Pápai Hírlap – IX. évfolyam – 1912.

1912-05-25 / 21. szám

niszterelnök úr nevében és egyenes utasítására a legmelegebb üdvözletet tolmácsolom, annak a benső kívánságunknak adok kifejezést, hogy a kongresszus lefolyása emlékezetes és eredménye maradandó legyen, hogy a tervezett egyesítés a magyar városok fejlődésének mindenha hathatós tényezőjévé váljék. A magyar városok reális fejlődésének, a modern és erőteljes városok megteremtésének gondolata a gyakorlati megvalósulás útjára jutott. A közvetlenül érdekelteken kivül minden tényező, a kormány, a társadalom, a szakirodalom és a politikai sajtó komoly munkához fogott a városok érdekében. Ma már inkább csak az a vitás, hogy a fejlődésnek szükséges eszközei mily mértékben és milyen fokozatossággal álljanak a városok rendelkezésére. Én, mint a belügyi kormány hivatalos képviselője, illetékesen csak a kormány szerepéről és álláspontjáról emlékezhetek meg. A belügyminisztérium teljesen át van hatva a városok igazgatásának és fejlődésének terén rá várakozó feladatok nagy fontosságának tudatától. A belügyminisztériumi kormány aktiv tényező kíván lenni a városok fejlődésében és ezért minden rendelkezésére álló anyagi és erkölcsi erőt és eszközt igénybe kiván venni. Arra törekszik, hogy közvetlen támogatásban részesítse, hogy megnyissa a városok számára a közvetlen és közvetett«erőforrásokat, hogy a még hiányzó városi közintézmények minél gazdaságosabban jöjjenek létre. Arra törekszik a kormány, hogy a városok igazgatásának központi intézménye a lehetőség határai között minél gyorsabbra váljék. Ezt szolgálja a minisztérium kebelében legközelebb felállítandó műszaki osztály. Addig is, mig megvalósulhat a városszervezeti új törvény, egy részleges reformmal, a városfejlesztési törvénnyel, nemcsak az államsegély és a városi tisztviselők fizetésrendezésének kérdését, de egyúttal beilleszthető novelláris módosítással a legkiválóbb hibákon akarnak segíteni. Ez a törvényjavaslat már készen van és nemsokára a törvényhozás asztalára kerül. Bármilyen szükséges is a szervezeti nagy reform, nem kicsinylendő ez a részleges reform sem, amely a legégetőbb bajokon segít. A belügyi kormány nagy munkájában értékes és hathatós támogatást talált az egységes városi szervezetben, apielynek célja ugyanaz, mint a kormányé. Minél teljesebb sikert kívánok a kongresszus működésére A városok szervezete. Várhidy Lajos ügyvezető-titkár a városok szervezete egyesülésének kérdését ismertette. Ezután dr. Haller Ferenc főtitkár terjesztette elő az állandó bizottságnak a városi törvény megalkotására vonatkozó javaslatát, hosszabb beszédben okolva meg, hogy mennyire szükség aztán megzabálja a finomat és soha többet felénk se néz. Óvatosság nem árt. Én elkéreztem ugyan a Raoing-Kowers kontra LFS mérkőzésre, de titokban visszamentem a fürdőszobába, hadd legyen egyszer nekem is egy kis örömöm. A legidősebb néném Bözsi folyton az előszobában várakozott és a folyosóra lesett, Lóri meg Jankica meg úgy cikáztak ide oda a lakásban, mint a csikók a gyöpön. Egyszer neki is szaladtak egymásnak, úgy, hogy a homlokuk nagyot durrant, aztán attól fogva nyugodtabbak lettek. Úgy félőt tájban jelenti Bözsi, hogy egy gyáva kinézésű fiatalember ólálkodik az összes emeleti folyosókon. Megvárta, míg a mi emeletünket járja végig, aztán mikor szembe ért az ajtóval, kinyitotta azt, és hallottam amint megkérdezte : A tizennégyest tetszik keresni ? Tessék ! (Én azt vártam, hogy úgy kérdezi „Biztos jövő " jelige ?) Áz áldozat belépett, két bátyám előugrott a gardrób mögül és lesegítve a kalapját, kabátját, bevezették a vendégszobába, ahol már addigra Jankioa nővérem nagyban játszotta a zongorán van egy külön városi törvény alkotására. A javaslathoz elsősorban Telbisz Károly, Temesvár polgármestere szólt hozzá. Két szempontot ajánlott főként a kongresszus figyelmébe abból a célból, hogy ebben az irányban közvélemény alakuljon ki. Az első javaslata az, hogy a városokhoz csatolják hozzá közvetetten községi környezetüket. Nem egyszerűen hasznossági célja volna ennek, mert a környék becsátolása szaporítaná ugyan némileg a közjövedelmet, de sokkal nagyobb áldozatot kövelelne ezzel szemben a városok háztartásától. Ennek az áldozatnak a meghozatalát azonban egy nagyobb kulturális és közegészségi cél követeli, ami nélkül a városi élet zavartalan és biztos fejlődést nem vehet. A vidéki rendőrségek államosításának tervére vonatkozóan megjegyzi, hogy az államosítás magában még nem jelent javulást a közrend terén. Másrészt a városok úgyis hiába remélik, hogy az államosítással oly terhet venne magára az állam, ami lehetővé tenné, hogy az itt felszabadult városi terhet más célra lehessen fordítani. Szerinte a vidéki rendőrség javítására és nem az államosításra lenne elsősorban szükség. Ezután dr. Vázsonyi Vilmos szólalt föl. Ö a városok hivatását abban látja, hogy egyfelől védelmez ői legyenek a történelmi hagyományoknak, de másfelől zászlóvivői minden modern haladásnak. Az állandó bizottság törvényjavaslata ellen kifogása van. így különösen a virilizmus intézményének fönntartását semmiféle nemzeti szempont nem okolja meg, mert a virilizmus nem egyéb, mint egy olyan intézmény, amely a vagyonhoz köt előjogokat. Nem fogadja el az állandó bizottság javaslatát a bürokratikus önkormányzat tekintetében sem, mely nem a polgárok önkormányzatát viszi előre, hanem elősegíti a bürokratikus önkormányzatot. Bécsi mintára leghelyesebb volna, ha a tanács a bizottsági tagok egynémelyikével egészíttetnék ki. Végül hibáztatta a javaslatnak a képviselőtestület elnökségére vonatkozó részét. Szerinte a közgyűlés elnöki székét nem a központi kormányzat, vagy a helyi igazgatás közegének kellene elfoglalnia, hanem a közgyűléstől választott polgárnak, akihez nem férkőzhet az a terror, amely a hivatalos közeget megfélemlítheti és aki ellen nem lehet fegyelmit indítani. A részleges törvénytervezet. A tanácskozásnak az adta meg a fontosságát, hogy megkezdették a kongreszus legsúlyosabb. kérdésének, a városi törvény megalkotására vonatkozó javaslatnak tárgyalását. Elsőnek Riemler Károly polgármester (Nagyvárad) szólalt fel és hosszasabban "polemizált Vázsonyival. Szerinte a virilizmus a vidéken egész más szerepet visz, mint a főa „Mézgafohász" oimü kupiét, és az arcával úgy tett, mintha nem is akarna férhezmenni, pedig esküdni mernék, hogy mindig az járt az esz ében, bár már o=ak hallanám, hogy: ó te kis butácskám. De nővérem tud tettetni, mert ő jól nevelt lány, másképp igazi úrilány és azt is igen sebesen csinálta, ahogyan végigmustrálta az áldozatot, mivel azt akarta kiolvasni belőle, vagyis leképzelni róla, hogyan fogja ez mondani neki: ó te kis butácskám. Én ezt az ebédlőből néztem az ajtófüggöny mögül. Az áldozat helyeselte, hogy ő zongorázik , mert éppen ő is kedvelője minden zenei hangnak. Ez a kijelentés megtetszett Jankicának és lopva rápislantott a mamára, vagyis jobban szerette volna a mamát íélrehuzni és arról beszélni, hogy úgy-e a levélben amit irt, abban is bent volt, hogy jó társalgó, hát csakugyan nem is olyan közönségesen fejezte ki, hogy szereti hallgatni a zenét. De azért sokat is hallgatott az áldozat, én úgy gondolom azért, mivel mindig azon gondolkodott, hogy hogyan kellene magát nem közönségesen kifejezni, és mire kitalálja, már más városban, mert a vidéken éppen a virilistái azok, akik a haladást és fejlődést előmozdítják Indítványozza," hogy a városi törvényjavaslatot kezdjék meg részleteiben tárgyalni és a letárgyalás után azzal adják vissza' az állandó bizottságnak, hogy paragrafusos törvénytervezetet dolgozzon ki. Dr. Bárczy István helyesli az indítványnak azt a részét, amely a részletek tárgyalását indítványozza, de a paragrafusos tervezet elkészítését nem helyesli. A kongreszszus elhatározta azután a városi törvénytervezet részletes tárgyalását, elvetve Riemler Károly indítványának második részét. A részletes tárgyalás során a törvényjavaslat első pontját vita nélkül elfogadták. A városok osztályozásánál a javaslat háromféle várost kiván megállapítani: úgymint törvényhatósági joggal felruházott városok, vármegyebeli városok tanácsi szervezettel, vármegyei városok polgármesteri szervezettel. Farkas Jenő polgármester (Felsőbánya) csak kétféle megkülönböztetést kiván a városok között. Folgens Kornél felszólalása után az állandó bizottsága javaslatát fogadták el. A városok területére vonatkozó javaslatot vita nélkül fogadták el, úgyszintén a város népasségére vonatkozó javaslatot is. A városok hatáskörének általános tárgyalása került ezután sorra és annak egyhangú elfogadása után megkezdték a hatásköri kérdés részletes tárgyalását. A kölcsönügyleteknél dr. Sztúra Szilárd (Temesvár) az állandó bizottság javaslatával szemben, amely kimondja, hogy a városok csak a kormány engedélyével bocsáthatnak ki kötvényeket, azt indítványozta, hogy a kormány engedélye csak akkor legyen szükséges, ha a kölcsönre vonatkozó városi határozathoz a kormány határozata is szükséges. Farkas Andor polgármester (Sátoraljaújhely) felszólalása után az idevonatkozó szakaszt elfogadták és a pupilaritás kérdését tárgyalás végett kiadták az állandó bizottságnak. A városi rendészet kérdésében az állandó bizottság javaslata az, hogy a városokban a biztonsági és közforgalmi rendészet, valamint a rendőrségi szolgálat államosítandó. A kérdéshez Telbisz Károly polgármester (Temesvár) szólalt fel, még pedig az államosítás ellen. A gyűlés az áHandó bizottság javaslatát fogadta el. A politikai hatáskör tekintetében szintén elfogadták az állandó bizottság javaslatát. Ezután a városok szerveire vonatkozó javaslatokat tárgyalták. A képviselőtestületet illetőleg az állandó bizottság javaslata az, hogy a képviselő testületi tagok létszáma legfeljebb nyolcvan lehet, de emellett póttagokat is választanak. Folgens Kornél és dr. Bárczy István felszólalása után a javaslatot elfogadták. Nagyobb vitát provokált ezután a képviselőtestület tagjainak minőségére vonatkozó javaslat. Az állandó bizottság javasról van szó, ha meg jókor kitalálja, akkor meg nem meri kimondani, mert nem bízik benne, hogy amit hamar eltalált, az jól is lehet eltalálva. Tudom, én is így vagyok az iskolában. Főleg a mama beszélt jó sokat és kicsiny pauzákat hagyott, mert ő már ért a fiatal emberek gyóntatásához. Rátámadt, hogy úgyebár önnek, mint olvastuk, komoly szándéka a nősülés, lányom jól nevelt, jó gazdaasszony, szépen zongorázik és van egy házunk Friss-pesten, annak fele mindjárt a magáé, de előbb persze meg kell esküdni stb. Lassankint beszállingózott a nyolc bátyám, akiket felhivattak a földszinten levő kávéházból. A Hermann vette először kézbe az áldozatot : — Mondja kedves uram, nem volna kedve önnek az építészi pályára menni ? Nézze: 6 osztálya van, nyolc hónapot praktizál minálunk az irodában, mert mi valamennyen építészek vagyunk, az most jó üzlet, az építkezési kedv nagyon föllendült, ha egy kicsit tud rajzolni, letetetem magával a vizsgát, és kész ember; az alatt a föltétel alatt persze, ha a nővéremvese- és lélegzési kiváló bór- és lithiumos , gyógyforrás hólyagbajoknál, köszvénynél, czukorbetegségnél, vörhenynél, emésztési és szervek hurutjainál kitűnő hatású. — Természetes vasmentes savanyúvíz. Kapható ásványvizkereskedésekben és gyógyszertárakban. SCHULTES ÁGOST /•SS?ÍSÖK??i mel megesküszik. Közben a papa is bekerült valahogyan a szobába, de osak a homályosban kullogott ideoda, úgy, hogy semmi beleszólása nem lehetett az egészbe, és nemsokára ki is ment, miután látta, hogy a túlerő hogyan puhítja az áldozatot. Nővéreim felváltva kínálgatták: Egyék tisztelt úr! És a tisztelt úr evett, és annyira megjött a kedve az építészethez, hogy azt is megígérte, hogy majd hoz próbarajzot és a Lajos