annak tudatában, hogy hasonló tanácsi propoziciót a közgyűlés már több izben visszavetett, nem látszik valószínűnek, hogy a képviselőtestület többsége e tekintetben más — szerintünk: a helyesebb — álláspontra tért volna s a hitfelekezeti segély megtagadásával a városunkban egyedül racionális államosítást készítené elö. Valószínűnek látszik, hogy a segélyt ismét megadják s hogy így a pótadó kulcsa változatlan marad. Ezí a pótadó-kuÍQsat alacsonynak éppen nem lehet mondani. Tagadhatatlan ugyan, hogy csak túl a Dunán is a velünk körülbelül egy fejlettségi fokon álló városok legalább is akkora pótadóval vannak megterhelve, söt vannak olyanok is, amelyeknél a pótadó az állami adó mértékét éri el, ez azonban nekünk vigasztalásul nem szolgálhat s nem változtat azon a tényen, hogy pótadónk általában növekedö irányt mutat, s ha idén kivételesen változatlanul marad is, viszont az utóbbi 5—6 év alatt emelkedett fokozatosan 45-röl 65-re. Ha kutatjuk az okot, amiért idén emelkedés nem állott be, hamar ráakadunk. Csökkent a szükségleti rész azzal a 6300 koronával, amit eddig a város a saját villamos telepének a közvilágításért fizetett. A telep mérlege — mint azt más alkalommal jeleztük — oly kedvező, hogy nem egész 10 évi fennállás után a város utcáit és tereit minden ellenszolgáltatás nélkül képes világítani. Minthogy pedig az üzem állandó emelkedése révén, a telep jövedelmezősége mind nagyobb lesz, biztos kilátás van arra, hogy a telep mint jövedelmi forrás — mert a közvilágítás ingyenes szolgáltatása által máris az — mind jobban és jobban beválik s még az áramdíjak ugyancsak kívánatos leszállítása mellett is, a városi lakosság pótadó-terheit könnyíteni fogja, aminthogy idén is 2°/o-al könnyíti. Ez az egy példa ékesen bizonyítja egyszersmind azt, hogy jól szervezett és körültekintően vezetett városi üzemnél mi sem látszik célravezetőbbnek a város pénzügyeinek javítása terén. Mert hiába: a fejlődés útját elzárni nem lehet. Ennek a városnak — legfökép szociál-higiéniai terén — meg lesznek nagy kiadásai, melyeknek csak úgy felelhet meg, ha a A „PAPAI HÍRLAP" TÁRCAJA. Takarodó. A csillagfényes nyári estnek csendjén Fátyol terül kertem virágira, S egyszerre csak a barna ürt becsengvén, Takaródéra szól a trombita. Hangját kiséri öntudatlan lelkem, S veri amott a dobnak ütemét, Hajdan számlálgatok a nagy keservben, Szabadságunk egy nappal közelébb. Azóta majd két évtizednek ujja Virágverőn kopogott rajtam át, S lelkem ezerszeresen visszazúgja A takarodó hivó szózatát. Amint vele az évek fogynak egyre, Az ifjúság s menő életszakok Szivemben fürgén mintha egy dob verne Takarodót, — itt nem maradhatok. S már vélem hallani a végső estén A hazaintő hangos harsonát, Örök szabadságom felé közelgvén A néma börtönön, a siron át. Kisteleki Ede. Saul l>ái-ó bukása.. Irta: Szomaliázi István. Több volt tizenöt événél, hogy az öreg Saul báró az ország ügyeit intézte, tizenöt évig küzködött az ellenzékkel, alkudozott a saját pártjával, — néha az utóbbi még nehezebb volt, mint az előbbi — tizenöt évig ragyogott fölötte a fejedelem jóindulatának napsugara, amikor egy napon váratlanul beütött a katasztrófa. Békés időkben, amikor a politika egén egyetlen felhő Bem borongott, egyszerre, azt lehetne mondani, hogy öt rövid porc alatt meghúzták a harangot az ősz államférfiú karriérje fölött. Akkor bukott meg, amikor pártjában jóformán egyetlen ellensége se volt, mikor az ellenzék megjuhászkodva elhallgatott, mikor koronás ura állandóan kitüntette rokonérzésének állandó jeleivel. Féltízkor még ő volt az ország első embere, — tizkor már mindazok letárgyalták, akiknek az ország sorsában részük van. A mondott napon történt ugyanis, hogy Vasfejű Róbert, a hires hadvezér szobrát az ország fővárosában leleplezték. A birodalom, mely dicsősége javarészét a busz évvel azelőtt elhunyt hősnek köszönhette, hálásan viselkedett a halhatatlan patriótával szemben; ércszobrát impozáns nagyságban állította fel a székváros piaoán. Vasfejű Róbert komoran szögezte pillantását a távol kékellő hegyek felé, jobbját büszkén emelte a levegőbe, s komor sasszeme körülbelül ezt mondta : — Mindezt a világverő kardomnak köszönhetitek . . . Gondoljatok kegyelettel reáaa, aki a félvilágot megszereztem számotokra. A leleplezés világraszóló ünnepén a fél ország ott szorongott a piacon. A büszke nemes urak otthagyták kastélyukat s lovon jöttek fel a birodalom székvárosába, hogy koszorujokat a halhatatlan hős lábihoz tegyék. Az óriási teret a polgárok lelkes sokasága fogta körül. A legmodernebb szabás szerint elegáns férfi-ruhákat készít • I F W ^ WW technológiát végzett szabómester, vago Dezső ^^ Pá D a. Fő tér 19. sz. Állandó nagy raktár elsőrendű gyapjukelmékben ! Megrendelések felvételére kívánatra vidéken is megjelenek. •Kjr 1 r t kiváló minőség és csínos kiállításukért MUnKaim több orsz. kiállításon érmekkel kitüntetve.
