Pápai Hírlap – VIII. évfolyam – 1911.

1911-03-18 / 11. szám

IRODALOM. ' A Franklin Kézi Lexikona. Megjelent végre, évekre terjedő előkészület után a három kötetés Franklin Kézi Lexikona első kötete. ízléses, finom és tartós kötésű, terjedelmes, de nem nehézkes, sőt könnyű kezelésű kötet, lexikonoknál szokatlanul szép, nagy, jól olvasható betűi szinte ingerlik a szemet az olvasásra. Nem ijeszt vissza a sok anyagot kevés térre zsúfolni akaró, szemrontó apró nyomás ; a papiros szépsége, a nyomás gondossága előre is bizalmat kelt, hogy szolid, j raktikus, megbízható könyvet kaptunk a kezünkbe. S csak egy két cikkét kell elolvasnunk, hogy meggyőződjünk róla: ez a lexikon nem elméleti meggondolások, hanem teljesen praktikus szempontok szerint, a művelt ember szükségletét szem előtt tartva készült. Nem ad hosszú, adathalmazzal túlterhelt olvasmányokat cikkeiben, nem kiván olvasójától, aki keres benne valamit, órákra ter^ jedő tanulmányt, hanem röviden, tömören és mégis világosan; mindenki számára érthető módon közli azt, a mire az embernek a hirtelen tájékozódás czéljából szüksége van. Senki sem nyul azért a lexikonhoz, hogy hosszas búvárkodással merüljön el cikkeiben, hanem azért, hogy azt az egy adatot, pillanatnyi felvilgositást, a melyre szüksége van, hamar és könnyen megtalálja. Ennek voltunk hijával eddig s ezt adja meg a Franklin Kézi Lexikona. Könyvespolcunk egy rég érzett hiányát pótólja ki s ebben valóságos kulturális jelentősége van, művelődé sünk egy fontos segédeszközzel gyarapodott általa. Bizonyos, hogy nem fogják bezárni a könyvszekrénybe, azok közé a könyvek közé, melyek épen csak hogy megvannak, de alig veszik őket kézbe, hanem hamar meggyőződnek róla, mennyire okos tanácsadót nyertek benne s lapozgatják mindennap, felvilágosítást, tanácsot kérve tőle munka, társalgás, újságolvasás közben, mindig, valahány szor fennakad az ember valami adaton, a melyet tudni szeretne. A nagy enciklopédiák olyan bőven adnak mindent, hogy az ember sokszor inkább lemond a lapozgatásukról, semhogy a sok rá nézve fölösleges dolog közül kikeresse, a mit tudni akar s igy hamarosan egyáltalán le is szokik róla, hogy hozzájuk folyamodjék. A Frank lin Kézi Lexikona ellenkezőleg a maga könnyed, világos rövidségével, felvilágosításainak gyorsaságával magához szoktatja az embert, fölkelti benne a lapozgatás szukségérzetét. S hogy mekkora gonddal van összeállítva, mily pontosan mérlegelték, mit kell benne fölveni, mit nem, arról meggyőződhetik mindenki, ha csak egy kicsit is belenéz. Ebben a munkában a szakemberek egész tábora vett részt, közel száz munkatárs, köztük kiváló hirü tudósok, egyetemi tanárok, akadémikusok, jeles írók. A feldolgozott anyag roppant tömegét jellemzi, hogy 35.000 cimszó van a három kötetben megmagyarázva, több mint 3000 hasábon, közel 200.000 sorban, másféle millió szóval, mintegy hat és félmillió betűvel. Az amúgy is lehetőleg szemlélet esen tárgyalt anyagot még szemléletesebbé teszik a nagyszámú és valóban pompás kivitelű képeK. Százhúsznál több képes táblán összesen mintegy 1400 képet ad a lexikon ; ezek közül mintegy húsz képes táblán több mint 400 színes kép, olyan kivitelben, amely megfelel a mai sokszorosító technika legmagasabb kívánalmainak. Kitűnően olvasható szedéséről és nyomásárol már volt szó. Még egy nagyon jól bevált újítás is van a Franklin Kézi Lexikona külső kiállításában : minden lap tetején, pregnáns, feltűnő betűkkel szedve, rajta van a lapot kezdő és végző cimszó. Hogy ez mennyire megkönnyíti a keresést, azt tudja mindenki, a ki szokott lexikont forgatni. Tartalmának gazdagságához és kiállításának előkelőségéhez képest nagyon olcsónak mondható a Franklin Kézi Lexikonának ára. A három pompás kötet 'bolti ára 54 korona. HETI ÚJDONSÁGOK. ÜVEG LÉ LEK. Velencei, metszett kristály üvegje Aranyfedéllel volt megkoronázva, Akkor vették elö, ha nagy pompába Vendégség gyűlt a csillagos terembe. A várúr: a gróf, délceg, barna férfi Rákoccant egyszer cimerggürüjével. A kristály megpattant. Azóta minden évvel Halálát közelebb s közelebb érzi. Most óva áll üvegharang alatt. Aranyhajként hull rá aranytetöje, Azóta senki sem ivott belőle. Ott áll pompázón, szivárványos gőgje Vakít, ezer szinnel reád kacag, Hogy meg ne lásd: belől már meghasadt . . . Kuthj Sándor. — Vármegyénk népessége. A vármegyénkben megejtett népszámlálás eredményéről a következő számadatok szólanak : Járás v. város 1910-ben 1900-ban Szaporulat Devecseri járás 43.960 39.835 4125 Enyingi » 31.447 28.577 2770 Pápai » 51.347 43.421 7926 Veszprémi •» 40.850 37.609 3241 Zirczi V 45.782 39.914 5868 Pápa város 21.339 17.423 3916 Veszprém V 14.923 14.847 76 Összesen: 249.648 221.626 28.022 A vármegye összes lakosságának szaporodási °/ 0-a e szerint 12-6 %, ami elég kedvező eredménynek mondható. Legnagyobb volt a szaporodás Pápa városában 18%i a pápai járásban 18% és a zirczi^ járásban 14%— A Kékkereszt érdekében. Gyurátz Ferenc ev. püspök kerülete papságához körlevelet küldött szét, melyben vázolván az alkohol nemzetpusztitó hatását, a mértékletesség szolgálatában álló Kékkereszt egyesület hathatós támogatását s céljának a nép körében való ismertetését ajánlja figyelmükbe. — Adókivető bizottság. A pápai adókivető bizottság elnökévé a kincstár Saáry Lajos ügyvédet, elnökhelyettessé és rendes taggá Baranyai Zsigmondot, rendes taggá Viz Ferenc füszerkereskedőt, pénztárnokká Szeglethy József munkásbizt. pénztári tisztviselőt és Bódai István kárpitos, bútorkereskedőt nevezte ki. A törvényhatóság részéről rendes tagokként Wajdits Károly könyvkereskedő és Bőhm Samu esztergályos, póttagokként Walter Sándor asztalos és Koréin Ernő nagykereskedő nyertek kinevezést. — Takarékpénztári közgyűlés. A Pápa városi és Vidéki Takarékpénztár, mult vasárnap, március 5-én tartotta évi rendes közgyűlését, Baranyai Zsigmond vezérigazgató elnökölt az ülésen, s a jegyzőkönyv hitelesítésére Saáry Lajos, Koréin Vilmos és Koritschoner József részvényeseket kérte fel. Az ülés napirendjén dr. Kende Adrim ügyész és titkár adta elő az igazgatóság és felügyelő bizottság évi jelentését, melyet a részvényesek egyhangú helyeslése kisért. Dr. Lőwy László részvényes meleghangú beszédben méltatta az intézet vezetőségének érdemeit, s indítványára a közgyűlés egyhangúlag köszönetet és bizalmat szavazott az igazgatóságnak, felügyelő-bizottságnak és a tisztikarnak. Ezután Baranyai Zsigmond vezérigazgató tett indítványt egy segélyegyesületi szövetkezetnek megalakítása iránt, az efelett megindult vitában dr. Kende Ádám, Fischer Gyula és dr. Hoffner Sándor részvényesek vettek részt és azután az összes jelenvoltak helyeslésével mondotta ki az elnök azt a határozatot, hogy az igazgatóság megbizatik a Pápa városi és vidéki önsegélyző szövetkezetnek 1911 julius l-re leendő megalakításával és az ehhez szükséges alapítási tervezet kibocsátásával. Ezután következett két igazgatósági tagsági hely betöltése. Szavazatszedő bizottság tagjai ifj. Eisler Mór, Varga Rezső és Sági Sándor voltak, kik a választásnak egyhangúlag történt lefolyásáról tettek jelentést. Dr. Koritschoner Lipót helyére Schwarz Vilmos bútorkereskedőt választották meg, míg dr. Hoffner Sándornak lejárt mandátumát újból 3 évre meghosszabbították. A felügyelő-bizottság tagjai is a régiek maradtak: Bélák Lajos, Marton lg. L. és Langráf Zsigmond személyében. Ezzel a napirend kimerült és az elnök az ülést berekesztette. — Kálvineum-hangverseny. A magyar református lelkészek nagyarányú mpzgalmat indítottak a lelkész árvák számára „Kálvineum* név alatt építendő árva otthon létesítése iránt. A ref. lelkészi özvegyek ugyanis évi 500' — , a lelkész árvák évi 100'— K gyámdíjat kapnak, amiből a mai viszonyok között megélni lehetetlenség. Ez égető szükség orvoslására, a lelkészek 100.000 K-ás alapítványt tettek az intézmény megalapozására; Losoncz 220.000 K, Hajdúböszörmény 100.000 K-t ajánlottak meg a városukban létesítednő leány-, illetve fiu-internátus számára. A társadalom legszélesebb rétegei mozdultak meg az áldozatos támogatásra. Városunkban f. hó 27-én lesz a Kálvineum javára nagy hangverseny, melynek kiváló fényt kölcsönöz, hogy ez alkalommal Szabolcska Mihály, az országos nevü poéta is eljön közíbénk és egy-két új kölleményét személyesen olvassa fel. A műsor, melynek meghívóját a napokban bocsátják ki, egyébként is igazi nagyszabású, magas színvonalú hangversenyt helyez kilátásba, mely, nem is szólva a nemes célról, melyet szolgál, magában is méltó a legszélesebb körű támogatásra. — Jegyek a jövő héttől kezdve Kis Tivadarnál jegyezhetők el. — Magyar név. Dr. Schlesinger József ügyvédjelölt, a helybeli jogász-ifjúság egyik legképzettebb tagja, nevét belügyminiszteri engedéllyel ,,Sömjén" Te változtatta meg. Kívánatos, hogy a dicséretes példát minéL többen kövessék. — Az ev. egyház köréből. Fábián Imre helybeli ev. segédlelkészt Kölesdre rendes lelkésznek választották meg. Helyébe Szabó Ferenc jön püspöki káplánnak Vadasfáról. — A Griff. Két hét előtti számunkban közöltük a polgármesternek a Griff szálló megépítése tárgyában Wenckheim Dénes grófhoz intézett levelét. Úgy látszik a levélnek lesz valami hatása, mert a GriíTnek restaurálásával komolyan foglalkozik az urodalom vezetősége. Hogy mily mértékű lesz ez, azt ma még nem tudni. Egy bizottság vizsgálta meg a napokban az öreg Griffet és ez teszi meg javaslatait az illetékes faktornak. Annyi bizonyos, hogy toldozás-foldozással a tényleges bajokon csak ideigóráig lehet segíteni. Az is kétségtelen, hogy nem csak a város érdeke a gyökeres, modern újjáépítés. Érdeklődéssel várjuk a történendőket. — Az O. M. K. E. 1910-ben. Az Országos Kereskedelmi Egyesülés most számol be évi jelentésében arról a hasznos és eredményes munkáról, amelyet az idén a magyar kereskedelem érdekében kifejtett. A jelentés nemcsak a kereskedőket közvetlenül érdeklő kérdésekre, hanem közgazdasági életünk minden fontosabb mozzanatára is kiterjed. A belpolitikai viszonyok ismertetése után foglalkozik az államháztartás helyzetével, a pénzügyi reformokkal és a kereskedelemellenes irányzattal. Beszámol a képviselőválasztási akcióról, amelynek mérlege kedvező volt az 0. M. K. E.-re nézve. Összefoglalja az élelmiszerdrágaság ügyében kifejtett működését és azután sorra veszi az egyesülés tevékenységének fontosabb részleteit. Az O. M. K. E. lépéseket tett a magyar érdekeknek Ausztriában való megvédéseért és külön szakértekezleten tiltakozott a magyar kereskedőknek ausztriai megadóztatása ellen. Beszámol a jelentés arról, hogy a kereskedőkre nézve rendkívül sérelmes adótörvények életbeléptetését az elnökség kérésére 1913 január l-ig elhalasztották. Az 0. M. K. E. kieszközölte , hogy az adókivető bizottság tagjainak felerésze kereskedők és iparosok közül neveztessék ki. Nagy mértékben foglalták le az egyesülés munkásságát a közlekedési ügyek. Vidéki kereskedők panaszára számos posta-, távirda-, telefon- és vasutügyben eljárt az illetékes közegeknél és közreműködött igen sokszor eredményesen abban, hogy a kereskedők panaszait orvosolják. Foglalkozik az O. M. K. E. a személydíjszabás reformjával, a személy- és podgyászfuvarozás nemzetközi szabályozásával, a közlekedési akadályok elhárításával. Megsürgette a bérletjegyrendszer további kiépítését, a gyorsvonatokon III. osztályú kocsik alkalmazását. A tagok létszáma jelentékenyen emelkedett ez évben is, az ügyforgalom megnőtt. Számos uj kerület és körzet alakult. • RT 3 LE> f = TALISMAN = GASIHOERÉSERVÉ m . m/' • t • '.; . i