Pápai Hírlap – IX. évfolyam – 1912.

1912-06-01 / 22. szám

PÁPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Jókai Mór utca 60. szám. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: I)KOROS El NDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. SZEMLE. Árviz és egyéb veszedelmek. Hasábokat közölnek a lapok arról a pusztításról, mit meg­áradt folyamok a Délvidéken véghezvittek. Ha­sábos közleményeket olvastunk két héttel ezelőtt arról az istenitéletszerü szélviharról, mely Erdély­ben egész falvakat söpört el. És olvassuk és ol­vassuk és ámulunk és bámulunk és — a rész­vét oly mértékű megnyilatkozását, amely ekkora katasztrófával arányban állana, sehol sem lát­juk. Tessék fellapozni 25—30 év előtti újságo­kat és megnézni, hogyan viselkedett akkor a ma­gyar társadalom a közszerencsétlenség hasonló napjaiban. Ma — elég a szenzáció, elég a saj­nálat elröppenő kifejezése s úgy, amint olvas­tuk, kimegy fejünkből az egész szörnyű kép, hogy kaleidoszkopszerü változatban helyet ad­jon másodiknak, harmadiknak, melyek a mai generációnál mind egyaránt csak pillanatnyi hatást és részvétet tudnak elérni. De ha az oka után kutatunk e jelenségnek, nem csupán abban fogjuk találni, hogy az újságok a^ kicsit is nagy­nak tüntetik fel s a jámbor olvasó néha igazán nem tud eligazodni a szerencsétlenségek minemü­sége felől. Sokkai inkább arra vihető vissza a részvét hiánya, hogy a társadalmat agyonzaklat­ják a gyűjtésnek ezer meg ezer nemével, me­lyek mind a részvét jegyében folynak. Oly célokra, melyek kielégítése szinte kizárólag állami feladat lenne, egy-egy megállapított napon ötletesen ki­gondolt haditerv szerint százezreket szednek össze s míg az így gyűjtött horribilis summák tekintélyes része reprezentálásra, adminisztrá­cióra megy el, addig árviz és ciklonverte vidé­kek hiába várják a társadalmi részvét oly meg­nyilatkozását, aminőre ők valóban rászorul­nának. Sávoly puszta parcellázása. Nap-nap mellett halljuk hangoztatni, hogy Magyarországon a földbirtok arány­talanul van megoszolva, mert sok a nagy­birtok s így a kisebb gazdák kevesebb földdel rendelkeznek. Hogy ez így van, az tagadhatatlan. Pedig, ismerve a magyar gazdának a magyar földhöz való végte­len ragaszkodását és szeretetét, részem­ről az amerikai kivándorlásnak egyik nagy okát ebben keresem és ebben ta­lálom. Ha a magyar gazda talpa alá földet adunk, az nem vesz kezébe vándor­botot, az nem hagyja itt a magyar leve­gőt, a magyar eget, de igaz szeretettel, teljes odaadással szántja, veti, aratja az Isten minden kincsével dúsan megáldott •magyar földet. Addig, mig a magyar gazdának földje van, addig, mig magyar gazda ekéje hasítja a magyar földet, ameddig magyar kéztől hull rendre az aranykalász, addig én Magyarország jövőjében, Magyar­ország nagyságában bizni rendíthetetlenül tudok. Ujabb időben már a legilletékesebb tényezők is a legkomolyabban foglalkoz­nak azzal, — belátva a kisgazdák föld­höz juttatásának óriási közgazdasági je­lentőségét — hogy ott, ahoi a viszonyok és körülmények megengedik, a kisgazdák földvásárlását elősegítsék, azt megköny­nyitsék. Mint tudom, az ország egyes részein már elég szép számmal történtek nagyobb mérvű parcellázások. Ez mindenesetre örvendetes jelenség, azonban e téren még sok tenni való van. A lassú haladás azonban itt is észlelhető, és erős a hi­tem és meggyőződésem, hogy nincs nagyon messze az idő, midőn e téren is minden tekintetben megfelelő eredmény fog eléretni. A napokban minket pápaiakat a leg­közelebbről érdeklő, és a Pápa és vidéke kisgazdáira óriási jelentőségű nagybirtok parcellázási ügye nyert befejezést. Nevezetesen gróf Esterházy Sándor marcaltői nagybirtokos Pápa város hatá­rában fekvő 1100 holdas Sávoly birtoka fog a pápai, adászteveli és gyimóti kis­gazdák között felparcelláztatni. Ugyanis a Pápai Hitelszövetkezet közbenjárására az Altruista bank a sávolyi birtokot megvá­sárolta s azt a jelzett kisgazdák között rövid időn belül — még e nyár folya­mán — parcellázza. Ha, mint fentebb említettem, valahol nagy jelentőségű a kisgazdáknak földhöz juttatása, úgy kétszeresen fontos ez a Pápa és vidéke kisgazdáira nézve, mert e vidéken ez volt az utolsó olyan birtok, melyet kisgazdák vehettek meg. A kör­nyéken ugyanis egyetlenegy olyan birtok A „PAPAI HÍRLAP" TARCAJA, D ALO K.* Tifelétek. Ti felétek soha sincsen A kék égen felhő, Tifelétek madárdalos Mindig a nagy erdő. Csak minálunk borús, könnyes, Szomorú az égbolt; Csalogánydal itt is hangzott, De az nagyon rég volt. Amikor még néked nyilott Minálunk a rózsa, Amikor még minden este Néked szólt a nóta, Nem volt akkor beborult ég, Nem volt akkor bánat, Minden édes mosolyodból Száz boldogság támadt. * E dalok megzenésítésére senkinek jogot nem adok. Szerző. Ha még egyszer visszajönnél, Kinyiina a rózsa, Fülemüle, sárgarigó TJjra neked szólna, S nem volna oly agyonborult, Szomorú az ég sem, S nem volnék oly elhagyatott, Boldogtalan én sem. Kipödröm a bajcom. Huncut, aki szomorkodik, Akinek a könnye folyik A lányért; Ha pityergő: — bamba, gyáva, Nem adnék egy fakovát a Fajáért. Engemet a leányok ha megcsalnak, Nem verem fejemet a kemény falnak, Kipödröm a bajcom, Hat napig nem alszom, Ördög vigye! mást keresek magamnak. Volt nekem már szőke, barna, Szegényes, meg úri fajta Galambom. Az utamat ha kiadták, Másnap mégis meghallották A hangom. Hej, more / — odaszóltam a bandának — Húzd ide ropogósán a kis lánynak: „Kipödröm a bajcom, Hat napig nem alszom, Ördög vigyél mást keresek magamnak Molijár Kálmán. írás a faluból.* Irta: Szederkényi Anna. A város lassan elorozta a lelkem hímporát, amit pedig úgy féltettem tőle. Hiába kísér­lettem meg ezerszer az ellenállást, ezeregyedik­szer, — talán álmomban lepett meg, talán akkor, amikor éppen nem volt már eröm ellenállani, — kikezdte a hitemet is. Uramisten, az ég olyan nagy messze van ós az ember fiainak a lába mindig a földet tapodja . . . Akkor, hogy ezt megéreztem, elmentem vissza a faluba. * Szerzőnek a Singer és Wolfner (Budapest) kiadásában megjelent legújabb kötetéből. A legmodernebb szabás szerint elegáns férfi-ruhákat készít • I F W B^k W9 technológiát végzett szabómester, vago uezso^g^ Pá P a, Fo-tér 19. sz. Állandó nagy raktár elsőrendű gyapjukelmékben ! Megrendeléseké felvételére kívánatra vidéken is megjelenek. TI7T 1 r *^^ kiváló minőség és csínos kiállításukért lVlUnKaim több orsz. kiállításon érmekkel kitüntetve.

Next

/
Thumbnails
Contents