Pápai Hírlap – IX. évfolyam – 1912.

1912-05-25 / 21. szám

A fővároshoz szokott k ényesebb igényű arak ízlésének: is meg-felelő ruházatot Pápán Fő-utca 19. sz. alatt Krausz Arthur és Társa Amerikából mostanában ide letelepedett papi-, uri- és egyenruha-szabóknál lehet megrendelni. Utolérhetetlen szabásforma és kidolgozás! Nagy választék valódi angol- és skótországi kelmékben! A komáromi kerületi torna­verseny. A pápai diákok az ország különböző városai­ban rendezett tornaversenyeken évtizedek óta eddig is becsülettel megállották a helyüket. Ki­tüntetést mindig szép számmal hoztak ifjaink s volt okunk eddig is büszkének lenni arra, hogy nálunk a lelki nevelés mellett a testi nevelésre is súlyt helyeznek azon ősi elv alapján, hogy : mens sana in corpore sano. Az az eredmény azonban, amit ifjaink — értjük itt első helyen ref. főgimnáziumunk tanulóit — az idei komáromi tornaversenyen elértek, felülmúlja az eddigieket és dicsőségére válik az ősi kollégiumnak, dicséretére a test­gyakorlást vezető fáradhatlan buzgalmu tanár­nak : Kovács Lajos Jenőnek. A folyó hó 19-én lefolyt tornaversenyre 80 főnyi csapattal vonult fel ifjuságunk. Hogy milyen összbenyomást gyakorolt e csapat, arról két komáromi lap nyomán számolunk be. A Komáromi Lapok első helyen említi meg a „hires pápai kollégium, magas és szép öltözetű növendékeit", a Komáromi Újság dicsérőleg említi fel a pápai ref. főgimnázium „igen szép gyakorlatait". Fegyelmezettségük a lehető leg­jobb benyomást keltette. Ifjainkat komáromi utjukra a tornatanárjukon kivül Faragó János igazgató, dr. Bodola Gyula, Borsos István, Fejes Zsigmond és Futó Jenő tanárok kisérték el. Főgimnáziumunk — mint említettük — 80 tanulóval vett részt a versenyen, méltóképen .akarván reprezentálni népes intézetünket. Diákjaink szombaton reggel érkeztek meg Komáromba és első utjuk a hős Klapka tábor­nok szobrához vezetett, akinek dicső emlékét ha­talmas babérkoszorúval tisztelték meg. A szobor előtt Faragó János igazgató tartott lelkes hangú beszédet. Három napig látta á pápai csapat a szobron árván, egyedül lengedezni koszorújának selyem szalagjait és talán ez volt, ami szinte fanatikus erővel segítette győzelemről-győze­lemre őket. Főgimnáziumunk impozáns csapata ünne­pélyes hangulatban köszöntötte ős Komárom városát, s azzal a fölemelő tudattal távozott onnan, hogy az olympiádon a versenyt dereka­san megállotta, s méltónak mutatkozott a dicső­multu kollégiumhoz. Az eredmények különben mindennél szeb­ben beszélnek. Az egyéni versenyben indulók közül a csapatnák csupán egyetlen futója végzett holt versenyben utolsó helyen, a többiek mind he­lyezéshez jutottak. Első dijat nyertek: Tamás Károly VIII., Horváth Elek VII., Vikár Dezső VI., Szekeres Lajos V. o. t.; második dijat: Székely Béla VII., Gserky Gyula V. o. t.; harmadik dijat: Kalmár Zoltán VIII., Csorba József VIII., Balla Károly VII., Molnár Béla-VII. osztályú tanulók. Legértékesebb győzelmüket azonban a 4 -{-100 méteres stafétafutásban nyerték (Gserky Gyula, Kiss Jenő, Molnár Béla, Székely Béla), ahol megsemmisítő fölénnyel verték le a buda­pesti V. ker. áll. főreál, az V. ker. áll. főgimn. és a VI. ker. áll. főgimn. stafétacsapatát. A délutáni döntőben második helyen végeztek és ezzel elnyerték a komáromi urikaszinó hölgy­tagjainak értékes tiszteletdiját, egy tömör ezüst atlétaszobrot, amelyért 29 intézet versenyezett. A magasugró csapatversenyen (10-es) 148 cm. átlagot értek el, de hányadik helyre jutot­tak, azt a minden kritikán alóli rendezés foly­tán mind ezideig nem lehet tudni. A verseny napján este a Komáromban élő régi papai diákok estebédet rendeztek a csapat tiszteletére, melyen számos felköszöntő hang­zott el. Ifjaink énekszámokat adtak elő a ban­ketten, melyeket a komáromiak nagy tetszéssel fogadtak. A győztes csapat hétfőn délben érkezett haza. A kollégium egész ifjúsága kivonult elébe és cigányszerével diadalmenetben kisérte be a városba. * Elismerésre méltó sikerrel vett részt a tornaversenyben állami tanítóképő-intézetünk is. 44 növendékkel vonult fel, kik két első és három harmadik dijat és egy elismerő oklevelet nyer­tek. A győztesek nevei: Golobits Ferenc IV. é., Locsmándy Zoltán III. é. függeszkedésből; har­madik dijat: Eckhardt Mátyás III. é. súlydobás­ból és Fanda József I. é. mászásból. Igen szép eredmény ez attól az ifjúságtól, melyet pályája heti 40 órán át köt a tanteremhez. De általá­nos elismerést szerzett a képezdei csapat ön­fegyelmezettségre valló férfias, komoly viselke­désével és kifogástalan katonai menetelésével is. A képezdei ifjúság részt vett a világhírű orgonaművésznek : Schmidhauernek felejthetet­lenül szép hangversenyén a komáromi katonai templomban. A YAROSHÁZÁRÓL. . § Ipartestületi ügyrend. Az ipartestület beterjesztette módosított ügyrendjét a v. tanács­hoz, melyben a szerződtetési dijak az idevágó kereskedelmi miniszteri leirat értelmében 2 K­ban, a szabaditási dijak pedig 4 K-ban vannak megállapítva. Az ügyrend jóváhagyásának így többé semmi akadálya nincs. § A munkásházak ügyében kiküldött bizottság e hó 23-án tartott ülésében elhatározta, hogy 75 munkásháznak a Felső-, 25-nek pedig az Alsó-városban megépítését hozza javaslatba. Tárgyaltak a telep céljaira alkalmas telkekről is, de erre nézve döntés nem történt. Árajánla­tokat fognak bekérni s azok alapján tesznek javaslatot. § Új kertész. A városi tanács legutóbbi ülésében Kis József okleveles műkertészt 1200 K fizetéssel, 600 K lakbérrel városi kertésznek alkalmazta. Az új kertész már meg is kezdte az Erzsébet-liget új részének s az Eszterházy-út elejének parkírozását. § Hirdetmény. Pápa r. t. város 1912. évi I.—II. oszt. kereseti adó kivetési lajstroma a kir. pénzügyigazgatóságtól érvényesítve leérke­zett. Ezen adókivetési lajstrom Pápa r. t. város adóhivatalánál 1912-ik évi május hó 27-től 1912. évi junius hó 3-ig kitéve lesz, miről oly hozzáadással értesíttetik az adózó közönség, hogy a közszemlére kitett lajstrom a hivatalos órák alatt bárki által betekinthető, s a netáni felszólamlások a városi adóhivatalnál (közvetlen a kir. pénzügyigazgatóságnál) a közszemlére ki­tételt követő 15 nap alatt Írásban beadhatók. Pápa, 1912 május hó 24-én. A városi hatóság. HETI ÚJDONSÁGOK. — Ünnepi istenitiszteletek. A r. kath. templomban pünkösd vasárnapján a misét és szentbeszédet Kriszt Jenő esperes-plébános tartja. Ünnep másnapján ugyancsak ő miséz, prédikálni pedig Z. Czigány Gyula káplán fog. — A ref. templomban ünnep első napján Kis József espe­res, másnapján Varga Sándor szénior végzi az istenitiszteletet. — Az ev. templomban vasárnap Mesterházy László másodlelkész, hétfőn Stiegler S. Ernő káplán prédikál. — Az üzletvezető távozása. Kussevich Tivadart, a MÁV szombathelyi üzletvezetőjét a bosnyák tartományi kormány VI. ügyosztályá­nak főnökévé nevezték ki s így megválik állá­sától. Távozását mi pápaiak őszintén sajnál­hatjuk, mert városunknak jóindulatu barátja volt, amit pályaházunknak díszes megépítésé­ben s máskor is nem egyszer hálát érdemlő módon kifejezésre juttatott. — Képviselőnk parlamenti sikere. Váro­sunk országgyűlési képviselője tegnap ismét fényes parlamenti sikert aratott a fővárosi za­vargások ügyében előterjesztett interpellációjá­val, melynek elején mély részvéttel emlékezett meg az utcai zavargások szerencsétlen áldozatai­ról, a ház általános helyeslése mellett. Rámu­tatott arra, hogy a választói jog érdekében rendezett tüntetés felesleges volt, mert a minisz­terelnök két nappal előbb jelentette ki, hogy a demokratikus választói jog megvalósítása I iránt tett ,öbligót föltétlenül beváltani kivánja. Elitéli a véres zavargásokat, melyet a szociál­demokrata párt vezetősége se tudott vissza tartani, mert a fölizgatott tömeg fölött uralmát elvesztette. A ház minden oldalán nagy figye­lemmel hallgatott beszédet, melyre a minisz­terelnök nyomban válaszolt, a munkapárt zajos tetszéssel fogadta, s képviselőnket a teremben és a folyosón egyaránt melegen ünnepelték. — A gyermeknap. Amint már megemlé­keztünk róla, a gyermeknapi gyűjtést vasárnap délelőtt 9—12-ig és délután 4—7-ig tartják meg az arra felkért hölgyek. Örömmel említjük fel, hogy a gyűjtött összeg fele helybeli célokat szolgál, amennyiben gróf Esterházy Pálnénak sikerült a Gyermekvédő Ligánál kieszközülnie, hogy az összeg fele ittmarad a Pápai Napközi Otthon javára. így tehát annál szívesebben ada­kozhatunk a kitett urnákba, mert adományaink­kal helybeli szegény gyermekek sorsán enyhí­tünk. Az adakozásokat már meg is kezdette gróf Esterházy Pálné, aki ötszáz koronát adott a gyermeknap céljaira. — Kedvez ötlen idő ese­tén a gyűjtés pünkösd hétfőjén lesz. — Záróünnep. A dunántúli ref. egyház­kerület pápai leánynevelő-intézete 1912 junius hó 2-án, vasárnap az intézeti nagyteremben záróünnepet tart. Kezdete délelőtt 1/ 211 órakor. A záróünnep műsorán több zongora- és ének­szám, magyar, német és francia szavalatok, melodráma és egy nagyszabású kantáte szere­pel, melyet hegedűn, zongorán, harmóniumon és 110 tagú énekkarral adnak elő. — Társulatcsere ? Szalkay atyánk tudva­levőleg idén nagy dérrel-durral távozott. A sze­zón nem ütött be úgy, mint remélte s ezért ő kizárólag a közönséget okolja. Arról persze megfeledkezik, hogy a szezón elején két héten át dermesztő hideg volt a színházban, melyet közvetlen előtte a mozisok pompásan át tud­tak fűteni. Haragjában azt is emlegette, hogy többet Pápára be nem teszi a lábát. Erről ugyan óvakodott írásos nyilatkozatot adni, de hogy' mégis lehet valami ilyesféle szándéka, következtetjük abból, hogy a veszprémi színház megnyerése érdekében tett lépéseket. Ez persze csak úgy volna lehetséges, ha a győri társulatot mi fogadnók be, aminek azonban vagyon egy kis akadálya. A győri társulat ugyanis Veszprém­ben augusztus közepétől és májusban szokott játszani, oly időszakban, ami nekünk nem volna alkalmas. Azért még korai, mint ahogy azt tisztelt laptársunk, a „Győri Hirlap" teszi, tár­sulatcseréről beszélni. Előbb a két város között a szezón idejére nézve megállapodásnak kellene t létrejönnie. Ami ha nem történnék s Szalkay se jönne, azért tessék nyugodt lenni, mi mégis kapnánk és pedig elsőrendű társulatot. — Makkos kegyelmet kapott. A hét törvényszéki rovatának legnagyobb, feltűnést keltő eseménye az volt, hogy Makkos Vendel, a pápai rablógyilkos királyi kegyelmet kapott. Sokan és sokat gondolkoztak azon, mi lehet az oka e nem várt megkegyelmeztetésnek. Való­színűnek látszik, hogy legfelsőbb helyen meg­sokalták már az egymást követő akasztásokat, így kaphatott kegyelmet aztán épen az, akinél gonoszabb egy se volt azok közül, akik mosta­nában bitóra kerültek, de aki rettenetes bűnét azzal is tetézte, hogy őreitől megszökött. Ez a szökés késleltette az igazságszolgáltatás rendes menetét s ez az időbeli haladék megszerezte száraára a királyi kegyelmet.

Next

/
Thumbnails
Contents