Pápai Hírlap – IX. évfolyam – 1912.

1912-01-27 / 4. szám

lapidem, non vis, sed saepe cadendo, azaz a csepp kivájja még a követ is, nem ereje, hanem gyakori esése folytán ; mégis igaz, mert 1888-ban elfogadott a közgyűlés egy indítványt, mely szerint az öregtemplom főajtaja előtt ismét artézi kút furassék, mert egy körülbelül 60 évvel előbb tett ilyen kísérlet nem vezetett eredményre. Egy ossegi, csehországi vállalkozó fúrta az artézi kutat. Előzőleg kikértük az akkori időben hires Zsigmondy vízkutatónak tanácsát, ki memorandumában kifejtette, hogy 140—180 m. mélységberr bizonyosan megfurjuk a város alatt elterülő nagy vízmedencét, mely képes lesz az egész várost ivóvízzel ellátni. De Zsigmondy csalódott, csak 363 m. mélységben akadtak ezen vízmedencére, de már csak igen keskeny fúróval, ennek dacára oly hatalmas erővel nyomult fel a viz, hogy a felülettől csak 70 m. mélységre dobta fel a földet és ezen vastag rétegen át néhány hétig folydogált ki folytonosan a viz, de csak gyufavastagságban, úgy, hogy 4 perc alatt folyt csak ki egy liter. A kifolyó vizet egy kis csatornán vezették be a Tapolcába. Csaknem 15.000 forintjába került a városnak ezen meghiusult artézi kut. Ezen időtől fogva azonban a vízvezeték ügye már nem aludt el, míg végre-valahára megvalósították az oly közelfekvő ideát, hogy a Tapolcza forrását bevezet ték a városba, mely örvendetes tény 1898 jul. 28-án következett be. Ezen időtől fogva városunk a haladás útjára lépett. A YAROSHÁZÁROL. § A városi képviselőválasztások f. hó 31 -én, szerdán lesznek. Az I. kerület a városházán, a II az állami ovodában, a III. a városi ipariskolában, a IV. az iparoatanonciskolában, az V. a sportpavillonban szavaz. § Alakuló közgyűlés. A polgármester előterjesztést tett az alispánnak, hogy a január 31-én megválasztandó képviselőtestületet alakuló gyűlésre már február 3-ra hivja össze, mert számos fontos tárgy mielőbbi elintézésre vár. § Főorvosi jelentés. Dr. Csehszombathy László v. főorvos a legutóbbi tanácsülésen terjesztette elő az 1912. évi közegészségügyi állapotokról szóló jelentését. A jelentés kiemeli, hogy a járványos betegségek ha nem is kímélték városunkat, de aránylag kis számban fordultak elő. Legtöbb volt a kanyaró-eset: 171, vörheny 29, roncsoló toroklob 11, hasi hagymáz 11. A halálozások száma 376, ezek közül 1 éves korig meghalt 90, 70 éven felül 71, 90-től 100 évig 5, 100-on túl 1. Orvosi kezelésben mindössze 26 an nem részesültek. A halottak közt 172 fi, 186 nö volt; vallásra róm. kath. 226, ref. 38, ág. h. ev. 34, izr. 60. Jelentése végén a főorvos erélyesen sürgeti az általános csatornázás mielőbbi létesítését. § A közvágóhidra beérkezett ajánlatok dolgában ma délelőtt tartott ülésében döntött a v. tanács. Épületekre 14 pályázó közül legolcsóbb ajánlatot tette Oeiringer Károly mérnök, építési vállalkozó, gépberendezésre 4 pályázó közül legolcsóbb a Schlick-gyár 34000 K költséggel, kiknek a munka kiadását javasolják. EGYESÜLETI ÉLET. = A Jókai kör szépen sikerült estélyt rendezett a múlt vasárnap saját helyiségében. A programmot Gáty Feri hegedüjátéka nyitotta meg Gáty Lenke zongorakisérete mellett. A kis művész az erejét fölülmúló zenedarabot mindvégig dicséretes ügyességgel játszotta. Utána Pongrácz József tartott egy végtelen tanulságos és kedves felolvasást a hires oxfordi könyvtárról. A sikerült felolvasást tárcánkban közölni fogjuk. Majd Kis Vilma zongoraszáma következett. Virtnóz játékában érzés, tudás és csodálatos technika művészi módon egyesült s igazi műélvezetet nyújtott. Szabó Imre gr. Teleky „ Kegyenc"-éből szavalt egy nagyon hatásos részletet. Lebilincselő előadása mindenkiben mély hatást keltett. Végül Tóth Annus adott elő egynéhány bájos kupiét, melyhez a zongorakiséretet is önmaga szolgáltatta. Énekét a szépszámú közönség méltó tapsviharral honorálta. — A Jó'kai-körbe rendes tagul belépette Fejes Zsigmondné, Mayer Annuska és Nagy Sándor tanítóképző tanár. = A leányegyesület f. évi január hó 28-án, azaz vasárnap délután fél 5 órakor tartja előadó ülését a következő műsorral: 1. Téli est. Petőfi Sándortól. Szavalja Farkas Lenke. 2. Grieg: Papiilon. Zongorán előadja Kovács Mariska. 3. Felolvasás. Tartja Kakas Irén. 4. Beethoven : F-moll szonáta. Zongorán előadja Rosenthal Juliska. 5. A vén Ambrus fia. Farkas Imrétől. Szavalja Neumann Manci. = A polgári kör január hó 28-án (vasárnap) d. u. 2 órakor közgyűlést tart. = Az izr. iparosok gyámolitó-egylete az ipartestület tanácstermében 1912 január hó 28-án, azaz vasárnap délután 4 órakor közgyűlést tart. = A Lloyd-társulat évi rendes közgyűlését február hó 4-én délután 3 órakor tartja meg. Az elnökség. — A felsővárosi olvasókör 1912. év január hó 28. napján délután V

23 órakor közgyűlést tart. TARKA ROVAT. Amerikai hóbortokról. — Táncok a diné alatt. — Ismeri ön „a pulykatáncotAz Amerikában most a divatos jelszó, amelyre „nemmel" felelni a legnagyobb tájékozatlanság. Minden jól nevelt newyorkinak a „pulykatáncot" jól kell ismernie, mert ez most az ottani divattánc. Ennek a társadalmi hóbortnak feltalálója egyik Vanderbilt. Aki lépést akar tartani a Vanderbiltékkel, annak ezt a táncot feltétlenül meg kell tanulnia és mivel egy társaságbeli ünnepélyről sem hiányozhatik ez. De mi is tulajdonképen ez a pulykatánc ? Méltó befejezése minden dinének. A szokás eddig az volt úgy az ó-, mint az újvilágban, hogy először volt a diné és csak azután a tánc. Vanderbilt úr megfordította a divatot. Az ő rendezése szerint az ebéd minden egyes fogása után táncolnak a vendégek, a „pulykatánc" pedig a desszert után következik. Lehetséges, hogy Vanderbilt abból indult ki, hogy minden fogás után becsületesen lerázhassák a vendégek az étkeket és így könynyebben étkezhessenek. Newyorkban a hors d'oeuvres után könnyebb táncot táncolnak, a leves után erősebb balansz következik és így tovább minden fogás természetéhez alkalmazkodó tánc van beállítva. A desszert után éri el a táncmulatság a mulatság befejezését a „pulykatáncban". A tánc rövid valcerlépésekkel kezdődik. A párok végig forogják a termet. Különben is nem lehet a tánc apró részleteit leirni, mert sok finom nüánsza van. A diné egy ilyen befejezése épen ellentéte annak, amit Lucullus idejében vittek véghez az ő vendégei, akik a prandium után kényelmesen leheverésztek az illatos körevetekre. Vanderbilt és az ő utánzói roppant büszkék találmányukra, de sajnos, valószínűleg még jó finom borokat is kell magukhoz venniök, hogy a lábuk ki ne fáradjon. Még az is érdekes, hogy az ausztráliai benszülöttek hasonló táncokat táncolnak lakomáikon, amelyeknek egyetlen fogását az emberhús képezi. Természetesen felmerült az az eshetőség, hogy a „pulykatánc" épen úgy, mint több más amerikai hóbort, átvándorol hozzánk is. kotorta a tüzet. Az elrejtezett lángnyelv most megint felnyúlt a magasba, kettőt-hármat lobbant, mintha figyelmeztetné azt a két szerelmes embert, hogy ő is ott van 8 hogy ő is látja őket. Felcsapott üjra. Megint rájuk világított sejtelmes, káprázatos pírjával. Csendee, elhaló zsarátnokropogás kísérte megjelenését ; — mintha éjfél órán kóbor lélek jelennék meg. A szegény asszony felszökött, odabujt merengő, elkomorodott urához s lassan súgva, félve kérdezte: — Nem az Ő lelke ez, nem a Juláé? Az új könyv. Különös, hogy mig az iróval, szerzővel annyi szeretettel foglalkozik a sajtó ós a közönség egyaránt, addig a könyvvel, mely az iró érzéseit, gondolatait a milliók számára hozzáférhetővé teszi, alig törődik valaki. Csak néhanéha jut neki is egy-két odavetett szó, olyan leereszkedő vállveregetés féle. Ez a mellőzés a könyv szerepének és egyéniségének félreértéséből származik. A könyv a szerző mellett nem valami jelentéktelen, valami egész másodrendű szereplő. A könyv mint olyan nem döntheti el ugyan a szerző sikerét, de nagy mértékben hozzájárulhat népszerűségéhez. Már külsejével, formájával, tipográfiái kiállításával is bizalmat ébreszthet iránta, hangulatot kelthet mellette. A benyomást, amelyet a szöveg kelt, mélyítheti, a lelkesedést, melyet támaszt, fokozhatja, a szeretetet, melyet a szerző iránt ébreszt, növelheti. Ezt eddig csak a könyvkedvelők tudták. Azok, kik a könyvnek nemcsak tartalmát, hanem kiállítását, megjelenésének egész módját értékelték. Ujabban, különösen külföldön, mind szélesebb körre terjed ki ez az érdeklődés. Hires mesterei vannak már a könyv külső éB belső díszének. Vannak, akik foglalkoznak a mult jávai és megjelölik az irányt, melyben a jövőben kell fejlődnie. Az új könyv könnyen kezelhető, ízléses és oloeó. Ugy indul el hódító útjára, mint az a szép asszony, ki finom egyszerűséggel jelenik meg a társaságban és nemosak egyesekre árasztja kedélyének melegségét, hanem mindenkit elbűvöl kedvességével. így jön hozzánk is az új könyv. Ilyennek mutatják az Athenaeum-Könyvtárnak, ennek az éppen most meginduló vállalatnak új kötetei. Formájuk graciózus. Szinte belekivánkoznak a kézbe. Előre éreztetik, hogy tartásuk nem fog elfárasztani. Fedelük kék szine deriit árasat a lelkünkbe. Megnyugtat és bizalmat ébreszt. Diszük csupa finom izlés és tartózkodás. Hangulatot igyekszik a tartalom mellett ébreszteni, de nem kiabálja túl. Olyan diszkrét és előkelően Ízléses ez a fedél, hogy szinte rá kívánkozik a borítólap, mely mögött elrejtőzik. Mintegy jelzi, hogy csak nőni fog az az esztétikai benyomás, melyet látása ébreszt, ha nincs folyton szemünk előtt. Ha csak olykor-olykor vesszük le róla a külső borítékot Ugy hat ilyenkor, mintha egy művészien előkelő öltözetű nő leveti előttünk színházi köpenyegét. Mind a kettő más más benyomásu látványosság, melyek azonban harmonikus összhatássá egyesülnek. A borítéklap fehér alapján szinea illusztráció. Kiváló művészek remekei. A szövegnek valamely alakját, vagy jelenetét tüntetik fel. Könnyedén, diszkrét szinhatással, modern felfogással. A könyvkirakatok diszei lesznek, asztalunkon művészi zsuzaukként fognak hatni. Pihenőt nyújtanak a szemnek, csábítanak az olvasásra, biztatnak, hogy nyissuk ki a könyvet. És ha kinyitjuk: új meglepetés. Pehelyrővén lett világhirü a valódi PALMA kaucsuk-cipősarok A hygienihus Palmakaucsuk ágybetét minőség elsőrangú