Pápai Hírlap – VIII. évfolyam – 1911.

1911-03-18 / 11. szám

PÁPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Jókai Mór utca 60. szám. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: D^- KOROS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. SZEMLE. Egy amerikai törvény. Ami bizarr, az mind Amerikából jön. Az amerikai hirek amily meglepőek és hihetetlenek, néha mégis megfelelnek a valóságnak. Nem tudjuk például, mi igaz abból a hírből, hogy az Egyesült Államok Indiana államában a házasságok előtt* a házasságra lépendők egészségi állapotának hivatalos hitelességgel való megvizsgálását törvényileg elrendelték. Nem tudjuk azt sem, hogy milyen formák között történik ez a hivatalos aktus. Azt azonban feltétlenül tudjuk, hogy ez az amerikai törvény óriási nagy jelentőségű dolog s ha nincs is meg, meg kell hozni Amerikában épúgy, mintáz egész világon. Az öröklött betegségek a statisztika adatai szerint legalább is annyi százalékát pusztítják el az emberiségnek, mint a szerzett bajok. A tüdővész, a vérbaj s isten tudja miféle betegségek valósággal pusztító hadjáratra indulnak az emberiség ellen, midőn örökségképen szállnak szülőről gyermekre. S nincsen ez ellen a vészes folyamat ellen segítség, nincsen rá mód, hogy ezt megakadályozzák. S bizonyos az is, hogy akár amerikai mese ez a törvény, akár pedig tényleg életbe lépett, annak egyforma hatása lesz legalább a mi viszonyainkra: hogy t. i. marad minden a régiben. Pedig érdemes a dolog felett gondolkozni, bár minden gondolkodás nélkül felismerhető annak nagy jelentősége. Az állattenyésztésben már régen felismerték az egészséges tenyésztés szükséges voltát és hatalmas fontosságát. A lovak, marhák, tyúkok és még a házinyulak tenyésztésében is az egészséges nemesvérüség az az alap, melyen a faj erősítését és nemesítését elérni szándékoznak. A beteg tenyészállatokat kizárják a tenyésztésből. Csak egyedül az ember az az állatfaj, melynek tenyésztésébe nem akarnak racionális elveket belevinni. Pedig ennek fontossága mindennél nyilvánvalóbb. Hány egészséges házastárs boldogtalansága, hány tö.ikrement boldogság, hány egész életére nyomorékká fertőzött gyermek képezi kiáltó bizonyságát annak a szükségnek, mely ebben a tekintetben fennáll. Hanem úgy látszik az az elv érvényesül az egész vonalon, hogy minden pusztuló ember egy-egy másiknak adván helyet — legalább is a létért való küzdelemben hoz könnyebbséget a régi gyakorlat fentartása. Persze ez magasabb szempont annál is, hogy az ember, a teremtés koronája szintén tökéletesedni hivatott. Erről felesleges több szót vesztegetni, majdnem annyira, mint amilyen haszontalan volt ezeket is elmondani . . . Világkiállítás. Feltűnést keltő projektummal lépett a közvélemény elé a budapesti kereskedelmi és iparkamara elnöksége. Egy alapos emlékiratban azt javasolja, hogy 1917-ben, a magyar alkotmány helyreállításának félszázados emlékünnepe gyanánt, Budapesten világkiállítás rendeztessék. A kezdeményezés oly nagy horderejű, hogy azzal már most is foglalkozni kell a hivatott tényezőknek és az egész közvéleménynek. A nagy kiállítások gyakorlati hasznáról ujabban megoszlanak a vélemények. Sok szakférfiú ügy tartja, hogy az univerzális kiállítások ideje lejárt és csak az egyes szakmákba vágó speciális kiállításoknak van létjogosultságuk. Ennek a vitának az eldöntése azonban a budapesti világkiállítás eszméjének megfontolásánál nem eshttik latba. Magyarországnak és Budapest székesfővárosnak szüksége van arra, hogy magát a nagy világ előtt ismeretessé tegye és hogy a külföldnek fejlődéséről és kultúrájáról képet nyújtson. A világkiállítás szükségességének és hasznosságának megítélése tehát tisztára attól függ, vájjon tudunk-e sikeres, szép, hatalmas kiállítást rendezni. Ha igen, ágy feltétlenül meg kell csinálni ; ha nem, úgy semmi szin alatt sem. Ezzel nem úgy vagyunk, mint Shakespearevel, akiről a jó Podmaniczky báró azt mondta, hogy Shakespeare! vagy jól kell adni, vagy sehogyse, de okvetlenül kell adni. Világkiállítást nem kell okvetlenül rendezni, de ha rendezzük, feltétlenül sikerültnek és nagyszerűnek kell lennie. Budapesten és Magyarországon ez volna az első világkiállítás. Természetes, hogy igen nagy pénzügyi áldozatokba kerülne, melyeket azonban nem kell sajnálni, még akkor sem, ha a kiállítás jövedelmeiből a kiadások nem térülnek meg. Bizonyos, Rogy kellő propaganda mellett a művelt államok részvételét biztosítani lehetne és a külföldi kiállítók nagy serege jönne fővárosunkba, ami új és új gazdasági kapcsokat teremtene meg. Viszont az is előrelátható, hogy nálunk mindenki erejének és munkájának legjavát vinné a latba, hogy megfelelően és méltó módon mutassa be magát a nemzetek nagy versenyében

P úgy, hogy a külföldi látogatók révén mezőgazdasági és ipari termelésünk állapotáról a világ helyesebb képet nyerne. De csak megfelelő külföldi agitáció és propaganda mellett lehetne naey idegenforgalomra számítani, amihez pedig eddigelé nálunk nem nagyon értettek. Hiszen a múlt évi repülőverseny teljes fiaskója is főként ennek tulajdonítható. „PAPAI HÍRLAP" TÁRCÁJA. Az élet és lefolyásának ritmusa. Irta : Pethes János. Ez a 28 és 23 napos lüktetés minden élőlény életében dominál és csak azért nem ismerjük, mert nem figyeltük meg. A bázi szárnyasok 21 -56 napig ülnek tojásaikon. 21 — 282

8/

4, 56 — 2 X 28. A növények közül némelyek a kikelés után 23 vagy 28 nap múlva virágoznak s a virágzás után a mag ismét 23 vagy 28 'nap múlva fejlődik ki. Brébm írja nagy munkájában, hogy egy struc madár 1857-ben január ló én tojta az első tojását, 1858-ban pedig január 18-án. A két időköz 368 nap = 16 X 23 nap. Ugyanez a madár megkezdette a kotlást 1857-ben julius 2-án, 1858-ban márc. 12-én A két kotlás kezdete közötti különbség 253 = 11 X ^ D

aP« Ennyi keresetlen példa után azt hiszem elhihetjük az, hogy a 23 és 28 napi időköz tényleg befolyással lehet az élő lényekre. Ha tovább folytatnók ezt a számítást, az is kimutatható lenne, hogy az ős-szülők életkora és a dédunokák születésének egymáshoz való távolságában és összegében milyen nagy összefüggés van s szemmel látható volna az az igazság, hogy amit a természet élősubstanoiában elvesz a családtól, azt az utódokban visszapótolja. Nemcsak az emberi életkor tartamára, de még a születések nemek szerint való elkülönítő sére nézve is befolyással van a 23 és 28. — Velencében régen a születések számát úgy tartották nyilván, hogy mikor fiu született, akkor az urnába fehér golyót dobtak be, mikor leány, akkor meg feketét. Mikor aztán a fehér és fekete golyókat összeszámlálták, arra a tapasz talatra jutottak, hogy ahányszor 100 fehér golyó van, ugyanannyiszor 105 a fekete golyók száma, vagyis minden 100 fiúra 105 leány jut. A születések nemek szerinti aránya átlag véve ma is ilyen. A halvaszületetteknél azonban másként van, ott 100 halvaszületett leányra 128 halva született fiu esik. Vagyis a halvaszületetteknél 28

:al több a fiu, mint az'élveszületett fiuknál, és a halvaszületett fiuk száma 23 inal több az élveszületett leányoknál. A házasságból született gyermekeknél 28 élveszületett gyermekre esik egy halvaszületett, mig a házasságon kivül születettekre 23 élőre jut egy halvaszületett. Azt hiszem, nem kell bizonyítgatnom azt, hogy itt már a 28 és 23 nem az időtartamra, hanem egyenesen az élő substanoia mennyiségére vonatkozik. Tudom én azt, hogy a számok szárazak és untatók is, de ennyit az élet ritmusára vonatkozólag fel kellett ebből a legújabb elméletből említenem. Fiiess mindenben a 23 ós 28 uralkodását keresi s e két szám törvényszerűségét meg is találja, szabályainál csak annyi eltérést enged meg, amennyi a mathematikai és fizikai törvények korlátain belül is megengedhető. Már említettem, hogy az élet ritmusát képező 23 és 28 napos substanoia minden élő lény> ben keverve fordul elő. Az egy ós ugyanazon fajból és osaládból származottaknál is több van az egyikből, kevesebb a másikból. Innen vannak a különböző egyéni sajátságok. Ha két embernek, vagy akár 100 s 1000 embernek a fülót összehason Htjuk, arra az eredményre jutunk, hogy niucsen olyan két ember, akinek füle éppen olyan lenne, mint a másiknak, De tovább megyek : még egy embernek a két füle sem egyenlő egymással ! A mathematikusok, meg a rajztanárok beszélnek ugyan simmetriáról, eimmetrális vonalakról, de ez az élő világban sehol se fordul elő. Ba'rmilyen simmetrikusnak lássók is a falevél, ha jobban megnézzük, azt látjuk, hogy az egyik fele mégis különbözik a másiktól. Ugyanígy vagyunk az embernél is. Ez a különbség a férfi és női élosubstancia keveredéséből s a testben való elhelyezéséből van. A férfiben van női substanoia, a nőben meg férfi substanoia. Egyikünkben kevesebb, a másikunkban több. ií}3tanJellemző sajátságuk ezeknek a sul oiáknak, hogy a nemnek megjelölő substanoia mindig a test jobb felén helyezkedik el, tehát a nok jobb felén találjuk a nó'i substaneiát, a férfinak jobb felén á férfit jellemző élő substanciát. A baloldalon vannak a másik nemnek megfelelő substanciák. Ha a nemtől különböző élő substanoia az átlagnál nagyobb mértékben fordul elő, előáll a balkezesség. Ebből látható, hogy mind a balkezes nőnek, mind a balkezes férfinak a balkeze és baloldala fejlettebb és ügyesebb ; mert hiszen ott nemcsak a nemnek megfelelő, hanem az ellenkező nemű élő substanoia is felesleges számmal meg van. Néha a balkezesség oly feltűnő, hogy már az első tekintetre felismerhetjük. A férfitest csontosabb, szögletesebb, bőre durvább, vastagabb, lelke érzéketlenebb. A női testalkat inkább hengeres, a osontok nem állanak ki, a bőr puhább, könnyebben nyúló, ruganyos, lelke