Pápai Hírlap – IX. évfolyam – 1912.

1912-01-06 / 1. szám

Ennek a szomorú következménye ipari pangásunk és az idegenből származó árúcikkeknek hazánkba való állandóan emelkedő irányzatot mutató beözönlése ! Érthető tehát, hogy a honi ipar pártolásnak eszméjét terjesztő egyesületünk az 1902. évtől kezdődőleg valósággal percig sem szünetelő, állandó munkásságot volt kénytelen kifejteni. Számoljunk be röviden erről a munkásságról. A rendelkezésünkre álló eszközökhöz mérten kezdetben szórványos felhívásokkal hatottunk a társadalom egyes rétegeire, egyházfőkhöz, ipartestületekhez, tanítótestületekhez és más testületekhez intézvén felhívásainkat. A vidéki városokban rendezett karácsonyi és bemutató városokon ismertettük hazai gyáraink termékeit. Sőt az Ausztráliában, Melbourneban rendezett kiállításon a „State of Hungary

8 jelzéssel ellátott kiállítási csarnokunkban, több mint 400 drb. háziipari termékünkkel kitüntetést is szereztünk a magyar iparnak. Itthon pedig falragaszokon hivtuk fel alkalomszerűen a nagyközönség figyelmét a magyar származású iparcikkek használatára és a napilapok hasábjain a magyar ipartermékek vásárlására állandóan serkentettük a közönséget. Mikor láttuk, hogy a nagyközönség nehezen mozdul meg s megrögzött szokásaival nem hagy fel. az ifjúság körében igyekeztünk eszméinknek teret hódítani és rávetettük magunkat többek között a magyar tornaruhák, játékszerek, Írószerek stb. terjesztésére. írószerekért a külföldnek 23,000.000 koronát adózunk. Évente ismétlődő szégyenletes adózásunk megszüntetése végett, ujabban zsebnaptár alakjában 150.000 példányban küldöttük szét a tanuló ifjúsághoz intézett szózatunkat, melyben a magyar Írószerek és papirok védjegyeit ismertettük. Nagy örömünkre szép sikert értünk el és buzdításunkra több iskola értesítője is foglalkozott a honi iparpártolásnak az ifjúság körében való terjesztésével, sőt akadt egy derék tanár, ki még tankönyvébe is beillesztette szózatunkat. Hogy pedig a kereskedő és iparos világnak is hasznára legyünk, nagy anyagi áldozattal adtuk ki a magyar beszerzési forrásokat, valamint több éven át a honi iparcikkeket tartó kereskedők címjegyzékét. De legtöbbet dolgozik tudakozódó irodánk, mely díjtalanul mindenkinek felvilágosítást ad, hogy szükségletét hol szerezheti meg magyar származású iparcikkekből. Irtunk, felolvasásokat tartottunk, Írásban és szóval terjesztvén az eszmét. Bejárván az ország nagyobb városait, valóságos missziót végeztünk, sőt utóbb az Uránia tudományos színház részére is irtunk az iparpártolás szükségét magyarázó darabot. Legújabban pedig Kolozsvárt a „Magyar Hét" rendezésével hódítottuk meg ipartermékeinknek a magyar piac egy részét. Tagadhatatlan, hogy az iparpártolás eszméje iránt a fogékonyságot fölébresztettük. Erre vall a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának évi jelentése is, mely az iparpáFtolás erőtlenségéről panaszkodik. Továbbá a gyáriparosok Aradon kimondották, hogy: „Az Országos Szövetség feladata a kormányt és a társadalmat kötelességére figyelmeztetni". A kormánynak minden munkássága kárba vész, ugyanis és gyakorlati téren semmit sem érhet el — bárminő ipari politikát folytat — hogyha nincsen meg az iparpártolás szülte kereslet, mert csak az állandó kereslet biztosíthatja az egészséges kínálatot. Mindez pedig, mindaddig nem valósulhat meg, amíg a nagy magyar társadalom, megszokásból és kényelemszeretetből vétkes mulasztásait meg nem szünteti, s nem nyújt előnyt a magyar ipar termékeinek a külföldről beözönlő nagyrészt selejtes árúkkal szemben. Önérzettel, sőt büszkeséggel tekinthetünk vissza a múltnak napjaira, mert nem tévesztettük szemünk elől a nagy és magasztos célt és a legmesszebbmenő önzetlenséggel — minden anyagi viszontszolgáltatás nélkül — igaz lelkesedéssel, teljes odaadással teljesítettük hazafias kötelességünket. Vajha áldásos volna ez a munkásságunk s megértené végre nemzetünk apraja és nagyja, hogy igazán csak akkor lesz boldog Hazánk és népe, hogyha áldott földünknek nyerstermékeit magunk dolgozzuk fel és ezzel teremtjük meg a gazdának, iparosnak és kereskedőnek és így közvetve nemzetünk összeségének, munkás és jóléttől duzzadó otthonát. A YAROSHAZÁROL. § Városi közgyűlés lesz január 11-én, melynek tárgysorára a következő ügyek vannak kitűzve: 1. Horváth Sándor 300 K segélyt kér, hogy a géprepüléshez szükséges motorkezelési tanfolyamon résztvehessen. (Áll. vál. a segély megadását javasolja.) 2. Belügyminiszteri leirat 6000 K tisztviselői fizetési államsegély tárgyában. (Áll. vál. az ezzel kapcsolatban beterjesztett felosztási javaslatot elfogadásra ajánlja.) 3. Tanácsi javaslat, hogy a Czelli-úton négy ház előtt a háztulajdonosok az aszfaltjárda készítésére köteleztessenek, hogy ez által a kaszárnya előtti járda a városi járdával összeköttessék. (Áll. vál. hozzájárul a javaslathoz.) . . . Amikor ezt az utolsó szót haragosan, felhevülve és kiabálva kiejtettem, akkor valami rettenetes dolog történt. Az ebédlő ajtaja kinyílott és beesett rajta Géza. Az aroa fehér volt. A homlokán verejtékcseppek látszottak és a haja izzadtságtól nedvesen lógott a homlokába. A szeme kitágulva és könyesen nézett rám és az ajka remegett, mintha nem tudna belefogni abba, amit el akar mondani. Kálmán felugrott. Ijedten néztünk rá. — Hallgattam, — mondta Géza ós osuklott, mintha airáeát nyelné le — hallgattam, mindent hallottam . . . Hát mondd ... hát mondd . . . Nem tudott tovább beszélni. Leült egy karosszékbe, az ajkát mozgatta, mintha sírás akarna kitörni belőle. Nem tudtam megszólalni. Álltam előtte ós a kezemet emelgettem. Fájt a szivem és rettenetesen szégyeltem magamat. Kinoztam az agyamat: mit mondjak, mit hazudjak, hogyan tagadjak le mindent, amit hallott. De hiszen lehetetlen, mondtam magamban. És a rémülettől és a szégyentől ós a fájdalomtól reszketni kezdettek a lábaim és dideregtem. * Ekkor felébredtem; A párna be volt gyűrve a fejem alá, az újság ott hevert mellettem a földön. Körülnéztem és megdobbant örömemben a szivem. Ohó, hiszen csak álmodtam, álmodtam, álmodtam . . . Boldogan nyújtózkodtam ki. A rémületet és a fájdalmat minden tagomban éreztem még, elállott a lélekzetem, ha arra gondoltam, ami majdnem törtónt. De most már nyugodtan ós kényelmesen ásítoztam. Azután kint csengettek. Kinyílott az ajtó ós Géza jött be sugárzó arccal, a diosőségtől mámoros szemmel, a gőgtől ós a büszkeségtől részegen. Felugrottam. Kezet fogtam vele. Nem íb vártam, míg szól; sietve, örömmel, elragadtatva, boldogan és hálásan mondtam neki : — Most olvastam a novelládat. Elsőrangú. Pompás. Erős, értékes, finom, művészi munka. El vagyok ragadtatva tőle . . . 4. Több pápai lakos javaslata a Csatornautcai Moravek-féle ház megvétele tárgyában. (Minthogy a Moravek-féle ház kisajátítása folyamatban van, az áll. vál. nem javasolja, hogy a képviselőtestület a megvétel ügyével foglalkozzék.) 5. Langráf Zsigmond és Szóld Manó beadványa termokémiai telep felállítása iránt s tanács javaslata, hogy ez a telep városi üzemben létesíttessék. (Minthogy a képviselőtestület kizárólagossági jogot nem adhat, a vállalkozókat utasitandónak véli, hogy telepengedélyezésért folyamodjanak a v. tanácshoz.) 6. Földmivelésügyi miniszter leirata munkásházak felállítása tárgyában. (Az ál), vál. annak kimondását javasolja a képviselőtestületnek, hogy a leiratot örömmel fogadja s elvileg kimondja, hogy 100 munkásházat a város maga megépíttet s az építés ügyének elő készítésével a v. tanácsot megbízza.) 7. ür. Molnár Imre javaslata a v. takarékpénztár felállítása tárgyában. (Az áll. vál. a pénzügyi bizottság véleménye alapján, tekintettel a jelenlegi pénzügyi helyzetre s arra, hogy a pénzügyminiszter újabb v. takarékpénztárak felállítását nem engedélyezi, hanem az ügyet törvényileg akarja szabályozni, a v. takarékpénztár felállítását nem javasolja.) 8. Tanácsi jelentés az új heti- és országos vásártér kijelölésére nézve. • § A tőkekamat- és járadékadó alá tartozó jövedelmek bevallása tárgyában a városi hatóság közli: Az 1912. évi január hó 20-ig a tőkekamat- és járadékadó alá eső jövedelmeket, az azokat élvező egyén vagy erkölcsi személy bevallani köteles. Tőkekamat- és járadékadó tárgyát képezi mindazon vagyon, mely a föld-, ház és keresetadó, valamint a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója által közvetve vagy közvetlenül nem érintetik. A tökekamat- és járadékadó az adóévet megelőző évben élvezett kamat- és járadékjövedelem után lévén kivetendő, az 1911. évi adóztatás alá az 1910 évben élvezett kamat (járadék) jövedelem vallandó be. A tőkekamat- és járadékadó az adóköteles fél állandó tartózkodási helyén vettetik ki. Mindazok az adózók, kik a tőkekamatés járadékadó alá tartozó jövedelemforrásukat az államkincstár megrövidítésére irányzott szándékból, az adókötelezettek és adótárgyak összeirása alkalmával akár szóval, akár írásban valótlanul mondják be vagy eltitkolják, az adótárgynak egészben vagy részben történt eltitkolásával elkövetett jövedéki kihágás miatt büntettetnek. § Képviselőtestületi tagválasztás. A v. tanács azzal a felterjesztéssel fordult az alispánhoz, hogy a városi képviselőtestületi tagválasztást január 31 ére tűzze ki. E szerint a választott képviselők fele január utolsó napján kerül űj választás alá. EGYESÜLETI ÉLET. = A Jókai-kör, nem mint mult számunkban jeleztük, szombaton, hanem a rendes időben, vasárnap, január hó 7-én saját helyiségében esti 6 órakor estélyt rendez a következő műsorral : 1. Moskowski: Valse E-dur. Zongorázza Kis József. 2. Költ^ÜSenyek, előadja Weisz René. 3. A modern magyar irodalom bárok szelleméről. Irta s felolvassa dr. Kaposy Lucián. 4. Kávétraccs. Humoros duett, előadják Krausz Adrienne és Szalay Irén; zongorán kiséri Kis József. = A leányegyesület 1912 január hó 7-én, azaz vasárnap d. u. 5 órakor rendezi előadó ülését a következő műsorral: 1. Szemelvények. Szavalja Wallenstein Helén. 2. Zongoraszám. Előadja Weisz Lipót. 3. Felolvasás. Tartja Sándor Pál főgimnáziumi tanár. 4. Baleset. Dialóg. Előadják Gaál Ilonka és Moravecz Gyula 5. Dalok. Zongorakísérettel énekli Tóth Annus. BMfllü i ml ' l 1 li révén lett világhírű a valódi kaucsuk-cipősarok mm A hygienikus PalmakaucsuK ágybetét minőség elsőrangú